A kartel, 1931 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 4. szám - A német birodalmi gyűlés határozati javaslata - Das neue Zeitalter der Organisatioswirtschaft. Irta: Dr. Hans Goldschmidt Oberlandesgerichtrat, Köln (C. Heymanns Verlag Berlin, 1931.) [Könyvismertetés]

sz. A KARTEL 31 fél keresetének helyt adtak, mindkettőjük eljárásában felismerték a tisztességtelen verseny fennforgását. Coty 300.000 frank kártérítést köteles a kartelnek fizetni, ez utóbbi viszont Cotynak 200.000 frankot. Az ítélet szerint Coty magatartásában az még nem meríti ki a tisztességtelen verseny kritériumát, hogy lapját önköltségi áron alul adja és ráfizet, hanem az. hogy az olvasókkal el akarja hitetni, hogy az általa számított veszteséges ár jelenti a méltányosságnak megfelelő nívót. \ iszont a kartel felelős az egyesülési szabadsággal való visszaélésért, mert az egyesülés joga nem terjed ki az azon kivül maradt vállalatok megsemisitésére: már pedig a versenylap nyomásának és terjesztésének erőszakos megakadályozása nyilván a megsemmisítés célzatával történt. A német birodalmi gyűlés határozati javaslata. ^^A keresztényszocialista párt parlamenti frakciójának indítványára a Reichstag a gazdasági minisztérium költségvetésének ez évi tárgyalásakor a következő határozati javaslatot fogadta el: ..A Reichstag felkéri a birodalmi kormányt. h°áY rövidesen törvényjavaslatot terjesszen elő, amely az 1923. évi nov. 2-ikán kelt (a gazdasági hatalommal való visszaélésről szólt) ú. n. kartel-rendelet helyébe lépjen és az államnak a kartelek, monopóliumok és hasonló gazdasági alakulatok feletti ellenőrzés jogát az eddiginél hatályosabban akként szabályozza, hogy ezen alakulatok gazdasági hatalmának az állam, a fogyasztó és az egész nemzetgazdaság kárára való felhasználását a lehetőség szerint kizárja. Ezen javaslat benyújtásáig és elfogadásáig kérik a birodalmi kormányt, hogy a kartelrendeletben és a kényszerkartelekre vonatkozó törvényekben biztosított jogaival az eddiginél hathatósabban éljen, különösképen pedig a kartelrendeletben foglalt eszközöket mindazon kartelek ellen alkalmazza, melyek gazdasági hatalmukat monopolisziikus visszaélések céljaira használják fel." KÜLFÖLDI JOGGYAKORLAT. Mikor nem kötelező a márkacikkek továbbeladási árelőírásának betartása? Öt fényképészeti gyár beperelt egy fényképészeti cikkek elárúsításával foglalkozó bécsi kereskedőt az ottani Handelsgerichinél és kérte, hogy végrehajtás terhével 1. kötelezzék alperest felperes által előállított fényképészeti cikkeknek az előírt árnál olcsóbban való árúsitás abbanhagyására, 2. azon közleménynek kirakataiból való eltávolítására, mely szerint alperes kartelenkivül állván, felperesi márkacikkekei az előírtnál olcsóbban árulja, ily tartalmü hirdetménynek a telefonkönyv legközelebbi kötetéből való elhagyására és 5000 osztr. schilling és járulékainak kártérítésképen való megfizetésére. A bíróság a keresetet elutasította, az indokolás lényege a következő: Alperes nem vitásan nem kötelezte magát felperesi gyárakkal szemben a továbbeladási ár betartására, az árút nem egyenesen a gyárosoktól szerezte be. hanem harmadik személyektől, akik nem kivántak tőle reverzálist a továbbeladás módjaira vonatkozólag. Ilyen esetekben pedig a továbbeladási ár megszegése csakis akkor tekintendő tisztességtelen versenynek, ha aj az előírt ár magassága jóerkölcsökbe nem ütközik és b) a márkacikk gyár os eladási rendszere olyan, hogy az garantálja a továbbeladási ár folytonossági hiány nélküli betartását. (Lückenloses Reversesystem! J A kereset a b) alatti előfeltétel hiánya okából volt elutasítandó: „Der Fabrikant von Markenartikeín darf den ihm passenden Kleinhandelspreis nur verlangen, wenn er dafür Sorge trágt. dass er auch wirklich eingehalten werde." Ez akként értendő, hogy ha egy városban 5 versenyző üzlet van és a gyáros nem tudja megakadályozni, hogy kettő azok közül olcsóbban adja el a márkacikket az előírásnál, akkor nem kívánhatja a másik háromtól sem. hogy azok betartsák az árat. Ha ilyen körülmények között a másik három üzlet is eltér az árelőírástól. ez nem tekinthető árrontásnak (Preisschleiderei). hanem az illető kereskedők tisztára defenzív és rákényszeritett árpolitikájának, mellyel saját forgalmának öt méltánytalanul érő árcsökkenését akarja megakadályozni. Ezért adja meg a bíróság csak annak a márkacikkgyárosnak a védelmet, aki már egész eladási rendszerét akként szervezi, hogy intézményes garanciát jelent az árak betartására. A fenti konkrét esetben a bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatása után azt állapította meg, a fényképészeti gyárosok egyáltalában nem gondoskodtak ilyen „lückenloses Reversesystem"-ről. Sőt a hivatásos fényképészek 25 százalék rabattot élveznek vásárlásaik után és semmi akadálya sincs annak, hogy az ekként megvásárolt árút ne csak saját céljaikra, hanem kicsinybeni továbbeladásra használják, ilyen körülmények között tehát maguk a gyárosok tág teret engednek az előírt árnál olcsóbban való eladásnak, nem panaszolhatják tehát a konkrét esetben sem sikerrel az árrontást. Ez a bécsi Handelsgericht elsőfokú ítélete, kérdéses még a felsőbíróság állásfoglalása. Irodalom. ..Das neue Zeitalter der Organísatioswirtschait." Irta: Dr. Hans Goldschmidt Oberlandesgerichtrat, Köln (C. Hevmanns Verlag Berlin, 1931.). Az 50 nyomtatott oldalnyi terjedelmő tanulmány gazdasági életünknek a háború után bekövetkezett fejlődését eredeti és új szemszögből tekinti és ha tételeit nem is tudjuk fenntartás nélkül magunkévá tenni, mindenesetre gondolkodóba ejt az irányban, hogy vájjon ami ma még túlzásnak tűnik fel, arra vonatkozólag a legközelebbi 15—20 év nem-e a szerzőt fogja igazolni? Bevezetésében rámutat a szerző arra, hogy írásának célja a közvéleményben tudatosítani egy napjainkban szemeink előtt történő változást, melyben annyira benne élünk, hogy nem is értékeljük kellően. E változás az egyéni kezdeményezésen és szabad versenyen alapuló kapitalizmus átalakulása egy központilag szervezett gazdasággá. Szerző a jelenlegi termelési rendet nem nevezi .,Hochkapitalismus"-nak. sem pedig W. Sombart után ,.Spatkapitalismus"-nak, mert szerinte e kifejezések nem utalnak a megváltozott helyzet lényeges ismertető jelére. Ugyanis a változás lénvege a szabad verseny helyébe lépő szervezett