A kartel, 1932 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1932 / 4. szám - A kereskedelmi miniszter nyilatkozata a kartelekben való állami részvételről - Nemzetközi cukoregyezmény

32 A KA RTEL 4, sz. nád termelés az egyik fő foglalkozási ágat jelenti, a farmereket a szigorú restrikció betartására kötelezni. Éppen ezért Kuba indíttatva érezte magát a konvenció felmondásával kísérletezni, azt hozván fel indokul, hogy Jáva nem vitte keresztül exportkontingensének csökkentését és megszegte a megállapodást. Az egyezmény által annak végrehajtására alakított CukorTanács (Sugár-council) nem vette tudomásul a felmondást, mert nem ismerte el, hogy Jáva magatartása arra okot szolgáltatott volna. A március havában Párísban megtartott nemzetközi cukorkonferencián Kuba távollétével tüntetett, ekként a vezetőségnek, mely valamely megegyezés létrejöttén fáradozott, sürgönyileg kellett a kubai érdekeltekkel érintkezni. Végül is sikerült létrehozni a megállapodást, mely szerint Kuba exportkvótája 2.5 millió tonnára emelkedett, míg a jávai, perui és az európai államok együttes kvótája 3.3 millió tonna; ebből Jávát illeti 1.5 millió tonna és az európa—perui csoportot együttvéve 1.8 millió t. Jáva esetleges kvótatúllépésével szemben Kuba akként lett biztosítva, hogy amennyivel Jáva meghaladja az 1.5 millió tonnát, annyival kevesebbet szabad az európa— perui államoknak piacra hozni. Ezen utóbbiak nagy előzékenysége, mellyel az ő kvótájuk terhére engedik Jávát terjeszkedni, abban leli magyarázatát, hogy a répacukortermelő államok a jelenlegi árak mellett oly súlyos ráfizetéssel tudnak csak exportálni, hogy kvótájukat eddig sem vették igénybe. Ezen az alapon sikerült a nemzetközi cukoregyezményt hatályában fenntartani. Karteltörvényjavaslat Bulgáriában. A bolgár törvényhozás is szükségét látja a kartelkérdés törvényes szabályozásának és így az alábbi javaslat került a parlament elé: A javaslat elvben elismeri a kartelek alakításának törvényességét, azonban úgy a karteleket, mint a monopolisztikus helyzettel rendelkező egyes nagyvállalatokat ellenőrzése körébe kívánja vonni. Tilalom alá esnek azok a határozatok és szerződések, melyek célja méltánytalan árak szabása, vagy a termelésnek, illetve fogyasztásnak korlátozása által az árak emelése, illetve amelyek más módon a közgazdaság és a közjó érdekeibe ütköznek. Kartelmegállapodások írásba foglalandók és bejelentési kötelezettség alá esnek. A kartelek ellenőrzése a kereskedelmi minisztérium kebelében az összes érdekcsoportok bevonásával alakult ellenőrző bizottság feladata. Ezen bizottság elég tág körű beavatkozási jogot nyer a kartelek működésébe. Hivatott mindenekelőtt eldönteni, hogy valamely alakulat nem tekintendő-e „tiltott kartelmegállapodásnak" a fentebb vázolt szempontok figyelembevétele mellett. Ha a bizottság törvénybeütköző jelenséget észlel, ez ellen jogosult a következő lépéseket foganatosítani: indokolatlan árszabás vagy a termelés korlátozása esetén jogosult a bizottság saját hatáskörében megállapítani a méltányos árat; a pénzügyminisztériumnál a védvámok leszállítását javasolhatja; a kartel egyes tagjainak netáni privilégiumait megvonhatja; pénzbüntetést szabhat ki és kimondhatja a kartel feloszlatását. Ugyancsak ezen bizottság hatáskörébe tartozik annak ellenőrzése, hogy azon cikkek, melynek árait a fentiek szerint leszállította, változatlan minőségben kerüljenek piacra. Az ellenőrző bizottság határozata ellen a javaslat külön felebbezési fórumot létesít: a kartelbíróságot, mely gyorsított eljárás szerint végső fokon dönti el az eléje kerülő kérdéseket. Az ellenőrző bizottságnak széleskörű betekintési joga van a karteltagok könyveibe és mindazon adatokra nézve felvilágosítás adását követelheti, melyek a kalkuláció ellenőrzése szempontjából fontossággal bírnak. A törvényjavaslat igen szigorú szankciókat tartalmaz a törvény megszegői ellen: 10.000— 1,000.000 leva pénzbüntetés, a kartelek feloszlatása, koncessziók megvonása stb. A kirovandó büntetések biztosítására a kartelnek már a bejelentéssel egyidejűleg megfelelő összeget kell letétbe helyeznie. A javaslat magánjogi vonatkozásai teljesen a német rendelet elvein épülnek fel: a „tristlose Kündigung" mintájára módot ad a tagoknak bizonyos indokolt esetekben a kartelszerződés azonnali hatályú felbontására. A „praeventiv Censur" mintájára pedig a kartel tagjai ellen büntetések alkalmazása, illetve a letétbehelyezett értékek felhasználása csakis a kartel-ellenőrző bizottság előzetes engedélye alapján lehetséges. A javaslat további sorsát figyelemmel fogjuk kísérni. Külföldi irodalom. Dr. Werner Sombart: „Die Zukunft des Kapitalismus." 44 oldal, megjelent Berlin-Charlottenburg Bucholz & Weisswange, Verlagsbuchhandlung G. m. B. H. C. Lammers: „Zur Frage der internationalen Kartellierung." Emlékirat a Nemzetek Szövetsége részére, megjelent Carl Heymann kiadásában Berlin, 1932. Dr. Paul Schröder: „Die Überwindung der Wirtschaitskrise durch den Plankapitalísmus." 180 oldal, Gustav Fischer, Jena, 1932. Dr. Fritz Marbach: „Kartelle, Truts und die Sozialwirtschaft." 357 oldal, megjelent A. Francke kiadásában Bern, 1932. Dr. Ernst Döblin: „Theorie des Dumpings" Probleme der Weltswirtschaft sorozatban, Jena 1931., Gustav Fischer kiadása. Hans. Leop. Holter: „Sperrnáhnliche Massnahmen nach geltendem Kartellrecht" 74 oldal, Kölner Studentenburse 1931. Carl Landauer: Planwirtschaft und Verkehrswirtschaft" 223 oldal Dunker & Humboldt kiadása. Dr. Prof. Hermann Levy: Die Grundlagen der Weltwirtschaít. 253 oldal B. G. Teubner Lipcse, Berlin kiadása. Dr. jur. Eugen Langen: Probleme der Interessengemeinschaft, Manheim 1929. J. Bensheimer kiadása. Ricker: „Die Stellung des § 12 der Verordnung gegen Missbrauch wirtschaítlicher Machtstellungen im deutschen Kartellrecht" Berlin, 1931. Carl Heymansverlag. Dr. jur. Rich. Hertz: „Über den Treulohn" Lipcse, 1931. Rob. Noske kiadása. Hans Stark: „Die Theorie der Monopolé" Berlin, 1931., Carl Heymanns Verlag, 57 oldal. ..Dunántúl" Pécsi Lgyetemi Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság.