Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 1. szám - A kötelező könyvvizsgálat az osztrák jövedelemadónál

Egyenes adók. — Joggyakorlat. haszonélvezője. Tárgya pedig min­den lehető ház, vagy más állandó jel­legű épület, melyet a jelzett adóalany bér-, illetve haszonélvez. A panaszos nem birtokosa, sem haszonélvezője azon kaszárnyának, melynek kantin helyiségei után az 1910. évi házadó kivettetett, mert nem vitás, hogy a laktanya a város tulajdona s törvé­nyes téritvények tehát ellenszolgál­tatás ellenében van katonai beszál­lásolásra átengedve. Ehhez képest, ha panaszos az át­engedett kaszárnyában a kantinhe­lyiségekért a kantinostól ellenszol­gáltatást kap, az még akkor sem volna házadó alá eső jövedelem, ha a kan­tin nem esne az 1909: VI. t.-c. XXVIL §. 7. pontjának rendelkezése alá. A panaszos terhére az 1910. évre első fokon fentartott házosztályadó s il­letve ennek helyébe II. fokon előírt házbéradó tehát nélkülözi a törvé­nyes alapot. 7. (A m. kir. közigazgatási bíróság 16.975/1911. P. sz. határozata.) A hosszabb idő óta fennálló és bérbeadás útján hasznosított bódé házadő alá esik. Ítélet: A m. kir. közigazgatási bí­róság a panasznak helyet nem ad. Indokok: Sz. község elöljáróságának 3236/1911. számú jelentése szerint a szóban levő és bérbeadás útján érté­kesített bódék, több mint 15 év óta ál­lanak fenn. Ezek tehát állandó jel­legű épületeknek tekintendők s mint ilyenek az 1909: VI. t.-c. 1. §-ának b) pontja szerint házadó tárgyát ké­pezik. 8. A m. kir. közigazgatási bíróság 19.078/1911. P. sz. határozata.) Gyári vállalatoknak a gyártele­pen kívül levő raktárai házadó alá esnek. ítélet: A m. kir. közigazgatási bí­róság a panaszt elutasítja. Indokok: Az 1909: VI. t.-c. XXVÍI. §-ának 9. pontja értelmében az állandó adó­mentesség csak a gyárak és a gyá­rakhoz hasonló ipartelepek területén levő és az üzem céljaira szolgáló épü­letekre terjed ki, már pedig panaszo­sok sörgyárai K-án és B-on vannak, tehát a sz-i sörraktár nincsen a gyár­telep területén; erre nézve ez okból állandó adómentességet igényleni jo­gosan nem lehet, amint ez a törvény végrehajtására vonatkozó utasítás 27. §-a9. pontjának 2. bek.-ből is nyil­ván kitűnik. 9. (A m. kir. közigazgatási bíróság 14.95311911. P. sz. határozata.) Fürdővállalat által a postahiva­tal, a fürdőbiztosi hivatal és a gyógy­szertár részére bérfizetés nélkül át­engedett helyiségek házadó a lá nem esnek. ítélet: A m. kir. közigazgatási bí­róság a panasznak helyet ad s ki­mondja, hogy a 464. számú törzs-ív­ben felvett az a 3 szoba, amely posta­hivatal és az a szoba, mely a fürdő­biztositási hivatal részére van áten­gedve s a 468. számú törzsívben felvett 2 gyógytári helyiség állan­dóan adómentes s a kir. pénzügy­igazgatóságot a helyiségekre eső ház­adó törlésére utasítja. Indokok : A nem vitás tényállás szerint az f-i apátság B-on a postahivatal részére 3 szobát, gyógyszertári helyiségül 2 szobát s fürdőbiztosi hivatal helyisé­gül 1 szobát enged át teljesen díjta­lanul. Az 1909: VI. t.-c. 27. §-ának 11. pontja szerint állandóan mentesek a házadó alól azok az épületek vagy épületrészek, melyeket a fürdőválla­latok nem lakásul, hanem a fürdővál­lalat céljaira használnak. Jelesül a fürdőházak, raktárak, javítóműhe­lyek, társalgó- és olvasótermek, nem­különben az ugyanott alkalmazott szolgaszemélyzetnek bérfizetés nél­kül átengedett lakások. Igaz ugyan, hogy azok a helyiségek, melyeknek állandó adómentességét panaszló vi­tatja, ilyenek a törvényben kifejezet­ten megjelölve nincsenek, de a mon­dat szerkezetéből («jelesül») nyilván kitűnik, hogy a felsorolás nem taxa­tiv, csak példaszerű. Az állandó adó­mentesség tekintetében az a helyes álláspont, hogy vannak épületek, me­lyek nem tekinthetők adótárgyaknak, mert jövedelmük egyáltalában nin­csen, vagy ha van is, ez a jövedelem a házadóban alig állapítható meg ön­állóan, mert annak keletkezésénél 37

Next

/
Thumbnails
Contents