A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 35. szám - A jogfolytonosság elve a magyar közjogban. 1. [r.]

140 A JOG alperesnek a törvény erejénél fogva fennálló kártérítési kötelezettségét és igy nincs megállható jogi alapja az elsó'biróságok ítéleteinek indokolásában kifejezett annak a jogi felfogásnak, hogy a munkaképtelensége cimén keresetbe vett összegnek megítélése a felperes jogtalan gazdagodására vezetne. Az izgatásnak nem tényálladéki eleme az, hogy a gyűlölet felkeltése céljából valótlan állitások hangoztassanak, hanem csak az, hogy a kijelentések a gyűlölet felkeltésére alkalmasak legyenek ez pedig éppen nem zárja ki azt, hogy egyes igaz állitások is céltudatosan oly módon csoportosíttassanak, amelyek gyűlölet ébresztésére alkalmasak. (A m. kir. Kúria 1908 május 20-án 3,8 s8 sz.) A rézgálic a szakértők véleménye, mint a köztudat szerint is megfelelő mennyiségben beadva, alkalmas az emberi élet kioltására, azt tehát e célra teljesen alkalmatlan eszköznek tekinteni nem lehet. (A m. kir. Kúria lí)08 május 7-én 3,515. sz. a.) Az a körülmény, hogy a vádba vett cselekményt, lépfenés húsnak közforgalomba hozását az illető város törvényhatósági közgyűlésén tárgyalták s hogy az esettel a lapok is foglalkoztak, a törvényhatósági jogkörben és a közéletben találja magyarázatát, a közérdeklődésből azonban arra, hogy a vádlottak s illetve a kérelmezők ellen a hatóságokban, a nagyközönségben s az ennek köréből kikerült esküdtekben gyűlölet volna, s hogy igy az esküdtek részrehajlók lesznek, következtetés egyáltalán nem vonható. Az a tény, hogy a lépfenés hústól többen meghaltak, nem gyakorolhat olyan befolyást az esküdtekre, hogy azok ennek hatása alatt az igazságtól eltérittetnének mert a 1(1 ember halála s többek megbetegedése nem érinti va lamennyi esküdtet, vagy azok nagyrészét s arra sincs adat felhozva, hogy az esküdtek hozzátartozói szenvedtek volna a bűncselekmény által, s igy a közvetlen érdekeltség, mely az elfogultságnak indoka lehetne, hiányzik. Ha pedig a szolgálatot teljesitő s annak idején kisorsolandó esküdtek közt lenne is olyan, aki a BP. 6i. S-ának 1 pontja alapján, vagy azért, mert hártéritést vár a terheltektől (BP. 343. §. 2. pontja) érdekelve lenne, az ilyeu mellőzhető (BP. 343. §. 1 és 2. pontjaj, ellenszenv esetében pedig az illető esküdt visszavethető 'Kúria 1908 április 7. 2,225/908. sz. a I. Bt.) _ , Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. 112. §. A védekező alperes társak a nem védekező nevében viszontkereset emelésére nem jogositvák; de ha felperes keresetével elutasittatik, az ügy a csatlakozottnak vele nem védekező alperesre nézve is res iudicatává válik. 682/1898. I. A trts. 112. §. szerint nem védekezett alperes társ nevében a védekező alperesek viszonkeresetet nem támaszthatnak ugyan felperes ellen, de az ügy egységes voltánál fogva a nem védekező alperestárs a védelemmel élt alperesekhez csatlakozónak tekintetvén, s ha felperes keresetével elutasittatott, többé a nem védekezett alperessel szemben sem léphet fel azon a jogalapon ; mert a fenti jogvélelemnél fogva erre nézve is az ügy resindicatává válik. (Kúria: 3,533/1897.) 152. §. 1. Bizonyítási teher. 1,291/1904. I. Annál a körülménynél fogva, hogy a keresetben érintett és felperes által visszakövetelt ingók a csődleltározás alkalmával L. Gy. közadós birtokában voltak, felperest terhelte annak az állitásnak bizonyitása, hogy a visszakövetelt ingók az érintett ténykörülmény dacára nem a közadós tulajdonát képezik, hanem azok a néhai L. L. hagyatékához tartoznak, — felperes azonban erre nézve bizonyitékot fel nem hozván, azt nem bizonyította, miért is a visszakövetelt ingók a közadós tulajdonát képezőknek voltak tartandók. (Kúria: 1904. márc. 1. 