A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 29. szám - A birói függetlenség és a bírák memoranduma. 4. [r.]

228 A JOG 500 600 26 600 7C0 29 700 800 32 800 1,000 35 1,000 1,500 42 1,500 2,000 50 2,000 10,000 + 500X5 10,000 feljebb + 1,000X5 Vidéken való eljárás, végrehajtás stb. és tárgyalás, ugy helyszíni tárgyalás után külön napidij jár, és pedig : 1. 1,000 koronán aluli ügyeknél 10 K. 2. 100—100 kor.-ig terjedő ügyeknél 15 K. 3. 1,000 koronán felüli ügyeknél 20 K. A következő' ténykedések után : a) a felebbezés és felülvizsgálat első izben tartott tárgyalására való előkészület; /') telekkönyvi adatok kipuhatolása ; c) hírlapi hirdetés eszközlése; d) veszélybizonylat beszerzése; c) kívánt egyéb anyagok beszerzése ; /) jogerősség nyilvántartása ; g) egyszerű kérvény (lakbej., újra felvét., iratbenn., iratok kiadása) stb.; h) egyszerű halasztási tárgyalás ; i) pertári megjelenés (perf, perirat átvétel és törv. hal.) ; j) végrehajtás foganatosításának szorgalmazása ; k) ingó árverés kitűzésének szorgalmazása ; /) ingó és ingatlan árverés beállítása ; m) pénzkezelés, u. m. : letét körüli, ugy onnan felvétel körüli eljárásért, valamint pénzkezelés és kiszolgáltatás körül, — külön díj jár, még pedig : 1. 100 koronáig 3 K. 2. 100—400 koronáig 5 K 3. 400—1,000 koronáig in K. 4. 1,000—5,0(10 koronáig 15 K. 5. 5,000 koronán felül 20 K. Oly eljárás és tárgyalás után, mely 3 óránál több időt vesz igénybe, minden megkezdett, továbbá 3 órai idő után a díjtétel külön-külön jár. Ha több önálló jogcímen alapuló követelés, vagy több váltó egy keresetben érvényesíttetik, vagy több kereset egyesittetik, a dijak 25ü/()-kal emelendők. Bonyolultabb kereset szerkesztéseért és kiállításáért a dijak 50 —100°/0-kal emelendők. Bonyolultabb tárgyalásért a dijak ötszörös összegig emelendők. A somm. eljárásnál az indokolt felebbezés és előkészítő irat után, valamint 100 kor. értékig használt felülvizsgálat után és a felebbezési tárgyalás után, ugy a kir. Ítélőtáblához vitt felülvizsgálat, ugy az előkészítő irat és tárgyalás után a dij 50—100u u-kal emelendő. A váltóeljárásnál és a rendes eljárásnál az indokolt felebbezés után a dij szintén 50—100%-kal emelendő. Perenkivüli ügyeknél, jelesül : csődügyeknél (csődjkv.), telekkönyvi ügyeknél, hagyatéki ügyeknél tárgyalások után a dij 20 koronánál kevesebb nem lehet. Ez ügyekben az egyszerű megjelenés dija, valamint az egyszerű irásos jelentések, és bejelentések, vagy iratokat bemulató kérvény dija legkevesebb 10 kor. Házassági válóperek vitelének a dija legkevesebb 100 korona í ha az vagyoni kérdéssel is kapcsolatos, az érték szerinti dijtéte^ külön jár. />) A büntető ügyeknél. A kir. jbiróság előtti eljárásban. 1. Tényállás kiderítésért 5—10 K.-ig. 2. Feljelentés szerkesztéséért .... 15—30 K.-ig. 3. Egyszerű kérvények és bejei, szerk. . 5—10 K.-ig. 4. Tárgyalási dij, ha várakozással együtt 3 óra alatt befejeződik . 15—30 K.-ig. 5. Tárgyalás a további megkezdett 3 órai idő után további. . . . 15—30 K.-ig. A kir. tszék előtti felébb, eljárásban. 1. Indokolt felebbezés szerkesztéseért . 15—30 K.-ig. 2. Tárgyalásért minden megkezdett 3 óra után 20—100 K.-ig PALLA8 H*»ZV*H A kir. tszék. mint I. fokú bíróság és a vádtanács előtti eljárásban. 1. Tényállás kiderítéséért 10—K. 2. Feljelentés és kifogás szerkesztéseért 40—200 K.-ig. 3. Egyszerű kérvények és bejelentések szerkesztéseért 5—10 K.-ig. 4. Tárgyalási dij minden megkezdett 3 órai idő után 40—200 K.