A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 28. szám - Összehasonlító tanulmányok a kriminológia köréből

112 A JOG §-a alá eső' hivatali hatalommal való visszaélés vétségének minősítette. De nem tévedett abban sem, hogy a Btk. 92. §-át nem alkalmazta, mert a büntetlen előéletben fenforgó egyedüli enyhitő körülmény nem annyira nyomatékos, hogy annálfogva a Btk. 92. §-ának alkalmazása helyén való volna. Ezeknél fogva a semmiségi panaszokat mint alaptalanokat a Bp. 437. §. negyedik bekezdése értelmében el kellett utasítani. Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. Szám: 1898. H. 3. 5. Ha a ref. egyházközségtől nem pusztán a papi díj levél alapján, hanem a tárgyalás rendén előterjesztett azon alapon is követeltetik kepejárandóság, hogy alperes egyházak a kepefizetésre személyesen kötelezett híveiktől a papot illető kepét beszedték és azt visszatartják: ezen kérdés felett döntésre a polgári bíróság és nem az egyházi hatóság bir hatáskörrel. A kir. tábla hozta a következő végzést: A felebbezési bíróság végzése abban a részében, mely szerint a felebbezési bíróság az elsőbiróság Ítéletét a papi földek (canonica portio) haszna fejében 1895. évi január hó 1-től ugyanazon évi április 24-ig letelt időre felszámított 33 írt 66 kr követelést tárgyazó részében feloldotta, s e tekintetben az eljárást hatósági kör hiányából megszüntette, a magyarországi evangélium szerint reformált keresztény egyházra vonatkozó egyházi törvények 300. §. 5. pontján alapuló indokai alapján helybenhagyatik ; egyebekben s jelesen a kepe címén további 32,'í fit 28 kr. kereseti követelést tárgyazó részében a felebbezési bíróság végzése megváltoztatik, a kereset ebben a vonatkozásban birói útra és ahhoz képest a felebbezési bíróság illetőségi köréhez tartozónak kimondatik s a deési kir. törvényszék mint felebbezési bíróság e tekintetben további szabályszerű eljárásra utasittatik ; mert: felperes alperesektől 323 frt 28 kr. kepejárandóságot nem pusztán az A) alatti papi díjlevél alapján, hanem a tárgyalás rendén előterjesztett azon az alapon is követel, hogy alperes egyházak a kepeíizetésre személyesen kötelezett hívektől a felperest illető kepét a fentebbi összegben beszedték és azt maguknál visszatartják. Alperesek a kereset alapjának megváltoztatása ellen kifogást nem emelvén, sőt annak érdemi tárgyalásába belebocsátkozván, az 1893: XVIII. t.-c. 31. §-a értelmében a keresetnek ez az alapja fennáll. Ezen az alapon pedig a kereset, az előbb érintett összeget targyazólag, a felperest illető s alperesek által felperes megbízása nélkül állítólag behajtott kepe kiszolgáltatására lévén intézve, ebben a vonatkozásban a kereset a polgári bíróság hatásköréhez tartozik; mert arról van szó, hogy alperesek a hívektől állítólag behajtott kepét megtarthatják-e, vagy felperesnek kiszolgáltatni kötelesek s nem arról, hogy felperest általában a kepe mint papi járandóság megilleti-e, vagy nem? A vitás kérdés, mint az alperesek cselekményéből származtatott jogi kérdés, szorosan magánjogi kérdés lévén, az nem esik a hivatkozott egyházi törvények alá hanem a közpolgári anyagi jogszabályok szerint bírálandó el, annál inkább, mert az egyházi bíróságok a 2. és 3. szám alatt befektetett ítéletekkel a felett, hogy felperest két évre a kepe a hívekkel szemben megilleti, már ítéltek. Mindezeknél fogva a felebbezési bíróság végzését a kepekövetelést tárgyazó részében megváltoztatni, arra nézve a felebbezési bíróság illetőségét megállapítani s e tekintetben további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. Tőrvényellenesen behajtott vagyonátruházási illeték visszatérítése iránti kereset elbh álása a polgári bíróság hatáskörébe nem tartozik. 