A kartel, 1932 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1932 / 6. szám - Gyakorlati kérdések a karteljogban. 1. r.

42 A KARTEL 6 egymást kiegészítő okiratokat) aláírásával minden résztvevő fél ellátja, Ezt a követelményt nem pótolhatja az az eredeti aláírás, amely az 5381'931. M. E. számú rendelet 8. §-a értelmében készített beadványon fordul elő. Nem lehet ennél a kérdésnél hivatkozni a kereskedelmi törvényre sem, amely az írásbeliség kikötése esetében nem követi a teljes rigorozitást. Itt legfeljebb a kereskedelmi törvény 313. §-ára lehet gondolni, amely kimondja hogy: ,,Az írásbeli szerződés érvényességéhez elegendő ha az okmány a kötelezett fél által aláiratik." A kartelszerződés ugyanis amint már említettük kétoldalú szerződés, amelyeknél mind a két fél vállal egymással szemben kötelezettséget, e törvényhely alapján tehát nem lehet az írásbafoglalásnál valamelyik fél aláírását mellőzni. Mindezek szerint tehát, ha a bemutatott okiraton (v. okiratokon) valamelyik fél aláírása hiányzik, a kartelszerződésnek az az érvényességi kelléke, hogy a szerződést írásba kell foglalni, nincs meg. A bemutatásnál követett ellenkező gyakorlat helytelen, a felekre nézve is káros, mert a szerződésben bízó fél a szerződés érvénytelenségéről esetleg csupán akkor vesz tudomást, mikor a szerződésből származott jogi vita folytán ez a kérdés bíróság elé kerül. II. A képviselő bejelentése, ha külföldi cégek is résztvesznek a megállapodásban. Az a kérdés, hogy minden résztvevő aláírása kell-e a „megállapodás" teljes írásbafoglalásához, nagy jelentőségű, mert a kartelügyleték érvényességének kérdését érinti. Ezzel szemben alárendeltebb fontossággal bír, — mert csupán ideiglenes képviselő kirendelését vonja maga után, de az ügylet érvényességére hatással nincs — az a kérdés, hogy külföldi résztvevő esetén a képviselőnek adott meghatalmazást a külföldi résztvevőnek alá kell-e írni, vagy pedig ettől eltekínthetünk. Van ugyanis olyan nézet, amely szerint a külföldinek nem szükséges a meghatalmazást aláírnia, hiszen a magyar jogterületen kívül lévén, őt erre nem lehet kényszeríteni s egyébként is a meghatalmazás aláírása a külföldi részéről gyakorlati nehézségekkel jár. Nézetem szerint ezek az érvek nem állnak helyt. Sem a karteltörvény, sem a végrehajtási rendelet a külföldi résztvevőre a meghatalmazás aláírása tekintetében kivételt nem állapít meg. (A végrehajtási rendelet 8. §. 3. bekezdése, mely nemzetközi határozatok vagy megállapodások bemutatásáról intézkedik, a külföldi résztvevő meghatalmazásának kérdését nem szabályozza s ezért ide nem vonatkozik.) Mindkét törvényes rendelkezés ily irányú megkülönböztetés nélkül intézkedik a képviselő bejelentéséről s a rendelet 14. §. második bekezdése határozottan mondja ki, hogy: ,,a képviselőt, vagy képviselőket csák olyan meghatalmazással lehet bejelenteni, amellyel a jogügylet valamennyi résztvevőjének akár egy, akár több okiratba foglalt, a megállapodásra irányuló , egyező akaratnyilvánítását tartalmazza." Ugyanitt szó van a közvetett meghatalmazásról is, vagyis arról, hogy nem kell minden résztvevőnek a meghatalmazást aláírni, hanem elég az általuk megbízott egy vagy több résztvevő aláírása, azonban ez esetben sincsen különbségtétel külföldi vagy belföldi résztvevő között. Az az érv, hogy a külföldi résztvevőt a magyar jogterületen kívül léte miatt nem lehet kényszeríteni a meghatalmazás aláírására azért nem áll meg, mert vonakodás esetén képviselő kirendelése, vele szemben is akadálytalanul alkalmazható s az sem áll, hogy külfölditől az aláírás megszerzése nehézségekbe ütközik. E tekintetben elég a mai közlekedés fejlettségére utalnunk. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a kartelképviselő meghatalmazásának alakiságai külföldi résztvevő esetén sem változnak, a vonatkozó jogszabályok e tekintetben kivételt nem állapítanak meg, nincs tehát alapja annak, hogy ilyen esetben a végrehajtási rendelet szabályaitól eltérjünk. Karteltörvényünk hiányai és a szénkérdési Irta: Dr. Kelemen Sándor. Dr. Király Ferenc a „Kartel Szemle" októberi számában cikket ír arról a kérdésről, hogy miért nem kielégítő a karteltörvényünk, miért nem vitte e problémát nyugpontra a törvény megalkotása. Cikkíró a választ a felvetett kérdésre abban találja, hogy hiányzik a törvény által létesített intézményéknél a kontradiktórius eljárás. Örömmel fogadjuk, hogy ez a kifogás, melyet a törvényjavaslat első nyilvánosságra hozatala óta lapunk állandóan hangoztatott, most más oldalról ís visszhangra talált. Karteltörvényünknek ez a hiányossága a Lapunk teljesen ki van szedve, midőn a kereskedelmi miniszternek a szénkartellel szemben való erélyes intézkedéséről adnak hírt napilapjaink. Cikkünk aktualitását mégsem vesztette el, mert annak írója fejtegetéseit a kartelkérdés egész területére érvényesnek tekinti, a szénkartel csupán ezen fejtegetések illusztrálására szolgáló példa, álláspontját más szakmából vett példával hasonlói képen tudná indokolni, A SZERK.