A kartel, 1933 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 5. szám - Az új csehszlovák törvény szövege

o. sz. A KARTEL 7 informálására nagyon szegényes anyag volna, amit a kartelnyilvántartásban vezetnek, az ő részére nem érdemes fenntartani az egészet. A kartelnyilvántartást csakis mint a nagyközönség széles rétegeinek egy ellenőrzési Tehetőségét tudjuk értéknek tekinteni. Érdekes és feltétlenül helyes intézkedése a törvénynek az. hogy nemzetközi kartelban belföldi vállalat csak a minisztertanács előzetes tudomásával vehet részt és csak olyan feltételek mellett, melyet ez előír. Nemzetközi kartelszerződések alkalmasak arra. hogy az egész külkereskedelmi forgalomnak más irányt szabjanak. Tarthatatlan helyzet volna., hogy magángazdasági alakulatok keresztülhúzzák az állam külkereskedelmi politikáját és saját hatáskörükben egész más koncepciókat valósítsanak meg. A kormánynak gondoskodnia kell, hogy saját kereskedelempolitikai működése és a belföldi vállalatok gazdaságpolitikája között meglegyen a harmónia, ezért fontos, hogy nemzetközi kartelekbe i sak kormányfelhatalmazás alapján lehessen belépni. Mindent egybevetve, a lengyel karteltörvényről nem sok jót tudtunk mondani. Ennek megfelelően nem várunk tőle üdvös hatást. Mindenesetre azonban figyelemmel fogjuk kísérni, hogy a gyakorlatban miként mutatkozik a törvény hatása. SZEMLE A ..Közgazdasági Értesítő" a kereskedelmi minisztériumnak kiadásában megjelenő közlöny, ami cikkeinek bizonyos hivatalos jelleget és súlyt ad. Ebből a szempontból külön is érdeklődést érdemel a kereskedelmi minisztériumba beosztott dr. Kőházi Endre kir. törvényszéki bírónak cikke az új lengyel karteltörvényről. Abban a párhuzamban, amit a cikkíró a lengyel és a magyar karteltörvények között von, elsősorban az érdekel i ennünket, hogy miként látják ..illetékes helyen" a hazai törvényünket és annak gyakorlati eredményeit. Idézzük errenézve a következő kijelentéseket: ..Éppen mint a magyar karteljogban, úgy itt sem lehet remélni, hogy a törvény gyakorlati alkalmazása ezeket a kérdéseket egyhamar meg fogja oldani. Legalább is a magyar törvény szinte éves életbenléte alatt szerzett tapasztalatok nyújtanak erre reményt." A folytatólag tett további kijelentéseket pedig lapunk saját személyes elégtételnek fogja fel: „A lengyel karteltörvény ugyanis éppen úgy, mint a magyar, a kartelek elleni eljárás kezdeményezését politikai szervnél:: a kereskedelmi miniszternek tartja fenn ... Viszont a német karteljog bőséges gyakorlata épp annak következtében áll rendelkezésünkre, mert a német kartelrendelet lehetővé teszi azt, hogy a kartelbiróság magánfelek kezdeményezésére is eljárást folytasson és döntéseket hozzon.' Lapunk eddigelé egyedül állt ebbeli felfogásának áhandó hangsúlyozásával, hogy a magánielek perlési jogának törlése a kartellörvénytervezetből ezen jogalkotás megbénítását jelentette. Magunkra maradtunk annak megjósolásában. hogy a jelenlegi karteltörvényünk alapján a kartelbíróságunk tétlenségre lesz kárhoztatva. Egyedül mertük kimondani, hogy a kereskedelmi miniszter nem alkalmas arra, hogy kizárólagossági joggal legyen felperese a közérdekű kereseteknek. .Mindenütt remélhettünk visszhangra találni, de legkevésbbé — magában a kereskedelmi minisztériumban. Azonban látjuk, hogy az illetékes ügyosztályban működő szakférfiú a minisztérium hivatalos közlönyében állapítja meg, hogy nálunk a kartelek elleni eljárás „politikai szervnek: a kereskedelmi minisztériumnak'' van fenntartva. Ennek helyességéről nyilván nincs meggyőződve, mert követendő példaként állítja oda a német karteljogot, mely termékeny munkához, bőséges joggyakorlat kifejtéséhez éppen a magánfelek kereseti jega alapján indított ügyekben hozott döntések révén jutott. A közlemény óvatosan fejezi ki magát és a konzekvenciák levonásában is tartózkodó; abból azonban, amit mégis ír, nem tudunk másra következtetni, mint hogy a minisztériumnak magának is terhes az a nyomasztóan nagy és kizárólagos hatáskör, melyet a karteltörvény neki biztosít, helyesebben reá ró. Ez a legilletékesebb helyről szinte váratlanul érő igazolás nem állásfoglalásunk helyességében erősít meg, mert kételyeink e tekintetben soha sem voltak, de kedvet és bátorságot ad elvi harcunknak folytatásához és bizalommal tölt el. hogy a józan ész fegyvereivel vívott küzdelem eredményhez fog vezetni. \^-Az új csehszlovák törvény szövege. Kivonatosan, de idézeti részeiben szószerint közöljük ezt a mindenképen rendkívül figyelemre méltó jogalkotást, melyről lapunk következő számában beható megbeszélést közlünk. íme a szöveg: 1. §. Kartelmegállapodások a jelen törvény értelmében azok az önálló vállalkozók által létesített megállapodások, amelyekkel a szerződő felek magukat arra kötelezik, hogy egymás közt a verseny szabadságát a termelés, a forgalombahozatal, az üzleti feltételek, az árak, vagy amennyiben fuvarozó-, hitel-, illetve biztosító intézetekről van szó, a tarifák szabályozása útján korlátozzák, illetve kizárják, amennyiben e megállapodások célja a piacon a lehető leghatályosabb uralom elérésére irányul. 2. §. A kartelmegállapodások érvényességéhez az szükséges, hogy irásba legyenek foglalva. Egyanez a szabály áll esetleges változtatásaikra nézve is. 3. §. Az állami statisztikai hivatal okmánygyüjteménnyel ellátott kartelnyilvántartást vezet. A kartelnyilvántartásba való bevezetés céljából 15 nap alatt bejelentendők: ai a kartelmegállapodás megkötésének napja, tárgya és időtartama; b) a szerződő felek nevei (cégei) és székhelye; c) amennyiben a kartelmegállapodást végrehajtó szervezetet is állítanak fel, ennek neve ícége), székhelye és jogi jellege, valamint fióktelepeinek nevei (cégei) és székhelyük: dl a szerződő felek képviseletére hivatott személy neve és lakhelye, valamint, amennyiben a kartelmegállapodás vég-