Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 1. szám - A pénzügyi közigazgatási bíráskodás szervezeti kérdései. 1. [r.] 2. [r.]

Benedek: A pénzügyi közigazgatási bíráskodás szervezed kérdései. Panaszjoggal élhet: 1. a bizottság előadója, mint a kincstár képviselője, öj ha a létminimum helyt nem álló indokok alapján állapíttatott meg; b) ha a felszólamlási bizottság a kivető bizottság által megállapított adót lejebb szállította; c) ha az adófelszólamlási bizottság az általános kereseti adót vagy e törvény életbeléptét követő második évtől kezdve a jövedelmi adót az előző évinél kisebb összegben állapította meg; 2. az adóköteles: a) ha a felszólamlási bizottság a kivetőbizottság által megállapított adót felemelte; b) ha az adófelszólamlási bizottság az általános kereseti adót vagy e törvény életbeléptét követő második évtől kezdve a jövedelmi adót az előző évinél nagyobb összegben állapította meg; c) ha az adó kivetésének alapjául szolgáló jövedelem nem ugyanazon felszólamlási bizottság területéről folyik; d) ha a létminimum helytálló indokok alapján nem állapíttatott meg; 3. a két érdekelt fél bármelyike: a) ha az a kérdés döntendő el, hogy valamely jövedelem adóalapul vehető-e vagy sem; b) ha a felszólamlási bizottság alakulásában vagy eljárásában a törvény szabályai megsértettek; c) ha az a kérdés döntendő el, hogy az adóköteles tiszta jövedelem kiszámításánál a nyers bevételből, illetve az egyes jövedelemforrások nyers bevételéből valamety tétel az általános kereseti adóról, illetve a jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint levonható-e vagy sem. A létminimum kérdésében hozott két egybehangzó határozat ellen azonban a fél panaszjoggal nem élhet.» E szakasz szerint az a generális regula, hogy az adófelszólamlási bizottság határozata ellen panasznak helye nincs s a felsorolt tíz pont a kivételeket tartalmazza. Erre aztán jogosan lehet elmondani, hogy több a kivétel, mint a szabály. Ez a tíz pont jóformán felöleli az összes elképzelhető jogorvoslati eseteket s alig marad olyan ügy, mely az adófelszólamlási bizottságnál végleg elintéztetik. Még a két egybehangzó határozatok is felebbezhetők, még pedig az értékre tekintet nélkül, ha az adó az előző évi adónál kisebb vagy nagyobb összegben lett megállapítva és ha a 3. a), b), c) alatti jogkérdések bírálandók el. Ez a korlátozás tehát a közigazgatási bíróság teherkönnyítése szempontjából teljesen értéktelen. Sőt medicina peior morbo. Többet árt, mint használ. Köztapasztalat ugyanis, hogy a kereseti adót csak a legkivételesebb esetben lehet hitelt érdemlő adatok és bizonyítékok alapján kivetni s az adókivető és adófelszólamlási bizottságok az adózók keresetét rendszerint a saját helyi ismeretükre fektetett becslés alapján állapítják meg. Ily esetekben pedig a panasz érdemleges elintézése egyszerűbb és könnyebb, mint annak az alaki kérdésnek elbírálása, hogy az adózónak van-e az idézett 61. §. alapján panaszjoga vagy nincs? Ezekből kifolyólag állíthatom, hogy a mai alaki jogszabályok és a mai birói szervezet mellett a közigazgatási biróság pénzügyi osztálya csődbe kerül, ha csak az itélő birák létszámát annyira fel nem emelik, hogy ez nemcsak a jogegység szempontjából lesz aggályos, de pénzügyi kihatásánál fogva is. (Folyt, köv.) 14