A kartel, 1931 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 3. szám - Nemzetközi kartelek, mint a dumping ellenszere

24 A KARTEL 3. 82. főleg a verseny szabadságának gondolata szent és sérthetetlen, ezért az „unreasonable restraint of trade" tilalmát állították fel. Azonban ezek az általános elvek nem tudtak jogbiztonságot teremteni. Az egyes bíróságok minden országban különböző tartalmat tulajdonítottak ezeknek a fogalmaknak, ekként a bíróságok szerepe a kartelvisszaélések megakadályozása terén gyakorlati jelentőséggel alig bir. Szerzők megállapítják azokról a bíróságokról, melyeknek a kartelekre vonatkozó pozitív jogalkotások nem állnak rendelkezésükre, hogy kénytelenek olyan jogszabályok alkalmazásával kísérletezni, melyek a nemzeti és nemzetközi kartelek kifejlődését jóval megelőző időben keletkeztek, így tehát a kartelek visszaéléseit csak a legsúlyosabb esetekben tudják megállapítani és a közerkölcsökbe ütköző magatartás címén megtorolni. Ekként a munka Németország és Norvégia jogszolgáltatását, ahol a kartelek visszaélései elleni küzdelem speciális törvények alapján történik, fejlettebbnek és előrehaladottabbnak ítéli, mint azokat az államokat, melyek karteltörvény hiányában általános jellegű magánjogi elvekkel operálnak. Áttérve a nemzetközi kartelek problémájára, megállapítják szerzők, hogy ezen a téren még sokkal nagyobb nehézségekbe ütközik a visszaélések megakadályozása. Példának felhozzák, hogy ha egy bizonyos árúcikk termelőinek nemzetközi kartelje túlzottan magas árakat számít, akkor egy fogyasztó állam polgára a legnagyobb nehézségekkel állana szemben, ha a termelő államok bírósága előtt kellene panaszt emelnie a kartel visszaélései ellen. Ugyanaz ez az eset, ha egy kartel, melynek üzemei a termelő államban vannak, megakadályozza, hogy a fogyasztó államban hasonló üzemek létesüljenek, keresztülvihetí ezt azáltal, hogy az illető államot huzamosabb időn keresztül önköltségi áron alul elárasztja árúcikkeivel, felhajtja a nyersanyag árát stb. Ilyen esetekben a sérelmes cselekményt külföldön követik el azon egyén szempontjából, aki a sérelmet szenvedi. Az pedig kilátástalan, hogy az illetőnek külföldön érvényesített panasza sikerre vezessen. Végül megállapítják szerzők, hogy a nemzetközi kartelekkel kapcsolatban olyan veszélyek merülnek fel, melyek az államok törvényhozásainak jelenlegi eszközeivel egyszerűen megoldhatatlannak látszanak. De még sokkal akutabb veszélyt állapít meg a tanulmány az egyes államok számára a nemzetközi trösztök részéről. Keletkezhetnek trösztök, melyek a legfontosabb nyersanyagok, vagy nélkülözhetetlen iparcikkek terén tényleges monopóliumra tesznek szert és akkor az importra szoruló állam teljesen ki van szolgáltatva árak és eladási feltételek tekintetében az illető trösztnek. A trösztök által felhalmozható tőke és az ezzel járó gazdasági, sőt politikai hatalom egyszerűen beláthatatlan. Ezzel a jelenséggel szemben az államhatalmak sem lehetnek közömbözek „Les pouvoirs publics ne sauraient guere s' en désintesser". (Lásd 15. o.) A tanulmány megállapítja, hogy voltaképen a jogtudomány és a nemzetgazdasági elmélet e kérdésben nem tudott lépést tartani a tényleges fejlődéssel és az a kapitális fontosságú kérdés, hogy milyen legyen az államhatalomnak az ipari és kereskedelmi szervezetekhez való viszonya — még teljesen tisztázatlan. A hiányokra a legnagyobb élességgel rámutatnak a szerzők, azonban a kérdés nehézségeitől maguk is visszahőkölnek, úgy, hogy pozitív megoldást még legtávolabbi körvonalakban sem nyújtanak. „A nemzetközi ipari kartelek terén valamely közjogi jellegű nemzetközi beavatkozás problémája, például nemzetközi igazságszolgáltatás szervezésének formájában — meghaladja ezen előzetes tanulmány kereteit". Ezen általános szempontok ismertetése után a tanulmány második részében az összes európai államok és néhány fontosabb tengerentúli állam kartel jogának igen áttekinthető ismertetését találjuk. Szerkesztői üzenetek. Közgazdász, Budapest. A nemzetkőzi ipari szervezetek formáira vonatkozó kérdésére a következőkben válaszolok. Egyik döntő tényező annak meghatározásában, hogy minő alakot ölt a termelés szabályozására irányuló szervezet, az a körülmény, hogy vájjon tömegcikkről van-e szó (aminők pl. a nyersanyagok), avagy kész iparcikkekről van szó, ahol az egyéni izlés, a kivitel, a speciális minőség különös szerepet játszik. Nemzetközi kartelek voltaképen csak az első kategóriánál keletkezhetnek. Csak ebben az esetben képzelhető egységes irányárak felállítása, avagy a fogyasztási területeknek felosztása, vagy pedig a termelés mennyiségének kontingentálása. Míg ellenben nehezen lehetne pl. a gramofoniparban olyan kartelt elképzelni, mely szerint a gyárak megállapodnak, hogy a His Masters Voice lemezek és készülékek csak Amerikában adhatók el, míg a Columbia cikkei csak Európában. Lapunk más helyén láttuk, hogy ilyen cikkeknél, ahol a vevőközönség egyéni ízlését, speciális kívánalmait nem lehet figyelmen kívül hagyni, az érdekeltség szerzésének különböző kapitalísztikus formái nyomulnak előtérbe. Ilyenek létesítésénél az egyes termékek továbbra is megtartják egyéni jellegüket, az egyes jól bevezetett márkák, minőségek változatlanul megmaradnak, azonban a fúziók, részvénypaket cserék stb. révén az addig versengő vállalatok egységes vezetés alá kerülnek. Ha tehát körültekintünk a fennálló nemzetközi kartelek között, úgy azt látjuk, hogy azok főleg a fémek, a vegyi nyersanyagok piacán keletkeztek, míg a linóleum iparban tröszt keletkezett, a műselyemgyártás terén pedig már kevésszámú mammutkonszern uralja a piacot, a gramofonipar trösztfejlődéséről pedig már megemlékeztünk. Azonban természetes egyéb tényezők is szabhatják meg a fejlődés irányát. így pl. a fenti elv szerint a gyufa iparban inkább kartelnek, mint a jelenlegi világtrösztnek kellett volna kifejlődni, mert a gyufa iskolapéldája az olyan tömegcikknek, mely alkalmas kartelalakításra. Itt a svéd gyufaipar előnyös gazdasági előfeltételei és magas fejlettsége mellett Ivar Kreuger szervezői zsenialitása is beleszólt a kérdésbe és olyan tőkéket teremtett elő, melyekkel a világ gyuiatermelésének tekintélyes hányadát financiális befolyása alá vonta. Dunántúl" Pécsi Egyetemi Könyvkiadó é« Nyomda Részvénytársaság.