A kartel, 1933 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 5. szám - Kartel és horogkereszt

A KARTEL 3 meíországban is csak olyan kartelek állhattak fenn. melyek létezését az illető gazdasági ág egyeteme megkívánta és ebben az elmúlt korszakban is állami ellenőrzés alatt állottak a kartelek, tudvalevőleg már 1923 november óta. Igen ám — de nem a nemzeti szocialista állam ellenőrzése alatt. Úgy látszik, ez dönti el a vitát. Egy-egy áthidaló szólammal mindig sikerül a hatalom tényleges urainak politikájukat elveikkel összhangba hozni. így aztán semmi akadálya sem lehetett annak, hogy megszülessék a kényszerkartelek felállításáról szóló törvény, melyet fontosságánál fogva az alábbiakban teljes szövegében közlünk. 1. §• A gazdasági miniszter ltovábbiakban ..miniszter"! a piac szabályozása céljából jogosult vállalatokat szindikátusokba, kartelekbe, konvenciókba, vagy hasonló megállapodások keretébe tömöríteni, vagy ilyen meglevőkhöz úiabb vállalatokat csatlakoztatni, ha ez a tömörülés, illetve csatlakozás az illető vállalatok, úgyszintén a közérdek és közgazdaság szempontjainak mérlegelésével indokoltnak látszik. A kartelrendelet a vonatkozó módosításokkal együtt ezekre a tömörülésekre is alkalmazandó: a 8. § szerinti felmondás azonban nem foghat helyt. 2- §• A miniszter rendeleti úton szabályozza az 1. §-ban foglaltak keresztülviteléhez szükséges intézkedéseket: nevezetesen: 1. szabályozhatja a tagok jogait és kötelességeit és a tömörülés egyéb jogviszonyait; 2. vállalatoknak már meglevő tömörülésekhez való csatlakozása esetén a tagok jogait és kötelességeit az eredeti megállapodásoktól eltéröleg is szabályozhatja; 3. elrendelheti, hogy a megállapodások csak beleegyezésével módosíthatók. 3. §. A miniszternek az 1. §-ban megjelölt tömörülésekkel szemben ellenőrzési és beavatkozási joga van. Ezt a jogkörét megbízottak útján is gyakorolhatja. Az ellenőrzés gyakorlása által előálló költségeket az érdekeltek viselik a miniszter közelebbi rendelkezései értelmében. 4- §• A miniszter akként rendelkezhetik, hogy az i. § szerinti intézkedések megtétele előtt egyeztetési tárgyalások foganatosíttassanak, az általa megjelölt szervek közbenjöttével. 5. §. A miniszternek jogában áll. valamelv szakmában új vállalat felállító 't. vagy meglevők kibővítését, valamint a teljesítőképesség emelését bizonyos időre eltiltani, vagy engedélyétől függővé tenni ha az illető szakma érdekei, a közgazdaság és a közjó érdekeinek szorgos mérlegelése mellett az ilyirányű intézkedést indokolják. Ugyanazon feltételek mellett szabályozhatja meglevő üzemek teljesítőképességének kihasználását is. A fenti intézkedés nem alkalmazandó olyan iparoknál, melyek gyakorlása a szükséglet igazolásától függő engedélyhez van kötve. 6- §• A birodalom nem kötelezhető kártérítésre jelen törvény alapján előálló kár címén. 7- §• A miniszter intézkedhet, hogy a jelen törvény alapján eszközölt rendelkezések ellen vétőket a kartelbiróság rendbírsággal sújthassa. A rendbüntetés pénzbüntetés. me!y;:e': felső határa határozatlan. Az 5. § alapján eszközölt rendelkezések keresztülvitelére a miniszter az illető ország törvényeinek figyelembevétele mellett, rendőri kényszer alkalmazását rendelheti el. 8. §. A miniszter kibocsátja a jelen törvény keresztülviteléhez szükséges jogi és közigazgatási intézkedéseket tartalmazó rendeleteket. A törvény kiegészítését tartalmazó rendelet kibocsájtására is jogosult.*) 9. §• Amennyiben a jelen törvényben foglalt rendelkezések joga az élelmezési és földmívelési miniszter ügykörébe tartozik, úgy azt az élelmezés és földmívelésügy birodalmi minisztere gyakorolja. 10. §. A törvény kihirdetése napján lép életbe. A birodalmi közgazdasági miniszter és az élelmezés és földmívelésügy birodalmi minisztere szabja meg. hogy a törvény hatálya mely időpontban szűnik meg.**) * Ez a törvény arculcsapása mindannak, amit eddig magántulajdonról és általában magán* Ez azt jelenti, hogy kerettörvénnyel állunk szemben, mert a miniszter nemcsak a végrehajtási utasítást adhatja ki. ami tudvalevőleg szintén elég tág fogalom, hanem magát a törvényt is legjobb belátása szerint alakíthatja át. Az ilyen alkotmányjogi szempontok a liberalizmussal együtt pusztultak el. ** Ez is beillik kuriózumnak, amikor a törvényt a minisztérium helyezi hatályon kívül. . . Montesquieu megfordulhat sírjában a hatalom megoszlásáról, a förvénvhozói. a végrehajtói és bírói hatalom éles elkülönítéséről szóló elméletével.