A kartel, 1933 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 4. szám - Kartel vagy gentlemen agreament?

6 A KARTEL 4. SZ. ges adatokat a kereskedelemügyi miniszter közli a pénzügyminiszterrel. 5. A megállapodással, vagy határozattal védett forgalomnak a körét, valamint előző évi összes adatait elsőizben a jelen rendelet életbelépésétől, ha pedig a megállapodás, vagy határozat későbben keletkezik, a keletkezéstől számított 30 nap alatt, azontúl minden évben január hó 31-ig be kell vallani. A bevallás elmulasztása ugyanolyan bírság alá esik, mint az illetékkiszabás végett való bemutatás elmulasztása. 6. Ha a megállapodással, vagy határozattal védett forgalmat a résztvevők közösen tartják nyilván, a bevallási kötelezettség és az illeték, valamint az esetleges kapcsolatos bírság megfizetésére való kötelezettség valamennyi résztvevőt egyetemlegesen terheli. Az első bekezdésben megállapított legkisebb illetékösszeg és az ehhez esetleg fűződő bírság a megállapodásban, vagy határozatban résztvevőket akkor is egyetemlegesen terheli, ha a védett forgalmat nem közösen tartják nyilván. 7. A kiszabott évi illetéket a fizetési meghagyás kézbesítésétől az év végéig minden hónap 15. napjáig esedékes havonkinti egyenlő részletekben kell befizetni. A fizetési meghagyás kézbesítéséig az előbbi évi kiszabásnak mgfelelően kell a havi részleteket fizetni. A jogorvoslatnak az illetékek behajtására halasztó hatálya nincs. 8. E szakasz rendelkezéseit az 1933 évi január hó 1-étől folyó forgalom tekin tétében a jelen rendelet életbelépése előtt keletkezett megállapodásokra, vagy határozatokra is alkalmazni kell. 9. A végrehajtásnál esetleg szükséges részletesebb anyagi, vagy alaki szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. A szövegből látható, hogy a rendelet címe és rendelkezései között bizonyos ellentmondás áll fenn, mert a cím azt tartalmazza, hogy a folyó gazdasági évben kíván a kormány a mezőgazdaság segítségére sietni — ezután azt várhatnók, hogy a rendelkezések időtartama is erre az esztendőre szorítkozik Tényleg azonban a rendelet idézett szakasza a kartelilletéket állandó intézményként létesíti. Érdemben ezt az új illetéket nem tartjuk szerencsés intézkedésnek. Anélkül, hogy a kartelek védelmezői volnánk, e^t a megterhelést nem tartjuk igazságosnak. Nem anynyira a puszta ténv ellen emelünk aggályt, hogy egy újabb illeték szakad a gazdaságra — ennek kihatásait mérlegelni a pénzügyi politikára tartozik —, de nem tartjuk igazságosnak ezt a mindent-egy-kalap-alá-vonást. mellyel tekintet nélkül a kartelmegállapodás tartalmára és tárgyára egységes terhet szab ki. Elvégre ennek az újabb illetéknek indokát és jogalapját az a magasabnb haszonkulcs képezi, melyt a köztudomás szerint a kartelbe tömörült vállalatoknak, szemben a szabadverseny alapján álló vállalatokkal, módjuk van felszámítani. Ha azonban az illeték alapja a kartel-haszon, akkor nem hagyható figyelmen kívül ezen haszon nagysága, ha nem akarunk egészen ferde és merőben igazságtalan eredményekhez jutni. Ahogy a kereseti és jövedelmi adónál egyénileg történik a kivetés, úgy ezen illetéknek is tekintettel kellene lenni a kartel-szerződés tartalmára, amely az illetéknek alapját képezi. A kartelek teherbíróképessége változik szakmánkint, de változik a kartelek jogi tartalma szerint is. Például egy közös eladási irodával rendelkező kartel, melynek a piacon monopolisztikus helyzete van, a kartelfejlődés egészen más fokán van, mint például egy kondiciókartel! A karteltörvény hatálya alá tartozik az olyan kartel, melynél a vevő nincs is közvetlen összeköttetésben az eladóval, hanem csak egyetlen helyen szerezheti be szükségletét, az eladással megbízott részvénytársaságnál, mely a beérkezett rendeléseket tagjainak szétosztja. De ugyancsak kartelnek tekintendő az a megállapodás is. mely mindössze azt a kötelezettséget rója résztvevőire, hogy 3 hónapnál hosszabb idejű hitelt ne engedélyezzen vevőinek. De mégis vitán felül áll, hogy a két kartel egészen más elbírálást igényel. A közös eladási iroda, mint jól kiépített szervezet, kétségkívül magasabb haszonkulcsok alkalmazását teszi lehetővé és ez a többlethaszon elbírja az illetéket. Mire mutat ezzel szemben egy kondiciókartel létrejötte? Arra. hogy a szabad verseny túltengése lerontotta a piacon a kondíciókat, a versenytársak árúkészletek eladása érdekében egymást licitálták túl a kihitelezések terén olyannyira, hogy az még a tőkeerős cégeket is az immobilizálódás veszélyébe sodorta és ekkor végre megszületett egy megállapodás, amely kimondja, hogy pl. 3 hónapnál hosszabb hiteleket egyik versenytárs sem adhat. A szabadverseny minden más téren érintetlenül fennmarad — csak ebben az egyetlen pontban állapodtak meg. A karteltörvény értelmében a kondiciókartel is bejelentésre van kötelezve és most ezen új rendelet értelmében ugyanolyan illeték alá esik, mintha nemcsak az illető cikk hitelezésének időtartamára vonatkoznék, a vállalt kötelezettség, hanem esetleg annak árát is megalapítaná lehetőleg olyan nivón, melynél a negyedezrelékes illeték belekalkulásása igazán nem játszanék szerepet. Az új rendelkezés legfőbb hibája, hogy — nincs tekintettel a