A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)
1908 / 37. szám - Elkövethet-e a bizományos sikkasztást a bizományi árukra nézve?
262 A JOG mintsem hogy pereljen és avégrehajthatlan^ ítéletet kapjon egy csomó «végrekajt/iató» perköltséggel. Szerény nézetem szerint — a novellának általam vázolt szörnyű hibáján csak ugy van segítve, ha lege ferenda — a 2. §. korlátozásai csakis hitelből eredő követelésekre szoríttatnának. Ellenben egyéb jogi tényekből származó igényekre nézve az 1881 : LX. t.-c. rendelkezései léptetnének újból életbe. Azonban cito, citissimo !! Elkövethet-e a bizományos sikkasztást a bizományi árukra nézve? Irta DARVAI JÁNOS dr. Y 1 1. A nem kereskedőnek nem kereskedőhöz intézett és nem tárgyi kereskedelmi ügylet megkötésére irányuló megbízása, 2. a nem kereskedőnek kereskedőhöz intézett, de nem ennek üzlete körében megkötendő vagy tárgyi kereskedelmi ügylet megkötésére irányuló megbízása, 3. a kereskedőtől, de nem üzlete körében eredő, nem kereskedőhöz intézett megbízás, mely nem irányul kereskedelmi ügylet (tárgyi kereskedelmi ügylet) megkötésére, 4. a kereskedőtől nem üzlete körében eredő, kereskedőhöz intézett, de nem ennek üzlete körében kötendő ; 5. illetőleg nem tárgyi kereskedelmi ügylet megkötésére irányuló megbízása amennyiben az 1 —5. esetben a megbízás arra irányul, hogy azon ügyleteket a megbízott a saját nevében kösse meg a megbízó részére, magánjogi megbízást és bizományi képez, tehát minden vonatkozásában az általános magánjog szabáyainak uralma alatt áll. Ellenben. 1. A nem kereskedőnek kereskedőhöz intézett ennek üzlete körében megkötendő ügyletre irányuló megbízása, 2. illetőleg kereskedelmi ügylet (tárgyi kereskedelmi ügylet) megkötésére irányuló szintén kereskedő számára adott megbízása, 3. nem kereskedőnek nem kereskedőhöz intézett tárgyi kereskedelmi ügylet megkötésére irányuló megbízása, 4. kereskedőnek üzlete körében, magán emberhez, nem kereskedőhöz nem tárgyi kereskedelmi ügylet megkötésére irányuló megbízása, 5. kereskedőnek üzlete körében kereskedőhöz bár nem ennek üzlete körében megkötendő ügyletre vonatkozó megbízása, 6. kereskedőnek bár nem üzlete körében kiadott és bár nem kereskedőhöz intézett, de tárgyi kereskedelmi ügylet megkötésére irányuló megbízása, 7. kereskedőnek nem üzlete körében, de kereskedőhöz intézett és bár nem tárgyi kereskedelmi ügyletre vonatkozó, de a megbízott kereskedő üzlete körében kötendő ügyletre irányuló megbízása, 8. kereskedőnek nem üzlete körében kereskedőhöz intézett ennek sem az üzlet körében kötendő, de tárgyi kereskedelmi ügylet megkötésére irányuló megbízása, 9. kereskedőnek üzlete köréből eredő nem kereskedőhöz intézett tárgyi kereskedelmi ügylet megkötésére hányuió megbízása, 10. kereskedőnek kereskedőhöz üzlete körében intézett nem tárgyi kereskedelmi de a megbízott üzlete körében kötendő ügyletre irányuló megbízása, 11. kereskedőnek üzlete körében kereskedőhöz intézett ennek nem üzlete körében kötendő, de tárgyi kereskedelmi ügylet megkötésére irányuló megbízása. 