A kartel, 1931 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 2. szám - A kartelek nyilvános ellenőrzésének alapproblémái [2. r.]

2. sz. A KARTEL 13 eszközök alkalmazását. Hasonló gondolatot találunk ugyan a német rendelet 14. §-ában. csakhogy e szakasz ezen eljárását a gazda­5ági egyesülések egyeztető bizottságai szá­mára tartja fenn. Előnybe részesítem azon­ban a magyar megoldást, amely az egyezte­tést a semleges minisztériumra bízza. Meg kell még jegyeznem, hogy központi ható­ságunk nálunk is a legnagyobb mértékben törekszik az ellentéteknek tárgyalások útján való elsimítására. Nem akarván e folyóirat terjedelmét a kelleténél jobban igénybevenni, nem térhetek ki a fegyvereknek ama gazdag szertárára, melyekkel a magyar javaslat felruházza a hatóságokat, melyek sajnos a német rende­letekből hiányoznak. Csak néhány érdekes specialitást szeretnék mégis megemlíteni. Szemben a német kartel-ellenőrzés rendsze­rével a magyar javaslat örvendetes módon minden kétséget kizáróan az ellenőrzés kö­rébe vonja a tőkeszervezeteket, nevezetesen a fúziók révén keletkező mammutvállalatokat. melyek a piac feletti uralmukkal visszaélnek. Messze túlmenőleg a német kartelrendelet 10. §-án, mely csak a kartelszerződéstől való visszalépésnek éppen a fenti esetben gyakor­latilag keresztülvihetetlen jogát ismeri, a magyar javaslat a mammut váll álatok ellen is hathatósan alkalmazható eszközöket létesít, -lyenek az adó-, vám- és egyéb kedvezmé­nyek megvonása, a közszállitásokból való kizárás, megfelelő iparrendészeii és tarifális intézkedések. Ez az egyedül helves megoldás mert a német törvény a magánfelek üzleti for­galmába egyes vevő javára való beavatkozás­ra ad jogot, ez pedig egyenesen a szerződési kényszer (Kontrahierungszvang) létesítésére vezetne. Ezen eszközök helyes használata eredményre fog vezetni, illetve már az ezen eszközök alkalmazásának puszta lehetősége is meg fogja tenni hatását. A javaslat ezzel a német törvényben levő aggálvos hiányt kü­szöböl ki. aggálvos azért, mert ha kizárólag a kartelek jutnak törvényes ellenőrzés alá. akkor egészen eltekintve a jelenleg amúgy is előtérben levő trcsztképződési tendenciától, már egymagában azért is fel fog lendülni a trösztök alakulása, mert a magángazdaság mindig azokat a formákat keresi, mely mel­lett minden ellenőrzéssel szemben a leg­nagyobb önrendelkezése van. A fenti speciá­lis eszközök mindenesetre könnvebben alkal­mazhatók, mint a vámoknak alapjaikban való megváltoztatása vagy felfüggesztése, melyek többnyire nemzetközi megállapodáson alap­szanak és már ebből a szempontból is nehéz­ségekbe ütközik módosításuk. Helyesnek találom azt is. hogy bár minden érdekelt félnek joga nyilik panaszának popu­láris akció módjára való megindítására, de a miniszter ezen panaszok következtében az eljárás megindítására csak akkor köteles, ha panaszlóként hatóság, vagy valamely érdek­képviselet lép fel vele. A német kartelrendelet analóg, de mégis túlzott intézkedése aggá­lyokra adott okot. Célszerűnek látszik az a nálunk hiányzó rendelkezés is, mely szerint oly választottbírcsági ítéletek, melyek tárgya a karteljog körébe vág, csakis egy erre kije­lölt külön hatóság (kincstár jogügyi igazgató­sága) előzetes jóváhagyása mellett hajtható végre, de jogában áll ennek a hatóságnak a választottbírósági ítélet megsemmisítése iránt pert indítani, ha a karteltörvény anyagi jogi intézkedései a döntés által sérelmet szen­vednének. Választottbírósági ítéleteknek pe­renkívüli végrehajtása előre letétbehelyezett biztosítékok felhasználása útján — tilos (a német törvény az ily értékesítést a kartel­bíróság elnökének előzetes hozzájárulásától teszi függővé, kinek döniése ellen a kartel­bíróság tan acsa ellen perorvoslatnak van helye). A választottbíróság a kartelek terén való nagy elterjedésük mellett számos aggályra adtak okot, úgy, hogy a javaslat ezen rendelkezése, mely szerint e döntések utólag'os felülbírálását lehetővé teszi, — min­denképen helyeselhető. Végeredményben a magyar javaslat az eddig más országokban alkalmazott törvé­nyekkel szemben számos előnyös újítást tar­talmaz, kivéve természetesen az azonnali ha­tályú felmondás és a szervezeti kényszer (bojkott stb.J ellenőrzésének hiányát, melyről fentebb már behatóan szóltam és amelyet roppant súlyos fogyatkozásnak kell minősí­tenem.* Németország és Norvégia tapasztalatai alapján azt állíthatom, hogy ezen törvény keresztülvitele ama kartelek és trösztök fej­lődését, melyek egészséges irányban működ­nek és a magángazdasági érdekeiket össze tudják egyeztetni a magyar közgazdaság álta­lános érdekeivel, nem fogja megbénítani! Az ipari vállalkozók merev elvi elzárkózását az ellenőrzésnek mindenfélesége ellen ma már nem tartom időszerűnek. Legalább a német iparnak eddig nem sikerült pozitív bizonyí­tékot szolgáltatni abban az irányban, hogy a német karteltörvény az ipar jogosult szerve­zeti törekvéseit megakadályozta volna. Ellen­ben a gyakorlat és a tudomány köréből szá­mosan tettek bizonyságot arra nézve, hogy a kartelellenőrzés óvatos, talán túlóvatos alkal­mazása mindenkor a legnagyobb szakszerű­séggel és tárgyilagossággal történt. * Az 0-M.KE felterjesztése teljesen azonos elvi ala­pon áll a cikkíró fejtegetéseivel. A felterjesztés nem­csak a tervezet kritikájára szorítkozott, de a hiányok pótlására konkrét javaslatot is tett és ezek között szerepel a rögtöni hatályú felmondás lehetősége indo­kolt esetben és bojkottintézkedések megtámadható­sága a kartelbíróság előtt, ha azok az érdekelt ipar­űző gazdasági tevékenységének megbénítására vezet­nek. (A szerk.j

Next

/
Thumbnails
Contents