A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 7. szám - A végrehajtási törvény reformjához

A JOG kamara — jól esik, hogy évtizedek tespedése és meddősége után ez egyszer nem kell panaszszal kezdenünk jelentésünket. A helyzet ma jobb, mint eddigelé volt, ugylátszik bekövetkezett a cselekvés ideje. Egymásután két ügyvéd-minisztert kaptunk és két ügyvéd államtitkárt. Az igazságügy élén oly férfiak állanak, akik ismerik s volt kartársaikkal együtt érzik az ügyvédség bajait. A képviselőházban ma 126 ügyvéd foglal helyet, ez reményt nyújt, hogy ők is fel fogják karolni az ügyvédség érdekeit. A mult év őszén lefolyt országos ügyvédgyülés az ügyvédi létérdekekért küzdött. Tárgysorozatának minden egyes pontja egy_cgy reális kari érdeknek, egy reformtervnek, a megélhetés és a karbeli jólét egy-egy értékes garanciájának a megkövetelése volt. Kamaránk hónapok óta foglalkozik az ügyvédi rendtartás tervezetével, a kongresszus által kimondott elvek alapján ; munkálkodásuk eredményeit legközelebb fogjuk Nagyméltóságod elé terjeszteni. Az államnak kötelessége lett volna eddig is az ügyvédek erkölcsi és anyagi érdeke iránt több érzéket mutatni. Sokat lehetett volna eddig is elérni a joggyakorlati idő meghosszabbításával, az ügyvédjelöltek és joggyakornokok minősítésének egységesítésével, az írásbeli kényszernek behozatalával oly ügyleteknél, amelyek ingatlanra vonatkoznak, a községi jegyzők okiratkészitési jogának megszorításával és oly helyen, ahol ügyvédek vannak, teljes megszüntetésével, ügyvédeknek bírákká való kineveztetésével és az 1883. évi minősítési törvénynek oly irányban való megváltoztatásával, hogy oly állásokra vonatkozólag, amelyekhez jogképzettség nem kell, ezen követelmény eltöröltessék. A minősítési törvény ily irányú megváltoztatása lehetetlenné tenné, hogy ezen kisebb állásokra pályázó egyének, ha bármely oknál fogva itt célt nem érnek, akarva, nem-akarva utolsó mentsvárként az ügyvédi karba lépjenek. Elismerjük, hogy az 1907 : XXIV. t.-c. erkölcsi szempontból emelte a kar tekintélyét, de ez csak egy parányi részletfizetés arra a nagy adósságra, amelylyel a nemzet a karnak tartozik. Főleg két kórság rágódik évtizedek óta az ügyvédi kar szervezetén; egyik a szertelen verseny, a másik az aránytalan munkamegosztás. Alkotásokra van szükség, amelyek megkövetelik az ügyvédtől az egyéni munkálkodást, azonban az érdemi jogi munka jobban díjazandó. Az ügyvédek mindenféle dijmegállapodásokra lépnek a felekkel, amelyben a költségek egy részét elengedik, esetleg csak készkiadásért dolgoznak. Kamaránk tiltó szavát emelte fel a kar tekintélyét és anyagi exisztenciáját sértő ezen mahinációk ellenAz ügyvédkérdés megoldhatatlan problémának fog maradni mindaddig, mig a kormány és a törvényhozás bölcsessége kizárólag a vergődő kar autonómiájától várja a megoldást. A karban mutatkozó nagy ellentétek nem menthetik fel a cselekvés alól a kormányt. A jelentés örömmel konstatálja, hogy amilyen mértékben a fegyelmi eljárások száma csökkent, ugyanoly mértékben mutatkozik annak a jele, hogy a társadalom elismeréssel van az ügyvédi hivatás iránt. Az ügyvédi kar erkölcsileg nem beteg. Ez az elismerés nyilvánult meg abban, hogy az 1907. évi XXIV. t.-c. megalkotta a kúriai ügyvédi tanácsot és reformálta az ügyvédi vizsgát, vagyis az ügyvédi elem autonómiájának tágabb tért biztosított a kar szellemi és erkölcsi vezetésében egyaránt. A karban gyökeret vert közszellem ereje mindenesetre csak fokozódnék, ha a magyar ügyvédség egyöntetű közös akcióra képes országos szervezetet tudna létesíteni. A kodifikáció terén érdemül tudjuk be Nagyméltóságodnak( hogy magáévá tette az előző igazságügyi kormány törvényjavaslatait és nem engedi, hogy azok ismét a tanulmányozás és adatgyűjtés útvesztőjébe jussanak. A Kúria tehermentesítése, az ügyvédi rendtartás novellája, a Btk. novellája, a perrendtartás megalkotása, a végrehajtási törvény revíziója, a cheque-törvény, a kereskedelmi üzletek átruházásáról szóló törvény