Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 1. szám - A parcellázási illetékről

Éber : A parcellázási illetékről. szemben konstruálta azt a tételt, amely szerint az olyan megbízott, aki szavatosságot vállal a parcellázás minimális eredményére nézve a tulajdonossal szemben, tulajdonképen nem megbizott, hanem vevő, és az ilyen megbizási szerződések után is kezdte kivetni a4'3%-os illetéket. Sajnos a közigazgatási biróság, amely elé ezek a mesterségesen konstruált adásvételi illetékek elbírálás céljából kerültek, nem emelkedett a kérdés megítélésében a helyzet magaslatára, nem appreciálta azt a körülményt, hogy ez a közbeeső megbizott valósággal és tényleg csak közvetítői tevékenységet fejt ki, mert hiszen a birtok megszerzésének animusa teljesen és végleg hiányzik, hanem ráhelyezkedett a kincstár fiskális álláspontjára, a megbízást átalakította adás-vétellé és így helybenhagyta a kétszeres illetékezésnek gyakorlatát. fj) Amíg a parcellázási ügyleteknek ilyetén súlyos megadóztatása csak csökkentésével járt a közvetítői nyereségnek vagy drágításával annak az árnak, amelyen a paraszt végeredményben a földhöz jutott, addig még lehetett szemet hunyni a fiskalításnak ezen példátlan túltengése felett. Utóbbi időben azonban mindazok, akik az országban végbemenő földmozgalmakat hivatásszerüleg kisérik figyelemmel, meg kellett, hogy győződjenek arról, miszerint a parcellázási mozgalom ernyedése konstatálható. Kétségkívül része van ebben a lanyhulásban a földárak abszolút magasságának is, része van mindenekfelett a pénzviszonyok válságos rosszabbodásának is, de viszont senki sem tagadhatja el, hogy tetemes nagy része van ezen kevéssé örvendetes jelenségnek előidézésében annak a tulbuzgalomnak, amelylyel a kincstár ezen birtokpolitikai műveleteket megadóztatta. Mindinkább gyakrabban konstatálták a parcellázással üzletszerűen foglalkozó magánosok és pénzintézetek, hogy a kincstár által egy ilyen transakció után beszedett 10% illeték teljesen megszünteti az ő közvetítői tevékenységük jövedelmezőségét, mert nyereséges üzleteknél oly mértékben csökkenti a nyereséget, veszteséges üzleteknél pedig oly mértékben fokozza a veszteséget, hogy végeredményben a parcellázó egész tevékenysége abban merül ki, hogy a kincstár részére a 10% kény szer-nyereséget kimunkálja. Ilyen körülmények között mindinkább látjuk szűnni a parcellázási tevékenységet, mindinkább látjuk lanyhulni a földfelosztási birtokmozgalmat, aminek következményeként természetesen előáll újból az a helyzet, amely a parcellázást megelőző időkben volt tapasztalható, hogy t. i. eladó birtokra nem mindenkor akad vevő ós hogy olyan földbirtokos, aki kényszerítve van a birtokát eladni, ezt a célját csak az értéken aluli árengedményekkel képes elérni. Igen jól tudjuk, hogy a parcellázást mértéktelenül megterhelő illetékek mérsékléséről vagy az e tekintetben lábrakapott merev gyakorlat enyhítéséről incidentaliter szó sem lehet. Amikor azonban újból és újból be van jelentve illetékkodexünknek gyökeres reformja, akkor kötelességet vélünk teljesíteni, amikor a parcellázási tevékenységnek ezen túlságos megterhelésére a közfigyelmet felhívjuk. Ha áll az, hogy a földbirtok felparcellázása természetes gaz60