12. kereskedő által üzlete körében, kereskedőhöz intézett tárgyi kereskedelmi ügylet megkötésére irányuló megbízása, ha arra vonatkozik, hogy a megbízott a szóban forgó ügyletet a saját nevében kösse a megbízó részére, a kereskedelmi törvény szabályai alá eső kereskedelmi megbízást és bizományi képez. Amennyiben pedig a megbízást, mely arra irányul, hogy az ügyletet a megbízott a saját nevében kösse meg, tárgyi kereskedelmi ügylet vagy üzlete körében kötendő akár tárgyi, akár nem tárgyi kereskedelmi ügylet megkötésére, akár kereskedő, akár nem kereskedő kereskedőnek adja (1. K. T. 368. és 383. §§.) a kereskedelmi megbízás kiemelkedik a többi (tehát nem kereskedőnek vagy kereskedőnek, de nem üzlete körében kötendő ügyletekre vonatkozó kereskedelmi megbízások köréből és a K. T. íí. 1. cím rendelkezésein kivül a törvény harmadik címének szabályai alá tartozó, m/urleiemben vett, vagy tulajdonképeni kereskedelmi bizományt képez. Bár a sikkasztás kérdése nemcsak a műértelemben vett hanem a közönséges kereskedelmi bizománynál, sőt a magánjogi bizománynál is felszínre kerülhet, én ezt a kérdést csupán a műéttelemben vett kereskedelmi bizományra szoritkozólag fogom tárgyalni, mert a bizomány többi fajai nagyon ritkán fordulnak elő, tehát ezeknek a keretében a sikkasztás kérdése is aligi válhat aktuálissá, másrészt a műértelemben vett kereskedelm bizománynál a harmadik címben előforduló, tehát csupán ezen bizományra vonatkozó és a sikkasztás problémájára módositólag kiható jogszabályok fordulnak elő, ami szintén indokolja a kereskedelmi bizomány, illetőleg az ezen a néven a dolgozat hátra levő részében is értett műértelemben vett kereskedelmi bizománynak elszigetelt tárgyalását. Sőt még egy megszorítást eszközlök a tárgyalandó anyagkörön, mert bár műértelemben vett kereskedelmi bizomány tárgya nemcsak adás-vétel, hanem más dolog szolgáltatásra (darere) menő ügylet is képezheti (minden ingatlanra nem vonatkozó kereskedő által üzlete körében kötött ügylet, p. o. cserei kölcsön irreguláris letét, darere menő kereskedelmi ügylet lévén) a bizományi sikkasztás kérdése az ezekre irányuló bizományoknál is felmerülhet, de amint a kereskedelmi törvényből is kitűnik, amennyiben ez a Ill-ik címben csupán a bizományi vételt és eladást szabályozza részletekig menőleg, a forgalmi éU"t typikus jelensége a bizományi vétel és bizományj eladás, melyek mellett a többi műértelemben vett kereskedelmi bizomány ép oly szórványosan előforduló kivétel, mint a kereskedelmi mtí-_ értelemben vett kereskedelmi bizomány mellett a nem tulajdon képeni kereskedelmi, vagy a magánjogi bizomány, ezen körülménynél fogva pedig a legnagyobb mathematikai valószínűség amellett szól hogy leghamarább a műértelemben vett és eladásra vagy vételre irányuló kereskedelmi bizománynál válik aktuálissá a sík kasztás kérdése. Az ily körre szorított tárgyalás megenged hetősége mellett mégcs ak azt hozom fel, hogy az itt nyert eredmények analógia által a szélesebb körökre is kiterjeszthetők. A sikkasztás kérdését külön kell felvetni a vételi és az eladási bizományra nézve, mert a megoldás a két esetben construkcionális okok miatt különböző. 1. §• Az eladási bizomány kereskedőnek adott megbízás, mely arra irányul, hogy ő a megbízott áruit a saját nevében eladja és a beszedett vételárt esetleges járulékaival (kötbér, késedelmi kamat) a megbízónak kiszolgáltassa. Három kérdés merül fel : A) Tulajdonosa-e a bizományos az áruknak? Ha a bizományos az áruk tulajdonosa, sikkasztásról nem lehet szó, mert sikkasztást csak a hatóságilag zár alá vett dolgán követhet el a tulajdonos. (Btk. 359. §.) A második kérdés, hogy jogtalan e az eltulajdonítás, vagy elzálogosítás, melyet a bizományos eszközöl? (Itt a limito áron aluli és a hitelbe eladás jogosságának kérdése játszik főszerepet.) Végre belejátszik az a kérdés, hogy a bizományos belépési joga mennyiben zárja ki a bizományos általi sikkasztást