4,447/1902. 6. Minthogy a fennálló jogszabályok szerint, különösen ajlg^XV^^ értelmében nem tartozik a polgári bíróság hatáskörébe annak eldöntése, hogy az alperes kincstári közegei követtek-e el mulasztást az illetéknek a fizetésre első sorban kötelezett Sz. K.-tól való behajtása körül, s hogy ennek következtében a kérdéses illeték a másod sorban felelős felperestől jogosan hajtatott-e be, vagy sem? Ennélfogva a kereset már az elsőbiróság által hivatalból visszautasítandó lett volna. (Kir. Kúria 1902. nov. 11-én 7,061. sz. a. kelt végzése.) 7. A Resinár község fenyveseinek kihasználására vonatkozó szabályrendelet 6- §. szerint a kivitelre (export) szánt faanyag után a vételáron felül bizonyos díj fizetendő, ez a díj (taxa) sem pótadó, nem nem vám, s nem esik a közadókról és vámokról szóló 1890. évi I. t.-c. rendelkezései alá, hanem a kérdéses dij a községi erdőknek a község javára meghatározott jövedelme, mely felett a község, mint erdőtulajdonos szabadon rendelkezvén, az érintett jogból származtatott követelés érvényesítése nyilván birói útra tartozik. (Kúria 6,363/899.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A budapesti keresk. és váltó tszéknél Szűcs és Vajda helybeli cég ellen, bej. aug. 1, fsz. aug 31, csb. aug. I.fsz. aug. 31, csb. Schirilla, Achill tg. Haasz Bertalan dr. - A nagybecskerek tszéknél Keksz Henrik helybeli bútorgyáros ellen, bej. aug. (5, fsz aug. 14, csb. Bertin Lajos, tg. Gyenes Viktor dr. — A szabadkai tszéknél Mittler Izidor bajai kereskedő ellen, bej. aug. 16, fsz. szept. 2, csb. Kindris Gábor dr., tg. Szirmai Vidor dr. — A szekszárdi tszéknél Hahn Lipót és társa helybeli cég ellen, bej. aug. 10, fsz. szept. 2_ csb. Pacsagh Béla dr., tg. Órffy Gyula dr. — A budapesti keresk. és váltószéknél Altman Bernát helybeli cég ellen, bej. aug. 5, fsz. szept. 3, csb. Somoskeőy Dezső dr., tg. Burger Géza dr. — A nagyváradi tszéknél Bácskai Arthur helybeli kereskedő ellen, bej. aug. 14, fsz. aug. 25, csb. Szegedy Lajos dr., tg. Mártonffy Bogdán dr. — Az egri tszéknél Várkony Jenő gyöngyösi kereskedő ellen, bej. szept. 5, fsz. szept. 19, csb Say Károly, tg. Hacker Béla dr. Pályázatok: Az oklándi jbiróságnál albirói áll. jul. 18 (149) — Az aranyosmaróti tszéknél birói áll. jul. 18 (149) - A sátoraljaújhelyi jbiróságnál albirói áll jul. 18 (149) — A nagybutytyini jbiróságnál jegyzői áll. jul. 18 (149) — A debreceni tszéknél birói áll. jul. 24(154). Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsas jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Fiatal, 27 éves, nőtlen ügyvéd, kinek 2j\ évi vidéki gyakorlata van, és aki előzőleg 3 éven át a fővárosban mint ügyvédjelölt működött, kitűnő képzettséggel, teljes jártassággal a német, tót és modern nyelvekben, családi okok miatt irodájával felhagyott és ezután a fővárosba vagy vidékre szerény feltételek mellett ügyvédjelöltnek ajánlkozik. Leveleket a kiadóhivatal továbbit. A legújabb törvényekkel kiegészített s a kivételes eljárásokkal bővitett uj, teljes kiadásban most jelent meg: A polgári perjog tankönyve (Magyar törvénykezési rendtartás) Különös tekintettel a szigorlatozók és egyéb jogi vizsgálatokat tevők igényeire. Irta Falcsik Dezső dr., kir. akad. jogtanár. Budapest, 1908. Politzer-féle könyvkiadó-vállalat. Ara 10 korona. Kapható minden könyvkereskedésben. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. v^Z^ 67 a V Kálmán-utca 16. V., Rudolf^i^tjj. «LLAS RÉ8ZVÉ*- 'AfiSA&ÁO NrOMOÁJA .ÜUOAPE8TE*