A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 6. szám - Az ügyvédi kamara reformjának előkészülő értekezlete

A JOG mány szintén gondoskodni fog arról, hogy e tekintetben a létező anomáliák orvosoltassanak. Ami az ügyészség kérdését illeti. Szász József t. barátom észrevételeire és módositványára legyen szabad megjegyeznem, én az ügyészséget és a bíróságot a birói szervezet keretében testvértényezőnek tekintem és mondhatom, igazán nem jól hatott reám azon, nem ugyan itt, hanem más oldalról elhangzott indokolás, mintha az ügyészségnek, nem tudom, bizonyos magasabb értéke és a biró fölé emelkedő helyzete volna. En elismerem a magyar ügyészi kar szervezetének kiválóságát és dacára annak, hogy a birákkal testvértényezőkként tekintem őket és dacára annak, hogy a pótlék-rendszernek nem vagyok barátja és azt fenntartani nem akarom, mert minden szervezeti elvvel ellenkezik, hajlandó vagyok — nem ugyan annak a módosításnak az elfogadására, amelyet az én t. barátom előterjesztett, —- hanem arra, hogy a részletes tárgyalás során magam tegyek módositványt, amely az átmeneti rendezésből eredő bajokat orvosolja. (Helyeslés.) Felemlittetett itt sok olyan dolog, amely valamikép összeköttetésbe hozható ugyan a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslattal, amely azonban lényegileg nem ide tartozik. Nagyon szívesen nyilatkozom azonban néhány elvi kérdésre nézve. Azt hiszem, senki sem fogja tőlem várni azt, hogy a birói függetlenség kérdésében ellenkezőleg nyilatkozzam, mint t. képviselőtársam, Lefigyel Zoltán ; hiszen a birói függetlenség kérdése Magyarországa nézve sokkal nagyobb érdek, mint a kontinens bármely államára nézve! (Igaz! Ugy van!) Nálunk alkotmánygarancia az és mint alkotmánygaranciának a kiépítése tekintetében én addig, míg ezt a helyet elfoglalom, meg fogok tenni annyit, amennyi erőmből telik (Helyeslés) és meg akarok felelni annak az én régi munkásságomnak, amelynek javarésze a birói szervezet kiépitése tekintetében javaslatoknak és gondolatoknak előadásában állt. (Elénk éljenzés.) Ami a bíráknak titkos minősitését illeti, e tekintetben csak annyit mondok, hogy mikor a bírótól azt kérjük és azt várjuk, hogy tekintet nélkül pártokra, tekintet nélkül személyekre, tekintet nélkül saját magára is, az igazságnak megfelelően hozzon Ítéletet, akkor az a bürokratikus rendszer, amely ugyanezen birónak minősitését titkossá teszi, a birói hivatás természetével össze nem egyeztethető. (Élénk éljenzés és taps.) Ebben a tekintetben meg fogom csinálni az átalakítását a mai rendszernek (Elénk helyeslés), hogy a titkos minősítés eltűnjék a magyar bíróság szervezetéből. (Élénk helyeslés.) A végrehajtás kérdésében a végrehajtás államosítására gondom lesz. Ami pedig a kodifikációt illeti, biztosíthatom t. képvisőtársamat, hogy, amint súlyt fektetek kódexek megteremtésére és törvénybe iktatására, még ennél is nagyobb súlyt fektetek egyes felmerülő hiányoknak a gyakorlati élet által követelt rögtöni szanálására. És ha t. képviselőtársam azt mondja, hogy egyik elődöm német jogász volt, én pedig inkább az angol felé hajIom> ebben a tekintetben csak azt mondom, hogy sem nem német' sem nem angol, hanem magyar jogásznak érzem magam (Éljenzés) és az angol jogot azért szeretem, mert az egész kontinensen a mi jogintézményeink mását csak ott találom meg. Ajánlom a törvényjavaslat elfogadását. (Élénk éljenzés és taps.) Elnök bezárja a vitát. A Ház ezután általánosságban megszavazza a javaslatot. A részletes vita. Günther Antal igazságügyminiszter még a következő 2. szakaszt kéri beiktatni az eredeti szövegbe: Jelen törvény hatálybaléptéig kinevezett nem vezető kir. ügyészek, akik eddig tiszti pótlékban nem részesültek, a jelen törvény hatálybaléptét követő hó elsejétől kezdve mindaddig, mig a VII. fizetési osztályba elő nem lépnek, hatszáz korona tiszti pótlékban részesülnek. A jelen törvény hatálybaléptéig kinevezett kir. alügyészek pedig tiszti pótlékukat a jelen törvény alapján kir. ügyészekké leendő kineveztetésük után is átmenetileg, illetve mindaddig megtartják, mígnem vezető királyi ügyészi minőségükben a VII. fizetési osztályba