A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 31. szám - Becsület és becsületsértés. 4. [r.]

124 A JOG Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. 1868: LIV. t.-c. 51. §. 3,571/904 í. M. kir. törvényszék: Az illetékességi és hatásköri kifo­gást elutasítja (6,040/904.) A kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja, a hatásköri kifogásnak helyt ad és a keresetet visszautasítja' mert alperes a keresetben kereskedőnek van megjelölve> amivel szemben nem vehető figyelembe felperesnek az az állítása, hogy csak tévedésből irta alperest kereskedőnek. A keresethez A) a. csatolt nyilatkozatban alperes váltók kiadására kötelezte magát. Ez az ügylet alperes kereskedelmi üzlete folytatásához tartozónak tekintendő a K. T. 261. §-a értelmében és igy a K. T. 260. §-a szerint kereskedelmi ügyletnek is; következőleg az abból eredő per a Ker. elj. 5. §. alapján a ker. bíróság hatáskörébe tartozik. Kúria: A másodbiróság végzése indokánál fogva helyben hagyatik. (Kúria 9,943/904.) 6'8.§. Nem tekinthető kercsetkijavitasnak, ha a megszűnt köz­kereseti társaság, mint cég ellen indított perben utóbb a cég tulajdonosának marasztalása kéretik. 867/1902. 1. Felperes csak a válaszban kérte ugyan, hogy a cég helyett W. R. marasztaltassék, de minthogy a 7,815/890. számú kérvényében kérte, hogy a sommás' végzés a megszűnt cég volt tulajdonosai közül egyedül életben levő W. R.-nek kézbe­sittessék, ezzel tekintve, hogy a megszűnt cég ellen a kereset fentartásának értelme nincs és tekintettel a K. T. 88. §-ának ama rendelkezésére, hogy a közkereseti társaság tagjai a tár­sasági kötelezettségekért egész vagyonukkal egyetemlegesen felelősök — kifejezést adott felperes annak, hogy a keresetet W. R. ellen kívánja intézni s igy a válaszban kifejezett ama kérelem nem kereset — kijavításnak, hanem csak az említett kérvényben foglalt kérelem szabatosabb kifejezésnek veendő, következőleg W. R. már a keresettel perbe vontnak tekin­tendő. (Kúria 1902. február 5-én 919/v. 1901. sz- a. hozott ítélete.) 1868 : LIV. t.-c. 68. §. 2. Az a körülmény, hogy a tulajdon elismerése és jár. iránt indított perben a felperes a tanúkihallgatásra adott ész­revételeiben a kereset jogalapját elejtve, az egyik időközben tkvi tulajdonossá vált alperes tkvi tulajdonát rosszhiszemű sserzés alapján, tehát uj jogalapon támadja meg, keresetvál­toztatásnak tekintendő, amely külön alakszerű pótkereset be­adása nélkül a folyamatban levő perben el nem bírálható. A kir. tszék a keresetnek helyet adott s III. r. alperest a tkvben nevén álló Va részre vonatkozóan felperes tulajdon­jogának tkvi bekebelezésre alkalmas okirat kiállítására s amennyiben azt nem tenné, annak tűrésére kötelezte végrehaj­tás terhe mellett, hogy felperes a tulajdonjogot a maga javára az ítélet alapján bekebeleztesse. Tábla: az ítéletet helyben hagyta azzal az módosítással, hogy az Ítélet alapján felperes a tulajdonjog bekebelezését nem végrehajtás, hanem csak kérvény utján és a saját költségére eszközölheti. Kúria: Mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával felperest tulajdoni igényével ezúttal elutasította. Indokok: A kereset megindításakor ugyanis az annak tárgyát képező ingatlanok a tjkönyvben még az örökhagyó nevén állottak s annak hagyatékát képezték is, ez alapon kérte felperes keresetében azt, hogy alperesek mint nyilatkozott örökösök ismerjék el tulajdonjogát és beleegyezésüket is adják arra, hogy felperesnek tulajdonjoga az ingatlanokra bekebelez­tessék. Ezen az alapon azonban felebbező alperes felperes tulaj­donjogának elismerésére elmarasztalható nem volt, mivel e tekintetben felperes keresete a per folyamán bekövetkezett tények folytán tárgytalanná vált azért, mert B. D. hagyatéka időközben tárgyaltatván, az mint egyedüli örökösre az elsőrendű alperesre lett átruházva, ez pedig a kereset