-ig. A kir. ítélőtábla mint a bftő bíróság előtti eljárásban 1. Tényállás kiderítéséért 10—K-ig. 2. Indokolt felebbezés szerkesztéseért 40—200 K.-ig. 3. Tárgyalásért 40-200 K.-ig. Vegyesek. A Le Temps cimű napilap, Franciaország vezető orgánuma legutóbb megjelent számának egyikében a mi Ügyvédi nyugdíjintézetünkről szóló törvénytervezetünket közli igen alapos, még a hozzájárulási módozatokra is kiterjedő, kivonatban s miután elismerését fejezi ki Gúnther igazságügyminiszternek a tervezetért, melyet mint elsőrendű fontosságú szociálpolitikai ujitást üdvözöl, felhívja arra Briand igazságügyi-és Viviani jólléti miniszter figyelmét. A budapesti ügyvédi vizsgáló bizottság elnöke megkereste az ügyvédi kamarákat, hogy értesítsék az ügyvédjelöteket arról, hogy a törvénykezési szüuet alatt (július 5.—augusztus 29.) a bizottsághoz beadványt, vagy vizsgadijat ne küldjenek, mert a bizottság is szünetel. A csábitás miatt inditott ügy elbírálása, ha a feljelentés nem a btk, 247. §-ában meghatározott cselekmény ellen irányul, — nem tartozik a kir. büntető bíróság hatáskörébe, — azonban annak felderítése, hogy a cselekmény megállapitja-e a Kbt. 81. §-ában körülirt, vagy valamely törvényhatósági vagy városi szabályrendeletbe ütköző kihágás téuyálladékát : a közigazgatási hatóság van hivatva s ennélfogva elbírálása is a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. A minisztertanács 1(J08. évi február 17-én hozott határozata. A m. kir. minisztérium a Sz. J.-né és D. K.-né ellen csábitás büntette miatt folyamatba tett ügyben a b—i járás főszolgabirája és a b—i kir. törvényszék között felmerült hatásköri összeütközési esetet megvizsgálván, következőleg határozott: Ezen ügy elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Indokok : A b—i községi rendőrhatóság Sz. J.-né és T). K.-né ellen a b —i járás főszolgabirájánái feljelentést tett amiatt, hogy bordélyháztulajdononő rábeszélésére és pénzigéretei folytán, 1907. évi május hó elején G. J. 17 éves szolgálat nélküli volt cselédet a most nevezett bordélyháztulajdonosnő bordélyházába vitte és ezért D. K.-nétól 30 K-t kapott. A főszolgabíró ezt a feljelentést 1907. évi 4,833. sz. a. kelt átiratával a btk. 247. §-ába ütköző csábitás bűntettének elbírálása végett a b—i kir. járásbírósághoz tette át> amely ezt a kir. ügyészséghez tette át, ez utóbbi pedig megfelelő indítvánnyal a b—i kir. törvényszéknek mutatta be. A b—i kir. törvényszék 1907. évi 4,364. sz. a. kelt végzésével saját hatáskörét meg nem állapította azon indokok alapján, hogy a feljelentés tárgyát képező cselekmény sem a btk. 247. §-ában foglalt, sem a büntetőtörvény más rendelkezése alá nem vonható. A btk. 247. §-a értelmében a csábitás csak azon esetekben esik megtorlás alá, ha azt az ott felsorolt személyek követik el. Az iratokból kitünőleg azonban G. J. sem Sz. J.-nével sem D. K.-néval nem áll oly viszonyban, melynek alapján ezek a btk. 247. §-ában felsorolt személyeknek tekinthetők volnának. Minthogy tehát a feljelentés tárgyát képező cselekményben sem a btk. 247. §-ában meghatározott, sem a btk. más szakaszába ütköző bűntettnek vagy vétségnek alkotó elemei fel nem ismerhetők, annak eldöntésére pedig, hogy a cselekmény megállapitja-e a Kbtk. 81. §-ában körülirt vagy valamely törvényhatósági vagy városi szabályrendeletbe ütköző kihágást vagy sem, az 1897. évi XXXIV. t.-c. 19. §-a 1., illetve 5. pontjának rendelkezése szerint a közigazgatási hatóság van hivatva, ennélfogva ezen ügy elbírálását a közigazgatási hatóság hatáskörébe kellett utalni. (1,731/908. I. M. sz.) NY«MWUA BUOAPMTtM