A kartel, 1933 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 3. szám - Kartelszerződések érvénytelensége

a sz. A KARTEL 8 Gyakorlati szempontból tekintve a dolgot, a bejelentés intézményének mindent összevéve sincs akkora fontossága a kartelellenörzés terén, hogy azzal arányban állónak tekinthetnők az eredeti érvénytelenség súlyos és messzemenő kihatású szankcióját. Magyarán mondva az egész bejelentés nem ér annyit, hogy ebből szerződések érvénytelenségének jogbizonytalansága háruljon a gazdasági életre. A német kartelrendeletek, méhek sokkal alaposabban kiépített kartelellenőrzést tartalmaznak, egyáltalában nem ismerik a kartelregisztratú rát. Nem akarjuk a német példát szolgai utánzásra odaállítani, sőt a magunk részéről határozottan helyeseljük a bejelentés intézményét, de mindenesetre megállapítjuk, hogy igen fejlett kartel jog létezik enélkül. De tovább megyünk. Európa elismerten legszigorúbb karteltörvényét kétségkívül Norvégia alkotta és még ebben a törvényben sem találjuk meg a bejelentés elmulasztására az eredeti érvénytelenség ^zankcióiát. A norvég törvénynek III. fejezete foglalkozik „Az ellenőrző tanácshoz intézendő bejelentésekkel'': maga a bejelentési kényszer tágabbkörű. tehát szigorúbb, mint hazai törvényünké, mert nemcsak a kartelszerződések jelentendők be. hanem a kartelmegállapodásban résztvevő részvénytársaságok, amennyiben alaptőkéjük, illetve vagyonuk az egy millió norvég koronát meghaladja, mérlegüket és egyéb számadásaikat is kötelesek az ellenőrző tanácsnak bemutatni. Arról azonban szó sincs, hogy a bejelentés elmulaszmagát a megállapodást érvénytelenítené. Azt látjuk tehát, hogy Norvégiában van bejelentési kötelezettség, de ismeretlen az általunk kérelmezett méltánytalanságokat eredményező szankció. Németország pedig egészében mellőzte a kartelregisztratúra intézményét Nem képezi tehát a bejelentés a kartel jognak olyan gerincét, melynek keresztülvitele biztosítása érdekében be ne érnők az érzékenv pénzbírságok nyújtotta szankciókkal. A pénzbírságok legalább azt sújtják, aki a törvény ellenére cselekedett, nem pedig azt. akinek az érvénytelenített kartel^zerződés alapján magánjogi igényei vannak. Főleg pedig nem fordulhat elő. hogy pénzbírság helyett magánjogi kötelezettségektől való indokolatlan mentesülés álljon be. Az érvénytelenséget tehát vagy a rosszhiszemű bejelentésnek elmulasztására kellene korlátozni, miként fentebb rámutattunk, vagy pedig ezt a magánjogi következményt egyáltalában törölni a szankciók sorából év érzékeny pénzbüntetések alkalmazásával biztosítani a bejelentés megtörténtét. Amíg e kérdés rendezést nem nyer. addig a megállapodások egész soránál jogbizonytalanság uralkodik a tekintetben, hogy a karteljelleg megállapítása címén mikor áil be a szerződés érvénytelensége. Gazdasági kényszereszközök alkalmazása jogos érdekből Irta : Dr. Sz. (xarallér Lajos. A gazdasági organizációk széleskörű elterjedésénél nagy szerepet játszanak a gazdasági kényszereszközök. Ezeknek az alkalmazására két esetben kerül sor. Egyrészt amikor egy újonnan megalakított kartel a versenytársat belépésre akarja kényszeríteni. Másrészt, ha egy új vállalat pincézi alá a megelőzőleg egyeduralmu kartelt. A német kartelbíróság a kényszereszközök gyakorlatilag legjelentősebb eszközének, a bojkottnak a jogos vagy jogtalan alkalmazása feletti kérdést nem elvi alapon, hanem ténykörülmények szerint dönti el. (Lásd: Klinger: Die Rechtsprechung des Kartellgerichtes.) Minden kényszereszköz alkalmazása engedélyhez van kötve, amelyet a kartelbíróság ad meg. Ugyanannak a célnak, ugyanolyan eszközökkel való keresztülvitelére egyik esetben megadja a bíróság elnöke az engedélyt, más esetben nem. Amit azután előzetes engedély alapján hajtottak végre, az később kártérítési kötelezettség alapja nem lehet, kivéve ha az alkalmazás túlhaladta az engedélyben megállapított mértéket. Viszont ha nem volt előzetes engedély, mert adott esetben azonnali eljárásra volt szükség, az utóbb megadott engedély elvágta a kártérítés lehetőségét. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a kartelbíróság tetszése szerint járhat el. Tíz éves működése alatt kidolgozott bizonyos szempontokat, amelyeket alapul állandóan elfogad. Ügy megállapította egy részről, az eszközöknek: a bojkot. azután a ..hasonló joghátrányok" : kizárólagos szerződés, hűségrabat, ármegkülönböztetés. bizalmi vevő* stb. fogalmaknak a tartalmát. Másrészről ezek alkalmazását csakis oly cél elérésére engedi, amely a kartel oldaláról a közgazdaság és a közjó, a kívülálló részéről a méltányosság szempontjaival összeegyeztethető. 1926. IV. 22.— K. 485 25.) A kényszerítő eszközök tartalmának a konkretizálása, a közgazdaság és közjó érdekeinek és a méltányosság feltételeinek a megállapítása nem merev irányelvekkel történt. Megalkotott a kartelbíróság egy keretet, amelyben mozog. A kereten belül azután az általános magánjog és kereskedelmi jog alapvető tanaihoz ragaszkodik. Az elbírálás tehát a következőképp történik: A bíróság megállapítja, hogy az alkalmazott eszköz az exi-ztencia tönkretételére alkalmas-e? Azután * „A bizalmi" vevő a fogyasztó területek egy-egy nagyobb kereskedője, akit a kartel külön előnyökben részesít. Az előny itt, szemben a többivel, nem a kizárólagosságban vagy az árkedvezményben van, hanem az időbeli elsőbbségben. Például bizonyos árút egy héttel előbb kap meg, mint a többi nagykereskedő.