Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 1. szám - Adótechnikai újítások a söripar terén

Petény: Adótechnikai újítások a söripar terén. ban több mint 500 K, Oroszországban pedig monopoldíj alakjában 277 korona adó esik 1 hektoliter alkoholra, ami ezen országok jelentékeny szeszipara mellett arra vall, hogy a szesz teherviselő képessége nálunk a hektoliterenkénti 140 illetve 160 koronás adótétellel még nincs erősen próbára téve, mert míg a szeszadó Oroszországban az összes állami bevételek 26'9%-át, Argentinában 209%-át, Japánban 19'8%-át, az Egyesült-Államokban 19'3%-át, Svédországban 12'9%-át, Angliában 10-3%-át, Német- és Franciaországban 7 5%-át teszik ki, addig Magyarországon alig 6%-át. Minélfogva indokolt, hogy állami bevételeink szükségessé váló fokozása esetére ez a szeszadónak esetleg további felemelése útján is történhessék. Söripari körökben gyakran hallunk olyan kijelentéseket, amelyek szerint jelenlegi söradórendszerünk fejlődéséről szó sem lehet, mert annak fejlődése elé maga az állam vet gátat. Ha valamikor indokolt lehetett is e feltevés, úgy azt hisszük, immár elérkezett az ideje annak, hogy e téves felfogáson, amely a tén}rek valódi állásának félreismerésén alapul, végre felülemelkedjünk. Söradórendszerünkben leginkább azt hibáztatják, hogy a termelt sörlének hivatalos megállapítását primitív műeszközökön, az úgynevezett hűtőbárkákon végzik, melyek sajnos sok esetben ütközői a vállalat és pénzügyi közegek közötti súrlódásoknak. A hiitöbárkák ugyanis nagy felületű pléhedények, melyek berendezését és szerkezetét a söradóról szóló 1899. évi XIX. t.-c. végrehajtása tárgyában 1899. évi 69.250. szám alatt kiadott pénzügyminiszteri utasítás l.§-a határozza meg. A hútőbárkák a termelt sörlének hivatalos megállapításán kívül a söriparban még azon célt szolgálják, hogy azokon a sörlé lehúttessék, levegővel telíttessék és végül, hogy a sörlé a seprűtől elválasztassék. Tapasztalati tény, hogy a termelt sörlónek a hűtőbárkán való megállapítása a nagy felület következtében teljes pontossággal nem eszközölhető. Ehhez járul még azon körülmény is, hogy a hütőbárka a hőfokváltozások következtében többé-kevésbbé deformálódik, minek folytán a sörlének magasabb hőfokon való megállapítása — a hütőbárka biztosítása következtében — rendszerint a fél hátrányára válik. Minthogy pedig a sörgyári vállalat kénytelen a sörlét, különösen a melegebb időszakban, — az esetleges infectió elkerülése szempontjából — már magasabb hőfokon a hűtőbárkáról lebocsájtani, a sörlé mennyiségének és extrakt hektoliterfokainak megállapítása esetén, a vállalat alkalmazottai és a pénzügyi közegek között formális alkudozás és vita keletkezik, mely sok esetben élesebb súrlódásokra is vezet. Ott, ahol a sörlének magasabb hőfokon való lebocsájtását nem eszközlik. nagyon gyakori az infectió, minek viszont az a következménye, hogy a sör többé-kevésbbé megromlik. (Vége köv.) Adótechnikai újítások a söripar terén. Irta dr. Petény Ármánd, m. kir. műszaki főellenőr. 45