tárgyát képező in­gatlanokat még Ítélet hozatala előtt felebbező alperesnek és nejének eladta és ezek most azoknak fele részben tulajdonosai. Felperes most már a tanúkihallgatásra adott észrevéte­leiben a kereset jogalapját elejtvén, B. M. III. r. alperesnek tkvi tulajdonát támadja meg, állítván, hogy ő az I. r. alperes­sel összejátszva, felperes megrövidítése céljából szerezte meg rosszhiszemüleg az ingatlan tulajdonát. Ezen uj alapon azonban felperesnek tulajdona e perben el nem bírálható, mert ő ez iránti igényét nem foglalta egy alakszerű pótkeretbe, amely felett az alperes is kihallgatható lett volna, erre vonatkozó kereset és védekezés nélkül pedig alperes tulajdonának jogossága felett ezúttal Ítélet nem hozható. (Tordai tszék 2,389/904., kolozsvári tábla 5,189/904, Kúria 2,854/905. sz. Ítélete.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A kolozsvári tszéknél Gál Henrik helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 5, füz. okt. 1, csb. Ternovszky Béla dr, tg. Taube1' Farkas dr. — A budapessti keresk. és váltótszéknél Kádár M. Mór helybeli kereskedő ellen. bej. aug. 21, fsz. szept. 17, csb. Schirilla Achil dr., tg. Gál Jenő dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Berkovits és Klein cég ellen, bej. aug. 2í, fsz. szept. 22, csb. Beck Károly dr., tg. Koch Lajos dr. — A budapesti kir. tszéknél Bogdán Józsefné ellen. bej. aug 24, fsz. szept. 22, csb. Mezey László dr., tg. Verebély Jenő dr. — A nyitrai tszéknél Neumann szül. Rosenzweig Berta nyitra­zsámbokréti kereskedő ellen, bej. szept. 5, fsz. szept. 18, csb. Dobák Géza, tg. Szántó Sándor dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Szávoszt Emil helybeli kereskedő ellen, bej. aug. 26, fsz. szept. 24-, csb. Tóth Miklós dr., tg. Urbach Lajos dr. — Az aradi tszéknél Kru­sán Száva gyoroki lakos ellen, bej. aug. 27, fsz. szept. 17, csb. Heller Mór tg. Schmitt Sándor dr. — A besztercebányai tszéknél Bertán Ede könyvkereskedő ellen, bej. szept. 16, fsz. okt. 8, csb. Lehotzky István, tg. Hein Béla dr. — A balassagyarmati tszéknél Braun Sámuel ecsegi kereskedő ellen, bej. szept. 5, fsz. szept. 15, csb. Csengey Kálmán, tg. Vajda Mór dr. Pályázatok : A s/.ékelykereszturi jbiróságnál albirói áll. aug. 8 (167) — A fehértemplomi tszéknél jegyzői áll. aug. 13 (171) A kalocsai tszéknél jegyzői áll. aug. 13 (171) — A nagykikindai jbiróságnál jegyzői áll. aug. 13 (171) — Az újvidéki tszéknél jegyzői áll. aug. 13 (171) — A törökbecsei jbiróságnál jegyzői áll. aüg. 14 (172) — A kolozsvári tszéknél jegyzői áll. aug. 14 (172) — A nagy­becskereki jbiróságnál jegyzői áll. aug. 14 (172) — A marosvásárhelyi tszéknél jegyzői áll. aug. 14 (172) — A zilahi jbiróságnál albirói áll. aug. 14 (172) — A zilahi jbiróságnál albirói áll. aug. 14 (172) — A monori jbiróságnál jegyzői áll. aug. 14 (172). Komjáthy Vidor ügyvédjelölt (Budapest, Mária-utca 46. III. 20) áll á s t keres. Kezdő, beszél és ir németül. Vidéki ügyvédi iroda járásbirósági székhelyen, évi 8 —10,000 kor. jövedelemmel, betegség folytán eladó. Ajánlatok dr. Mé­szöly Jenő budapesti ügyvédhez, Bálvány utca 21. intézendők. Csak teljes gyakorlattal biró és románul tökéletesen be­szélő ügyvédjelölt állandó alkalmazást kaphat dr. Mérő Samu ügyvédnél Borosjenőn. BHRHHHHHHHBHHHHH A legújabb törvényekkel kiegészített s a kivételes eljárásokkal bővített uj, teljes kiadásban most jelent meg: A polgári perjog tankönyve (Magyar törvénykezési rendtartás) Különös tekintettel a szigorlatozók és egyéb jogi vizsgálatokat tevők igényeire. Irta Falcsik Dezső dr., kir. akad. jogtanár. Budapest, 1908. Politzer-féle könyvkiadó-vállalat. Ara ÍO korona. Kapható minden könyvkereskedésben. PALLA8 üttZvtMVTÁMMÁ0 NrOHOJU BUOAPMTBM A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V.. Rudolf-rakpart 3. V., Kálmán-utca ifi

Next

/
Thumbnails
Contents