mindnyájunk helyeslésével találkozott. A bírói szervezet és ügyvédi rendtartás megnyerték a jogászvilág rokonszenvét. Hl A sajtójog uj szabályozása szükséges, nem szabad azonban e reformot egyoldalulag politikai szempontokból keresztül vinni. A munkásbiztositási törvények szociális téren haladást tüntetnek fel. A végrehajtási, a szövetkezeti és uzsoratörvényjavaslatok némely intézkedéseiben azonban a magán-, sőt közjogok sérelmére is a visszafejlődés tünetei mutatkoznak. Sajnosán kell konstatálnunk, hogy az elégületlenség soha sem volt oly nagy a bírói karban, mint ma. Mi Őszintén, rokonszenvvel és kollegialitással kisértük a bírák egyetemének mozgalmait és határozataikhoz mindenben hozzájárulunk. Szégyenfoltja igazságszolgáltatásunknak a kisegítő bírói intézmény a Kúriánál. Jogszolgáltatásunk színvonala még mindig nem emelkedett azon magaslatra, amelyen látni szeretnők, bár igaz, hogy e téren is történtek javítások. Az eljárásnak mindig olyannak kell lennie, hogy sohase zárja ki az igazság érvényrejuttatását. Egészségtelen az az állapot, miszerint a rendes bírósági és az esküdtbirósági ítélkezés között oly óriási ellentét van. A polgári bíróságok határozatai és döntvényei ellen kevesebb ok van panaszra, mint a büntető ítélkezés ellen. Soha sem volt felsőbíróságunknak büntető gyakorlata oly formalisztikus, mint most, a Bp. behozatala óta. A Bp. felebbviteli rendszere sehogy sem vált be, megsínyli azt a közönség, az ügyvéd és mindenki egyaránt. Nagyméltóságod rövid idő óta áll az igazságügyek élén, semhogy azokért az árnyoldalakért, melyeket el nem hallgathattunk, Nagyméltóságodat tehetnők felelőssé. Mi bizalommal nézünk Nagyéltóságod további működése elé. Fátum üldözi a magyar igazságügyi reformokat. Most ismét ugy alakulnak a viszonyok, hogy attól kell tartanunk, hogy ezek a legégetőbb igazságügyi javaslatok (polgári perrendtartás, büntető novella) újra le fognak szorulni. Az ügyvédek létszáma a fővárosban 1907-ben 1,424-ről 1,490-re szaporodott (5-33°/o); a kamara vidéki területén 122-ről 130-ra (6-55%). Az egész országban az ügyvédek száma 5,512-ről 5,776-ra (4-48° o) szaporodott. Az ügyvédjelöltek száma Budapesten 1,072-ről 1,300-ra emelkedett (ll'94°/0). Az egészjj országban az ügyvédjelöltek száma 3,556-ról 3,791-re szaporodott. Kamaránk tagjai a szegényvédelem terén a lefolyt évben ismét nagy tevékenységet fejtettek ki. Kirendeltetett ugyanis polgári ügyben pártfogó ügyvédül 584 ügyvéd, a B. P. 56. §. 4. pontja és 57. §. alapján hivatalból 1,327 ügyvéd, Összesen 1,911 ügyvéd. A budapesti kir. ítélőtáblához az 1907. évben közvédőül kirendeltetett 136 ügyvéd, s helyettes közvédőül 136 ügyvéd, összesen : 272 ügyvéd. A választmány állandó gondoskodása tárgyát képezte az ügyvédjelöltek ügye, súlyt helyezünk arra, hogy az ügyvédjelöltek társadalmi uton a kar idősebb tagjainak védszárnyai alá kerüljenek. Az ügyvédi körrel akarunk érintkezésbe lépni, hogy az ügyvédjelöltek a kör társaséletébe bevonassanak. Az ügyvédjelöltek szorgalmasan rendeznek vitaesélyeket és önművelésükön sokat fáradoznak. A védelem szabadsága szempontjából a kamara eszközölte ki, hogy a vasutasok fegyelmi ügyeiben ügyvéd is szerepelhessen mint védő. A választmány gondot fordított arra, hogy a fegyelmi bíróság ugy az anyagi, mint az alaki fegyelmi jogot a kar erkölcsi kívánalmainak megfelelően fejlessze. Büntette a fegyelmi bírósága a törvények fortélyos kijátszását, az ügyvéd kapzsiságát, a kliens-hajhászatot és azt, ha közreműködött, hogy a fegyelmi büntetés hatályossága kijátszassék. A kamara a lefolyt évben 64 egyén számára nyújtott részint évi, részint ápolási segélyt, illetve temetkezési járulékot 22.867 K. összegben. A igazságügyi kormány Nagyméltóságod minisztersége alatt is dicséretes tevékenységet fejtett ki a kodifikáció terén. Megelégedéssel emeljük ki, hogy Nagyméltóságod iparkodott a törvényjavaslatokat a Ház vonatkozó bizottságai elé vinni, ott azokat letárgyaltatni s a lehetőség határain belül