455/1903.) 415/1,898. L 2. Törlési perben az érvényteleníteni szándékolt bejegyzés alapjául szolgált okirat valódiságának és tartalmának bizonyitása, ha az magánokirat, alperest terheli, mert ő alapit arra jogokat. (Kúria 2,696/1897.) 3,081/1896. I. 3. Tulajdonjog törlése és előbbi telekkönyvi állapot helyreállítása iránt indított perben a szerződésnek felperes által tagadott valódiságát alperes tartozik bizonyítani, ki jogának fentartása céljából a szerződésre hivatkozott. (Kúria 9,406/1895.) 3,082/1896. I. 4. Szerződés érvénytelenítése iránt indított perben az okirat valódiságát az okiratra jogokat alapító, az alperes tartozik bizonyítani, ennek bizonyitása nélkül pedig az okirat tartalmának bizonyitása felperest nem terheli. (Kúria 6,536/1895.) 5. Rosszhiszeműség bizonyításának terhe tulajdonjog elösmerés iránti perben. 2,050/1896. I. Tulajdonjog elösmerés iránti perben azon esetben, ha felperes kereseti igényét jogérvényesen bekebelezett tulajdonjogára alapítja: alperest terheli annak bizonyitása, hogy felperes tulajdonjogát hamis okmány alapján rosszhi^zemüleg szerezte meg. (Kúria: 5,095/1895.) 6. A leltár valódiságának bizonyítási kötelezettsége hagyatéki ügyből kifolyó perben. 1,529/1896. I. A hagyatéki ügyben felvett leltár azon örökössel szemben, ki a leltár felvételénél jelen nem volt, semminemű vélelmet sem állapit meg a hagyatéki terheket illetően s ennélfogva a bizonyítási kötelezettség azt terheli, ki ily terhek fennállását vitatja. (Kúria: 7,865/1895.) 1868. LIV. 156. §. 1. A kereset 7iem alapíttatott arra az érvénytelenségi okra ts, hogy az alperesként perbevont román irodalmi és közművelődési egylet a végrefidelet második pontja alatt általános örökösül rendelt erdélyi román népmüvelödési társulattal nem azonos ; az erre vonatkozóan csak a tanúvallomásokra beadott észrevételekben, tehát elkésetten előterjesztett érvelés pedig figyelembe nem vehető. (Kúria 4,918/1904. sz. Tábla 2,902/906 I.) 1868: LIV. t.-c. 158. Szám : 4,384/899. I. Ha alperes társak közül az egyik nem védekezik, ezen viselkedése nem tekinthető beismerésnek. (Kúria: 3,830/899.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A szolnoki tszéknél Bleuer Gyula jászberényi kereskedő ellen, bej. okt. 10, fsz. okt. 17, csb. Kemény Zoltán dr., tg. Sipos Kovács Béla dr. — A szekszárdi tszéknél Spányi Fülöp kaposvári lakos ellen, bej. okt. 15, fsz. nov. 4, csb. Parragh Béla dr., tg. Krón Fe renc dr. — A nagyváradi tszéknél Kokoska József helybeli kereskedő ellen, bej. nov. 1, fsz. nov. 14, csb. Szegedy Lajos dr., tg. Vas Ödön dr. — A szombathelyi tszéknél Csatáry Károly szombathelyi lakos ellen, bej. szept. 24, fsz. szept. 28, csb. Prugberger Vince dr., tg. Horváth Jenő dr. — A lugosi tszéknél Kuriak György facseti lakos ellen, bej. szept. 30, fsz. okt. 8, csb. Pálffy Dezső dr., tg. Popovics János dr. — A kaposvári tszéknél Grünbaum Náthán tapsonyi kereskedő ellen, bej. szept. 22, fsz. okt. 22, csb. Kelemen János, tg. Vajda Aladár dr. Pályázatok : A szentlőrinci jbiróságnál albirói áll. szept. 6. (192). — A kecskeméti tszéknél birói áll. szept. 6. (192). — A hidalmási jbiróságnál albirói áll. szept. 6. (192). Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Cserét ajánl kir. körjegyző az Alföldről. Cim a kiadóhivatalban. Vidéki ügyvédi iroda járásbirósági székhelyen, évi 8 10,000 korona évi jövedelemmel, betegség folytán eladó. Ajánlatok dr. Mészöly Jenő budapesti ügyvédhez, Bálvány-utca 21. intézendők. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3 > " mtzvt* T/LM*«Í" Nvo4*rJli* euow>f«TPx