A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 33. szám - A békebiróság intézménye Angliában. 10. [r.]

244 A JOG A íelebbezési tárgyalás következő menetű: Az egyes ügyeket sorjában felhívják. A clerk of the peace listájában irt sorrend határoz, — mint nálunk a tárgyalási napló jegyzéke — az ügyek tárgyalásánál. (Folytatása következik.) Vegyesek. Az egri érseki jogliceum tanrendje az 1908/9. tanév első felére. A) Rendes tantárgyak. Az I. évi tanfolyamon : Magyar alkotmány- és jogtörténet; het. 5 óra; tanár: Udvardy László dr. Római jog ; het. 8 óra; tanár ; Rátvay Géza dr Művelődéstörténet; het. \ óra; tanár: Mac ki Valér dr. Bevezetés a jog- és államtudományokba; het. 2. óra ; tanár: Molnár Kálmán dr. A II. évi tanfolyamon : Jogbölcselet ; het. 6 óra; tanár : Módly László dr. Nemzetgazdaságtan; het. 5 óra; tanár: Huttkay Lipót dr. Magyar magánjog; het. 5 óra; tanár; Csutorás László dr. A III. évi tanfolyamon: Büntetőjog; het. 5 óra; tanár: Módly László dr. Peres és perenkivüli eljárás ; het. 5 óra ; tanár: Bozóky Géza dr. Kereskedelmi és váltójog ; het. 6 óra ; tanár: Bozóky Géza dr. Osztrák magánjog; het. 6 óra; tanár : Csutorás László dr. A IV. évi tanfolyamon : Alkotmányi s kormányzati politika ; het. 5 óra; tanár: Molnár Kálmán dr. Magyar közigazgatási jog; het. 5 óra; tanár: Dambrovszky Imre dr. Egyházjog; het. 7 óra; tanár: Udvardy László dr. Magy. pénzügyi jog; het. 5 óra; tanár: Huttkay Lipót dr. B) Rendkivüli tantárgyak. Közegészségtan ; het. 2 óra ; tanár: Turtsányi Gyula dr. Római perjog; het. 2 óra, tanár: Rátvay Géza dr. Közjogunk közvetlen jogtörténeti előzményei: het. 2 óra ; tanár: Molnár Kálmán dr. Magyar gazdasági statisztika ; het. 2 óra; tanár: Dambrovszky Imre dr. Népességi statisztika; het. 3 óra ; tanár: Dambrovszky Imre dr. A nemzetközi jog történeti fejlődése; het 1 óra; tanár: Molnár Kálmán dr. A bizományi ügylet; het. 1 óra ; tanár: Bozóky Géza dr. Több személy által elkövetett erdei falombvágás iránt inditott ügy elbirálása, ha együttvéve 500 K erdőkár okoztatott is, a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1908. évi március 21-én hozott határozata. A kir. minisztérium R. T. és társai ellen 500 K értékű erdei kár okozása miatt folyamatba tett ügyben a p—i járás főszolgabirája és a d—i kir. törvényszék között felmerült hatásköri összeütközési esetet megvizsgálván, következőleg határozott : Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Indokok: Az erdőgondnok feljelentése szerint a közbirtokosságnak erdejében 1904. év végén és 1905. év tavaszán R. T. erdőszolga tudtával 500 K erdőkár történt. A d—i kir. ügyész által elrendelt nyomozás során R. T. erdőszolga azzal védekezett, hogy igaz, hogy az őrizetére bizott erdőben sz. V. és társai marháik részére lombot vágtak, de ezt nekik a közbirtokosság egyes tagjai megengedték. Sz .V. és társai a lombszedés tényét be is ismerték. A d—i. kirátyi ügyész 1905. évi 12,433 sz. a kelt határozatával a Btk. §-ába ütköző s a Btk. 336. §-ának 7. pontja szerint minősülő lopás büntete miatt folytatott nyomozást megszüntette és a fenforogni látszó erdei kihágás és a R.T. erdőszolga ellen fenforogni látszó fegyelmi vétség elbírálása végett az iratokat a p—i főszolgabírói hivatalhoz áttette, kifejtvén hogy R. T.-nak az a cselekménye, hogy a falombvágásró tudomással birt és arról jelentést nem tett, csak fegyelmi vétséget képez, egyes p —i lakosoknak az a ténye pedig, hogy a közbirtokosság erdejéből falombot vágtak, csak az erdei kihágás tényálladékát állapítja meg. A p—i járás főszolgabirája 1906. évi 5,486. szám alatt kelt iratával a királyi ügyész által hozzá áttett iratokat az 1879. évi XXXI. t.-cikk 73. és 138. §-ára való utalással, további illetékes eljárás végett a p—i kir. járásbírósághoz tette át. A p—i kir. járásbíróság 1906. évi 1906, sz. a. kelt iratával viszont az iratokat a dévai kir. törvényszéknek küldte meg, azzal az indokolással, hogy a kár értéke 100 K-át meghaladván Sz. V. és társai a lomb Btk. 336. §-ának 7. pontja szerint minősülő lopás büntette látszik fenforogni. A d—i kir. törvényszék 1.630. szám alatt kelt végzésével az iratokat, mint a kir. bíróság hatáskörébe nem tartozó bűncselekményre vonatkozókat, az illetékes közigazgatási hatósághoz való áttétel céljából, a kir. járásbírósághoz visszaküldte, megjegyezvén, hogy ebben az ügyben a kir. törvényszék illetékességgel (helyesen: hatáskörrel) nem bir, mert