A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 32. szám - A Btk. novellája. 3. [r.]

A JOG 239 méltatását, az enyhítő és súlyosító körülmények figyelembevételét. Az uj § magában foglalja azt is, hogy a bíróság megfelelő esetben a büntetést a 92. § alapján lejebb is szállíthatja. Ez a lejebb szállítás azonban, az uj § második bekezdése értelmében, a halállal büntetendő cselekményeknél három, az életfogytig tartó fegyházzal büntetendő cselekményeknél pedig két évi fegyháznál kisebb mértékű nem lehet. Btk.-ünk — mint már emiitettük — a kerítésnek csupán azon legsúlyosabb és legbotrányosabb esetét tette büntetendő cselekménynyé, melynél azok, akik a természet kötelékeinél vagy a törvény s hatóság bizalmánál fogva tartoznak a reájuk bizott kiskorúak erkölcsiségének őrei lenni, maguk korrumpálták ezeknek erkölcseit. A kerítés egyéb eseteit a btk. büntetlenül hagyta és a 247. §-nak ezen felette szük kerete nem elégítette ki a mindennapi élet fokozódó igényeit, sőt már tarthatatlan állapotoknak kutforrásává is lőn. A leánykereskedelem és mindennemű keritési üzelmek honunk határain belül egyre fokozódó és ijesztő módon kaptak lábra és sürgősen véget kellett vetni ezen, hazánk jó hirnevét a külföld előtt annyira veszélyeztető állapotoknak. Tételes jogunk eme hiányait teljesen uj, repressiv intézkedésekkel kellett kiegészíteni és a Novella ezen követelménynek eleget is tesz, midőn a kerítést általában büntetendő cselekménynek minősíti. A kerítés cselekményét a Novella szigorúan bünteti, ha ellentállásra kevésbbé képes fiatal nő erkölcsiségét támadja meg (Nov. 43. §.), ha a cselekménynek veszedelmes jellege van és a nőt erkölcstelen, teljes bukását előidéző társaságba 1 taszítja (Nov. 44. §.), ha csalárdsággal, erőszakkal és fenyegetéssel követtetik el, ha a tettes és a sértett között fennálló erkölcsi kapcsolatot sérti és ha üzletszerideg űzetik, avagy ha visszaesést képez. (Nov. 45. §.). Az egyszerű kerítést a törvény vétségnek minősiti és két évig terjedhető fogházzal bünteti, míg a kerítésnek veszedelmesebb eseteit bűntettnek minősitve, azok elkövetőit a bíróság három évig terjedhető börtönnel sújthatja. Különös védelemben részesiti a törvény a 20-ik életévét még be nem töltött nőt, midőn annak bordélyházba avagy hasonló üzletbe való belépésre történendő reábirását bűntettnek minősiti — és ezen cselekményt a 20 ik életévét már betöltött nőnek ily célra való reábirásánál, súlyosabban bünteti. Fegyházzal bünteti a törvény a kerítés bűntettét akkor, ha valaki nőt bordélyházban, vagy hasonló üzletben akarata ellen bármely okból visszatart avagy ha a kerítés csalárdsággal, fenyegetéssel, erőszakkal követtetik el, ha sérti a fennálló erkölcsi kapcsolatot, ha üzletszerüleg űzetik, avagy ha visszaesést képez. Aki a cselekményt nyereségvágyból követte el, a szabadságvesztés-büntetés mellett még megfelelő pénzbüntetéssel is sujtatik és a tett a hivatalvesztést és a politikai jogok felfüggesztését is természetszerűleg maga után vonja. Az itten ismertetett büntető rendelkezésekhez a törvény következő, kii lönösen magyar leányok külföldre szállítását meggátolni célzó azon rendelkezése járul: ahogy aki nőt erkölcstelen célokra külföldre szállít: 5 évig terjedhető fegyházzal, pénzbüntetéssel, és üzletszerű elkövetés esetében, úgyszintén visszaesés esetén is, 5 évtől 10 évig terjedhető fegyházzal büntetendő.)) A törvény ezen szigorú büntető intézkedéseitől várható az eddig rendszereséggel s szemérmetlenül folytatott, leggyakrabban büntetlenül maradt üzelmeknek megszűnése és elvárjuk, hogy bíróságaink a törvény szigorának minden esetben - a törvényhozó intenciójának megfelelően — érvényt is fognak szerezni. A Novella továbbiakban az irodalomban és a gyakorlatban oly sűrűn felhangzott panaszoknak eleget téve, a Btk.-nek a lopásra és a tulajdon elleni kihágásra vonatkozó némely rendelkezését is módosítja és a lopás büntetést tételeinek visszásságait is gyökeresen orvosolja. A lopás értékhatárát a Btk. 834. §-ában megállapított 100 koronáról kétszáz koronára és a Kbtk.