A kartel, 1932 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1932 / 1. szám - Kartelszerződések bemutatási kötelezettsége

2 A KARTEL 1. sz. nak adott hatáskör minden egyes rendelkezése tekintetében minő komoly aggályok hangzottak el, úgy az alkotmányjog, mint a gazdasági szabadság nevében, — akkor látjuk csak igazán, mily messze vagyunk ma a 8—10 hónappal azelőtti állapotoktól. Akkor a karteltörvény megalkotása a kormánynak adott igen tágkörű és nagyjelentőségű felhatalmazást jelentett. Ma egész létünk és életünk annyira a kormány kezébe van letéve, hogy a karteltörvényben nyert felhatalmazás jelentéktelenné zsugorodik össze. Egyszerűen merem állítani, hogy lényegtelen körülmény, hogy vájjon létezik-e az 1931 : XX. törvénycikk avagy sem! Ha a kormány valamely kérdésben rendet akar teremteni, azt minden karteltörvény nélkül is megteheti valamely ad hoc alkotott rendelettel. Sőt, ha ma oly lépésre szánná el magát a kartelkérdéssel kapcsolatban a kormány, melyre az 1931 : XX. törvénycikk jogot nem ad, úgy már meg is jelennék a hivatalos lapban az illető esetre alkalmazott rendelet. Ezzel a legtávolabbról sem kívánok politikai kritikát gyakorolni a rendeletekkel való kormányzás felett, hiszen a szükség tényleg törvényt bont, de viszont rá kellett mutatni azokra a tényezőkre, melyek mind össze fognak abban az irányban, hogy a karteltörvény gyakorlati jelentőségét csökkentsék. Jellemző egyébként a jelenlegi lázas jogszabályalkotási módra és arra, hogy a kormánynak sem fekszik túlságosan a szívén, hogy az egyszer életbeléptetett karteltörvény jogéletünknek mennyire válik praktikus intézményévé. A törvény provideál végrehajtási rendeleteket, melyek a törvény elválaszthatatlan kiegészítő részeit képezik, de e rendeleteknek csak egy része jelenik meg! így már e lap utolsó számában is rámutattam arra, hogy a piaci összebeszélésekről szóló 17. és 18-ik szakaszok végrehajtására nézve a 19. §. kifejezetten előírja, hogy a „szükséges eljárási szabályokat a m. kir. belügyminisztérium a m. kir. közgazdasági miniszterrel egyetértöleg külön rendelettel állapítja meg". A törvény életbeléptetésének harmadik hónapjában még hírét sem halljuk ezen rendeletnek! Különben is egyenlőtlenül kezelik a hatóságokra háruló feladatok végrehajtását és a gazdasági élet tényezőire rótt kötelezettségek betartását. A kartelek szerződéseik bemutatására különböző szigorú szankciók mellett voltak kötelesek. Ezzel szemben a kormány még nem nevezte ki a kartelbízottságot és a kartelbíróság sem alakult meg. Ezek enyhén szólva olyan szépséghibák, melyek erősen levonnak a karteltörvény komolyságából! Kartelszerződések bemutatási kötelezettsége (Dr. Ranschburg Nándor, az Iparjogvédelem Egyesületében tartott előadásának összefoglalása.) I. Mely megállapodások esnek bemutatási kötelezettség alá. A karteltörvény fogalommeghatározása, amellyel a törvény alá eső alakulatok körét megállapítja, lényegesen eltér a karteleknek úgy tudományos, mint közkeletű fogalmától, így a közgazdasági tudományban általában elfogadott fogaloanmeghatározás szerint kartelnek csak az oly alakulást tekintjük, amely 1. a gazdasági versenyt korlátozza, 2. a piacon uralmi helyzettel bír, 3. hasonló üzletkörű vállalatok közt létesül, 4. az önállóságukat megőrző vállalatok szabad megegyezésén alapul. Ezzel szemben a karteltörvény a fenti kellékeket túlnyomó részben elejti, és — némi megszorítással — minden olyan megállapodás vagy határozat bemutatását kötelezővé teszi, amely a gazdasági verseny szabályozására irányul. Ezen meghatározás túlságosan tág voltát azonban a törvény szerkesztői is érezték. „Gazdasági versenyt szabályozó" megállapodás ugyanis számos olyan van, amely a kartelekkel analóg törvényi szabályozást egyáltalán nem igényel. így, — ha ad absurdum akarjuk vinni a dolgot, — akkor „gazdasági versenyt szabályozó" az olyan megállapodás is, amellyel pl. valamely gyáros gyári képviselőjét arra kötelezi, hogy konkurrens cég gyártmányainak eladásával nem foglalkozhatik; — holott nyilvánvaló, hogy itt nincs szó kartelről. Hasonló esetek kizárása végett a törvényszövegben, az annak szabályozási körébe tartozó alakulatok meghatározása után, a következő kitételt találjuk zár jelben: „kartel ós más hasonló célú jogviszony." A karteltörvény javaslatának miniszteri indokolása utal arra, hogy ez a zárójelben foglalt kitétel kirekeszteni óhajtja azokat az alakulatokat, melyek egyáltalán nem kartelszerűek. Az indokolás ugyancsak „a rendes forgalmi ügyleteket" említi, mint olyanokat, amelyeik a zárójelben foglalt korlátozás folytán ikirekednek a törvényből, valószínű azonban, hogy a gyakorlat ennél jóval tovább fog menni. A zárójelben foglalt szöveg ugyanis kifejezésre juttatja, hogy a törvényhozó valóban csak a „kartelekhez hasonló célú jogviszonyokat" kívánja szabályozni, ezzel pedig már koncedálta, hogy a kartelek közkeletű forgalmától nem kívánt lényegesen eltérni. Oly megállapodás tehát, amely a kartelcóltól lényegesen eltérő célú jogviszonyt létesít, nem esik a bemutatás kötelezettsége alá. Ezen a réven szerintem nem esnek bemutatási kötelezett-