A kartel, 1932 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1932 / 3. szám - Választottbíróságok és a karteltörvényünk

3. sz. A KARTEL 19 tcr határoz. Már most nem világos, hogy miként szerez a miniszter az érvénytelenítendő ítéletről tudomást? Hiszen az ítéletek a jogügyi igazgatóságnál kerülnek bemutatásra. Kérdés tehát, hogy ez az igazgatóság köteles-e minden ítéletet a közgazdasági miniszterhez továbbítani, (akkor mindjárt oda lehetne benyújtani is!) avagy hivatott-e szelekciót megejteni és csak amit a jogügyi igazgatóság aggályosnak tekint, arról tesz jelentést a miniszternek, aki dönt a tekintetben, hogy megindítandó-e az érvénytelenítési kereset, így kerül adott esetben a kereset végre a kartelbíróság elé. Minő hallatlan bürokratikus nehézkesség ez ismét! Ahelyett, hogy a fél, aki az ítéletet sérelmesnek találja egyenesen a kartelbíróság előtt panaszolhatná, hogy az ítélet a karteltörvénybe ütközik a következő aparatus kapcsolódik az ügybe: Beérkezik az ítélet a jogügyi igazgatósághoz, az foglalkozik vele, legalább elméletileg, mert gyakorlatilag a puszta ítélet, amit kézhez vesz a legritkább esetben fog útbaigazítást tartalmazni a tekintetben, hogy hol rejlik az összeütközés a karteltörvénnyel. A jogügyi igazgatóságtól tehát átirat megy a közgazdasági miniszterhez, mely felhívja ez utóbbi figyelmét arra a körülményre, hogy valamely ítélettel szemben indokolt volna az érvénytelenítési kereset megindítása. Az átirattal foglalkozik a minisztérium és igyekszik beszerezni a hiányzó adatokat, mert a jogügyi igazgatóság jelentése inkább csak gyanumomentumokon és sejtéseken alapulhat, hiszen előtte nem ismeretes a per anyaga, még kevésbé a kartel hatása a köz érdekére, hisz nem is rendelkezik betekintési joggal a kartel ügyvezetésébe. Ha aztán a minisztérium adatbeszerzése arra az eredményre vezet, hogy az ítélet a közérdeket veszélyezteti, akkor újabb átirat készül a jogügyi igazgatósághoz, amely utasítást nyer az érvénytelenítési per megindítására. Ezen a tekervényes kerülőn keresztül jut el az a szerencsétlen választottbírósági ítélet oda, hogy a kartelbíróság végre eldöntse, hogy tényleg beleütközik-e a karteltörvény valamelyik rendelkezésébe és ekként forog-e fenn érvénytelenítési ok? — Amellett ez a bonyolult eljárás hivatalból folyik, vagyis az érdekelt félnek, aki a közérdekbe ütköző kartelszerződésben egyúttal saját sérelmét is panaszolja, tehát tűzön-vízen keresztül harcolna igazáért és szolgáltatná az összes szükséges adatokat — ki van zárva az eljárásból. A közérdeknek ez a különös értelmezése, hogy ahhoz a magánfélnek semmi köze, annak érdekében csak az arra hivatott hivatalos személyek járhatnak el, siralmas eredményre fog vezetni. Ez fogja megfosztani a karteltörvényt gyakorlati jelentőségétől. Abba a hibába esik itt e törvényalkotásunk, mintha a törvénytelen gyermek tartása iránti kereset azon a címen, hogy a gyermekek tartása magasabb államszempontból közérdeknek tekintendő, akként nyerne szabályozást, hogy a kereseteket csak a gyámhatóság indíthatná, feltéve ha az igényt igazolva látja. Ha még annyira is közérdek a törvénytelen gyermek tartása, a közgyám mégsem tudná ,,hivatalból" az apaság bizonyítékait szolgáltatni, ehhez mégis csak az anyának is be kell folynia a perbe! Époly kevéssé lehet közérdek címén az érdekelt magánfelet megfosztani attól, hogy a részére sérelmes választottbírósági ítélet érvénytelenítési keresetnél a bizonyítékokat szolgáltassa és általában ügyfélként járhasson el. A kifejtetteket annál is inkább sérelmeznünk kell, mert retrográd lépést jelentenek és egészen nyilvánvaló, hogy karteltörvény nélkül a választottbírósági ítélet hatálytalanítása sokkal könnyebben ment mint most. Igaz ugyan, hogy a karteltörvény 13. §, szakasza nem helyezi hatályon kívül a Pp. 784. §-ában felsorolt hatálytalanítási okokat. Még sem lehet annak 7. pontja alapján hatálytalanítási keresetet indítani azon a címen, hogy az ítélet a karteltörvényben tiltott cselekményre kötelez, mert a karteltörvénybe ütköző választottbírósági ítéletek érvénytelenítése külön eljárásra vannak fenntartva — közgazdasági miniszter utasítására eljáró kincstár jogügyi igazgatósága részére. Ha pedig ez utóbbi nem indította meg a keresetet, akkor az érdekelt magánfél sem indíthatja meg. így tehát gyakorlatilag jogfosztást jelent a karteltörvénynek a választottbíróságokra vonatkozó része. Regény a benzinkutról. A kőolaj és termékei azok a cikkek, melyeknél az elméleti feltételek világszervezetek, kartelek és trösztök kiépítésére legjobban fennforognak; ezek az előfeltételek az előállítási lehetőség korlátozottsága, mert kötve van a természeti előfordulás adottságához, az outsiderek keletkezése ellen bizonyos fokig természetes védelem adódik. A másik lényeges előfeltétel, hogy tömegcikkről van szó, amelynél a fogyasztó egyéni ízlése, a minőségek sokfélesége nem zavarja az egységes árszabályozás keresztülvitelét. Ilyenformán nem tekinthető véletlennek, hogy a közvéleményt foglalkoztató visszaélések között a kőolajtermékek vezető helyet foglalnak el. Az amerikai trösztellenes törvényhozás keletkezésében nagy szerepet játszottak a petróleum tröszt közismert árdrágító panamái. Az antitröszt törvényben tilalmazott „price discrimination" (indokolatlan ármegkülönböztetés) iskolapéldáját a petróleum tröszt szolgáltatta, amely valamely új outsider petroleum-forrás körzetében az esetleg többezer kilométer távolságról szállított petróleumot nevetségesen alacsony u. n. „harci áron" adta, mindaddig,