-ben (126. §.) megállapított négy koronás értékhatárt tiz koronára emeli fel. Különösen igazságtalannak bizonyult az idők folyamán a Btk. 340. §-ának az a rendelkezése, mely az értékre való tekintet nélkül bűntettnek minősített lopás büntetésére vonatkozik. E rendelkezés szerint a Btk. 336. §-ának 3., 4., 5., 6. pontjában, úgyszintén a 338. §-ban meghatározott minden lopás az ellopott tárgy értékére való tekintet nélkül fegyházzal büntetendő. Minimális büntetés tehát a 2 évi fegyház, melyről a biró a 92. §. alkalmazásával a legjobb esetben is csak 6 hónapi börtönre szállhatott le. A Btk. rendelkezései tulszigorunak, a gyakorlatban kegyetlennek mutatkoztak és a Novella a minősített lopás bűntettének enyhébb jellegű eseteiben a mai fogházbüntetés helyett 5 évig terjedhető börtönbüntetést statuál. Az újonnan megállapított börtönbüntetés alá azonban csak azok a lopott tárgy értékére tekintet nélkül büntettet képező lopások esnek, melyeknél az ellopott tárgy értéke 200 koronát meg nem halad. Azon súlyosabb esetekben azonban, midőn a minősített lopás bűntettének tárgya a kétszáz korona értéket meghaladja, fenntartja a Novella az öt évig terjedhető fegyházi büntetési tételt, sőt a különös veszedelmes és súlyos esetekben ki is terjeszti a büntetési tételt tiz évig terjedhető fegyházra. Ilyen esetek, ha a lopott dolog értéke 4000 koronánál nagyobb és a cselekmény a lopott dolog értékére való tekintet nélkül is bűntett, vagy ha a bűntettes visszaeső és az előző büntetéseket is bűntett miatt szabták ki vagy végül, ha i a bűntettes a lopással üzletszerüleg foglalkozik. Mig tehát a Novella ilyképen egyrészről megszünteti a Btk.-nek igazságtalan szigorát, másrészről ott. ahol a bűntettes különös veszélyességét s megrögzött voltát látja fennforogni, a bíróság rendelkezésére szigorú büntetést bocsájt. A törvény továbbiakban a Btk. pénzhamisításáról szóló XI. fejezetének egyes rendelkezéseit is módosítja és ezen módosítások szükségessé váltak a pénzrendszerünkben beállott változás, valamint a btk.-nak a gyakorlatban felismert hiányai folytán Nem érintik a pénzhamisítás lényegét, csak a minősítésre és a büntetés nagyságára vonatkoznak. Mint már cikkünk elején kiemeltük, a Novella képviselőházi tárgyalása alkalmával kódexunkba uj csalási § került, az igazságügyminiszter váratlanul terjesztette elő és a ma-holnap törvényerőre emelkedő emez uj rendelkezés számos vonatkozásban módosítja a csalás cselekményét. A ravaszság fogaim kellékét elejti. A csalás vétségének kísérletét bünteti. A megtévesztett és megkárosított személy azonossági kellékét megszünteti. A csalást hivatalból üldözendő cselekménynyé deklarálva, az inditványi jelleget is megszünteti. Az uj 379. már e lapok hasábjain bővebb kritikában részesülvén, mi annak bírálatát egy későbbi időpontra tartjuk fenn. Lehetőleg részletesen ismertettük volna eddigiekben a Novella nevezetesebb, uj rendelkezéseit és már első közleményünkben is kifejezést adtunk annak, hogy e törvénymű a végleges reformot korántsem jelenti. Ezután is legsürgősebb igazságügyi feladataink közé fog tartozni büntetőtörvénykönyveinknek végleges, nagy reformja, amely nagy reform előfutárjaként azonban a szentesítés alatt fekvő Novellát is örömmel üdvözöljük. Részünkről, amint az eddigiekből is kitűnik, a Novella egyes intézkedéseinek puszta ismertetésére szoritkoztunk, anélkül, hogy azok felett bármiféle irányban is kritikát gyakoroltunk volna. Kétségkívül a Novella sok nevezetes, korszerű rendelkezést, uj intézményt statuál, életbevágó kérdéseket szabályoz, amelyek megnyugvással fogadhatók és a becikkelyezett uj intézményeknek helyes alkalmazásától, az uj bánásmódoknak okszerű követésétől várjuk különösen a fiatalkorúak kriminalitásának csökkenését. Nem zárkózunk azonban el azon nézetünk kinyilvánítása elől, hogy a Novella éppen ezen legértékesebb részét képező «a üatalkoruságra vonatkozó rendelkezéseidnek az életben