lopás bűntettére vonatkozólag vád nem emeltetett. A p—i járás főszolgabirája ezután kimondotta, hogy az ügyben való eljárásra magát illetékesnek nem tartja, mert a gyanúsítottak által állítólag okozott erdei kár értéke a 60 K-át és a 100 K-át is meghaladván, a cselekmény a lopás bűntettének tényálladékát látszik megállapítani, amelynek elbírálására a királyi törvényszék bir hatáskörrel. Ezen tényállás alapján az eljárásra a közigazgatási hatóság hatáskörét kéllett megállapítani, mert a lopás büntette tekintetében, melynek fennforgását a főszolgabíró vitatja, a kir. törvényszék törvényes vád hiányában el nem járhat, s különben is semmi adat sincs arra, hogy a falombvágással gyanúsítottak egy egységes cselekménynek lennének tettesei, illetve részesei, valamint arra sem, hogy az általuk a falombvágással egyenkint okozott kár összege 60 K-át meghaladná, ennélfogva ebben az esetben több különálló erdei kihágás tényálladéka látszik fennforogni, amelynek elbírálására az 1879. évi XXXI. t.-c. 117 §-ának rendelkezése alapján a közigazgatási hatóság hatáskörékellet megállapítani. (6,618/908. I. M. sz.) Azon kérdés, hogy valamely vizi társulat kötelékébe tartozó terület szerződésszerű haszonélvezői a társulati terheket viselni tartoznak-e, nem az 1885. évi XXIII. t.-c. határozmányai alapján bírálandó el, hanem mint vagyonjogi igény eldöntése birói útra tartozik. A kir. Kűria 1906. évi 3,070. sz. határozata. A kereset tartalma szerint az a földterület, amely után felperes, mint az 1885. évi XXIII. t.-c. szabályai szerint működő vízi társulat az alpereseket szolgáltatásra köteleztetni kívánja, a társulat kötelékébe tartozik, a felperes tehát nem azt kívánja birói döntés alá bocsátani, hogy valamely terület a társulat kötelékébe tartozik-e vagy sem, hanem a felperes keresetének a tartalma és célja az, hogy az alperesek, mint akik egy, már a társulat kötelékébe tartozó területet, ámbár nem tulajdonul bírnak, hanem szerződésileg korlátolt időre haszonélveznek, az erre vonatkozó szerződéses viszonyoknál fogva tartoznak-e a társulat terheit viselni. A kereset ezen tartalmából kétségtelenül következik, hogy ámbár a felperesek keresetükben felhívták az 1885. évi XXIII. t.-c. 77., 78. és 121. §-át is keresetüknek jogalapját nem ezen szakasznak rendelkezéseire, hanem az alpereseknek szerződéses viszonyára fektették ; annak a kérdésnek az eldöntése pedig, hogy a szerződéses viszonynál fogva tartaznak-e és milyen mérvben az alperesek a társulat költségeihez járulni, a rendes birói útra tartozik. Aki ültetvényes kertjében szomszédjának kárttevő csirkéjét floberttel lelőtte, az 1879. évi XL. t.-cikk 115. § ába ütköző ki hágás miatt nem büntethető. A magy. kir. belügyminister 1908. évi 1,245. sz. határozata. A. vármegye közönségének. Értesítem, hogy 1907. évi 6,732. sz. aS. Vilmos kihágási ügyében hozott harmadfokú ítéletemet változatlanul fentartom. Az említett ítélet azon okokból lett mint a vármegyei tüzrendészeti szabályrendeleten alapuló felülbírálva, mert az alsóbbfoku ítéletekben elmulasztották annak tüzetes megjelölését, hogy mely szabályrendeleti intézkedésbe ütköző kihágásért marasztaltatott vádlott a kbt. 115. §-a alapján, a marasztalás alapjául vett szabályrendelet felkivánása mellett ez iránt tétetett a vármegye közönségéhez kérdés, mire a vármegye alispánja jelentésével a 982/904. sz. vármegyei tüzrendészeti szabályrendeletet terjesztette fel. Mindazonáltal hivatalból figyelemmel voltam az ítélet felülbírálásánál az 1890. évi I. t.-c. 121. §-nak, valamint az 582/896. sz. vármegyei szabályrendeletnek ezzel szószerint megegyező 16. §-ra is, vádlottat ennek alapján sem találtam marasztalhatónak. Mert ugy az idézett törvény, mint az emiitett szabályrendeletnek célzata a közlekedés biztonságának megóvása végett, az oly lövöldözés, robbanás vagy durrogatásnak megakadályozása, mely oly zajjal jár, hogy az alkalmas legyen arra, hogy attól az uton hajtott állatok megijedjenek, megvaduljanak s ez által a szabad és akadálytalan közlekedés esetleg megzavartathassék. Ezen kihágásnak tényálladékát azonban nem állapítja meg vádlottnak azon cselekménye, hogy támaszkodva az 1890. évi XII. t.-c. 90. §-ban foglaltakra, ültetvényes kertjében szomszédjának ott a veteményekben kárttevő egy darab csirkéjét egy 6 milliméteres flóbert fegyverrel, melynek lövése mondhatni egyáltalán zajt nem okoz, — lelőtte. PALLA8 HÉ8ZVÉ* TAfl8A8*G NYOMDÁJA BUOAPffiTBM