elő nem lépnek. Az uj szakaszt, mint a 2. szakaszt, a Ház elfogadja. Szász József visszavonja előbb benyújtott módosítását. (Helyeslés.) Bródy Ernő módosítást nyújt be arra nézve, hogy a törvény január 1 -tol kezdődőleg léptettessék hatályba. Günther Antal igazságügyminiszter megnyugtató kijelentései után Bródy ErnŐ visszavonja a módosítást. A javaslat ezzel részleteiben is elfogadtatott. (Felkiáltások : Éljen Günther! Éljenzés és taps.) Vegyesek. Az ügyvédi kamara reformjának előkészülő értekezlete. Az ügyvédi kamara f. hó 23. és következő napjain megtartandó tisztújító közgyűlése iránt az ügyvédi karban igen nagy érdeklődés mutatkozik. E hó 2-án az ügyvédség zömét magában foglaló '<Reformpárt* tartotta előkészítő értekezletét a ^Budapesti Ügyvédi Kör» helyiségében nagyszámú kartárs részvételével. Az értekezletet Schmidl Ignác pártelnök távollétében a párt alelnöke Csetényi Adolf dr. nyitotta meg, ki tömör szavakban jelezte ezen értekezlet célját, pártjegyzőnek Rózsa Vilmos dr. és előadónak Stern Sámuel kartársakat kérvén fel. Az értekezlet érdemleges tárgyalása előtt szót kért Szohner Lajos dr., az «Ügyvédi Kör» elnöke. Kifejezést adott abbeli örömének, hogy a «Reformpárt» értekezleteinek helyéül a kör helyiségei választja. AJcör az egész ügyvédség otthona pártra való tekintet nélkül és azért kéri az értékezletet, érezze magát e helyiségben otthonosnak és midőn ezen alkalomból elnöki minőségben az egybegyűlt kartársakat üdvözli, szívesen felajánlja a jövőre is az ügyvédi életben mutatkozó bármely részről jövő mozgalmakban a kör helyiségeit. Csetényi Adolf elnök hálás szívvel fogadja az értekezlet nevében a kör érdemes elnökének szívélyes szavait, kéri a netán felszólalni kivánó kartársakat, hogy az értekezlet jegyzőjénél jelentkezni szíveskedjenek; egyúttal átadja a szót az értekezlet előadójának. Stern Sámuel dr., előadó visszapillantást vet a múltra, amidőn a «Reformpárt» megalakult és összehasonlítja az ügyvédség akkori helyzetét a jelen helyzettel. A hanyatlásnak szomorú korszakát felváltotta a szabad, az önérzetes és az ügyvédség jövőjére nézve uj és eredményekkel biztató korszak. A szabad mozgást megzsibbasztó bureaukratismus ideje letűnt és az autonómia szárnyai alá levegőt adott a kar élénk részvéte, hogy szárnyait szabadon kibonthassa. A lemondás és indifferentismus évei letünőben, mert reménytkeltő tevékenység és élénk meleg kartársi közszellem uralkodik ugy a kamara beléletében, mint a kar kifelé való megnyilvánulásaiban. A kamara közigazigatásában páratlan rend és pontosság, a kamara judikaturájában magas niveaun álló felfogás és ítélkezés, a kamaia képviseletében hathatós és erélyes közbenlépés nyilvánult meg, valahányszor az ügyvédség érdekei forogtak kockán vagy azokon csorbát ejtettek. A segélyezés és jótékonyság meleg szívvel és lélekkel való bő mértékbeni gyakorlása mellett a kamara háztartása és pénzügyi helyzete mi kívánni valót sem hagy fenn. Az ügyvédképzés, az ügyvédjelöltekre kiterjedő gondoskodás és ezúton a helyes, az egészséges ügyvédi felfogás megteremtése soha ily intensiv módon fel nem karoltatott; magának az ügyvédségnek helyzete pedig a társadalomban, a törvényhozásban és a kormányzatban egyaránt az elfogultság megtörése és az ellenséges érzelmek leküzdése, sőt határozottan a rokonszenv felkeltése folytán tiszteletet és becsülést keltő. A codificatióban, a készülő jogreformok terén a különböző enquetekben a kamara mindig méltóan képviselve és befolyása szellemi erejével biztosítva, a készülő polgári perrendtartásban karunk anyagi és erkölcsi sérelmei túlnyomó részben orvosolva és az ügyvédi rendtartás komoly és céltudatos tárgyalásával és gyökeres reformok behozatalával a kar élete a haladó életfelfogás modern alapjaira készül lefektetni. A kar autónomiája értékes eredményekkel gazdagodott. A választmány tagjainak száma megkétszereződött, az ügyvédi vizsga modern alapokra fektettetett és az ügyvédi elemnek nemcsak megfelelő tér, hanem kartársaknak is az ügyvédvizsgáló bizottság elnökeivé való kinevezésével túlsúlya is biztosíttatott, a kűriai ügyvédi tanács szervezésével pedig — ha ideálunk