A kartel, 1931 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 2. szám - Izzólámpa világegyezmény - Nemzetközi rézkartel

2. sz, A KARTEL 15 mel kísérése, hogyan valósítható meg legcélszerűbben. A gazdasági albizottság szakvéleményében kifejezést adott abbeli felfogásának, hogy kívánatos volna tanulmányozni ama szervezeti formákat, melyekben a kartelek jelentkezni szoktak és összegyűjteni azt a joganyagot, amely ezekre vonatkozik. Eszerint három irányban kell a vizsgálódásnak kiterjednie: 1. Az ipari kartelek és nemzetközi trösztök tárgykörére, valamint jelentőségükre a nemzetközi gazdaság számára. 2. A kartelszerzödések jogi formájára és a törvényhozás ama intézményeire, melynek ezen alakulatok alá vannak vetve. 3. Azon adatok gyűjtése, melyet a kartelek működésükről hajlandók nyilvánosságra hozni. Egy évvel később a -Népszövetség titkársága jelentést tett azokról a nehézségekről, melyekbe a nemzetközi kartelek gazdasági működésére vonatkozó adatok előteremtése okoz. A gazdasági albizottság mégis ragaszkodott ezeknek az adatoknak a beszerzéséhez és arra az eredményre jutott, hogy ezen bonyolult kérdésekkel való foglalkozás szakértők bevonása nélkül nem lehetséges. Megbízott tehát három jogi szakértőt és négy gazdasági szakértőt véleményeik kifejtésére. Jogász részről Henry Decugis (Franciaország), Róbert Olds (Egyesült Államok) és Sigfried Tschierschky (Németország) nyertek megbízást, mely feladatnak egy ..Étude sur le régime juridique des ententes industrielles" című közös memorandumban feleltek meg. Gazdasági szakértők megválasztása azon szempont figyelembevételével történt, hogy elsősorban azok nyerjenek megbízást, akik maguk is részesek nemzetközi kartelek vezetésében. Antonio St. Benni (Olaszország), Clemens Lcmmers (Németország), Louis Marlio (Franciaország), Loys Meyer (Luxemburg) el is készítették szakvéleményüket, mely .^Internationale Industrie Kartelle" cím alatt jelent meg. Mindkét munkával részletesebben lapunk irodalmi rovatában fogunk foglalkozni, ehelyütt csak megjegyezzük, hogy a jogászok egyhangú szakvéleménye meglehetősen ellenkezik a kartelekben érdekelt gazdasági szakértők véleményével. Előbbiek munkájának az a végkonklüziója, hogy elvileg szükséges a nemzetközi karteleknek állami ellenőrzés alá vonása és hogy az egyes államokban a törvényes szabályozásnak egységes elvek szerint való megvalósítása nem ütközik leküzdhetetlen nehézségekbe. Ezzel szemben a gazdasági szakértők arra hivatkoznak, hogy ily nagyhorderejű űjítások keresztülvitelére még nem jött el az idő, és hogy a jelenleg uralkodó politikai és gazdasági ellentétek mellett a kartelellenőrzés terén az államok közt való egységes eljárás elképzelhetetlen. A Népszövetség gazdasági albizottsága még nem foglalt állást a szakértők ezen ellentétes véleménye alapján. Izzólámpa világegyezmény. A nemzetközi kartelek közül elsősorban azok érdekelnek bennünket, melyekben a magyar iparnak is része van. Igv köztudomásű. hogy hazánk egyik legvirágzóbb vállalata az Egyesült Izzó és Villamossági r.-t. résztvevője egy világkartelnek. Az alábbiakban tehát ismertetjük ezen kartel lényegét. Már a háború előtt is számos megállapodás állt fenn az izzólámpa gyárosok között. így különösen a kölcsönös szabadalmak felhasználására vonatkozólag kellett a gyárosoknak megegyezni, mert az izzólámpa gyártásának technikája ugrásszerű gvorsasággal fejlődött, egyik fontos űjítás a másikat érte és így egyetlen körte előállításához számos szabadalom használati joga kellett. Mindegyik szabadalom azonban más és más társaság kezében volt. aszerint, hogy melyiknek laboratóriumában találták fel az illető technikai tökéletesítést. Az Egyesült Izzó 1913-ban csatlakozott egy ilyen szabadalom kölcsönösségi megállapodáshoz. Á jelenlegi világegyezményhez kettős űt vezetett. Az egyik íűziók, részvényérdekeltség vállalások és leányvállalatok alapítása, míg a másik az ekként kialakult érdekeltségi csoportok egymás közötti megállapodása volt. 1924-ben a gyárak közt, melyek részben a német Osram társaság, részben a General Electric Co. körül csoportosulnak, létrejött a nemzetközi izzólámpa egyezmény, melyhez 27 fővállalat tartozik, ezek között 8 koncern összesen 36 alvállalattal. Ezek a világ termelésének 90%-át jelentik, ha hozzászámítjuk még az Egyesült Államokat és Kanadát, melyek névszerint, hazai törvényhozásukra való tekintettel nem csatlakoztak ugyan az egyezményhez, tényleg azonban oda tartoznak. Az egyezmény lényege a szabadalmak kölcsönös felhasználására vonatkozó megállapodások mellett a fogyasztási területeknek egymásközt történő felosztása. Formális árelőírást nem is tartalmaz a világegyezmény, ilyet csupán azok az egyes érdekeltek létesítenek egymás között, akik egy bizonyos piac ellátásában osztozkodnak. A fogyasztási területeket ugyanis mindenekelőtt két kategóriába osztották: olyan országokra, melyekben van jelentékenyebb izzógyár — erre a területekre meghagyják a belföldi gyárak kizárólagos eladási jogosultságát, a másik csoportba tartoznak az összes többi területek, ezek az ú. n. exportpiacok. Ez utóbbiak szükségletének ellátásában az egyes országok ipara olyan kvóta szerint részesül, amely megfelel a tényleges szállításának egy bizonyos irányadóul elfogadott időpontban (Stichjahr). Amely országban tehát az egyezmény létrejötte előtt nem volt valamely gyárnak exportja, oda a jövőben sem lesz. Ha azonban egy régebbi piacán nem éri a neki járó kvótát, akkor szállíthat más exportpiacra a hiány erejéig. Amely termelő azonban szállításával meghaladja a kvótát, az bizonyos pőnálét fizet, melyből a megrövidült vállalatok nyernek jóvátételt. Mindezen bonyolult szervezet teendőinek lebonyolítását egy külön részvénytársaság végzi: a ,.Phoebus r.-t", melynek székhelye Genfben van. Az egyes érdekeltek ezzel a r.-t.-gal szemben vállalnak kötelezettséget az egyezmény betartására, ide fizetendők az esetleges sűlyos bírságok a szerződésszegésekért. Érdekes ennek a r.-t.-nak a belső szervezete: részvényesei a karteltagok és pedig a világtermelésben nekik jutó kvóta arányában. Minden millió villanykörte szállításának kvótaszerü joga egyúttal a közgyűlésen egy szavazatra jogosít. — Az izzókartel egyike a legjobban működő világszervezeteknek, amelynek fennállására az iparág technikai fejlődését és a termelés racionalizálását nagyban elősegíti. Nemzetközi rézkartel. Az izzókartel mellett ez is a legjobban megszervezett kartelekhez tartozik, mert a ..Coopper Producers Association" a réz összes termelésének 90%-át irányítja. A kartel 1926-ban alakult és üzleteit akként bonyolítja le newyorki és brüsszeli irodáiban, hogv összegyűjti az összes befutott rendelést és azt a meg-