A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)
1908 / 27. szám - Közgazdaságunk parazitái
27. szám. Szerkesztőség: V\, Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: VM Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnalc A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) lETJUf AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEIM KÍPÍISELUÉRL i MAGYAR tüWÍDl, BíRül, ÖCYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLŐMÉ. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. (ig\ védek. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér mentve küldve: Negyed évre __ 4 korona Fél « 8 Egész « _ 16 Az előfizetési pénzek \ legcélszerűbben bérmentesW'^v postautalványnyal/-'^ II küldendők. TARTALOM: Nyilatkozat. — Közgazdaságunk panazitái. Irta Buchw a 1 d Lázár, szabadkai ügyvéd. — A békebirőság intézménye Angliában. Irta R e i c h Péter Kornél, Budapest. — A birói függetlenség és a birák memoranduma. — Belföld. (A végrehajtási novella a képviselőházban.) — Vegyes. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Nyilatkozat. A Budapesten megjelenő jogi szaklapok alulirt szerkesztőinek megállapodása értelmében a törvénykezési szünet ideje alatt, azaz 1908. július hó 3-tól 1908. szeptember hó 5-éig bezárólag, lapjaik kisebb terjedelemben fognak megjelenni. A rendes terjedelem e csökkenése, melyet a törvénykezési szünet természetszerűen hoz magával, a téli hónapokban ki lesz pótolva, nehogy a t. előfizetők a fenti megállapodás folytán hátrányt szenvedjenek. Budapest, 1908. július hó 1-én. Németh Péter, Stiller Mór dr. és a Büntető Jog Tára szerkesztője. Révai Lajos dr., Balog Arnold dr., a Jog szerkesztői, a Jogtudományi Közlöny szerkesztője. WW/" Vilmos dr., az Ügyvédek Lapja szerkesztője. Közgazdaságunk parazitái. Irta BUCHWALD LÁZÁR szabadkai ügyvéd. I 'arázsfészeknek nevezem az ügynököknek azt a csoport át, mely avval foglalkozik, hogy a kis- és középbirtoku földműveseknek a vidéken hitelt szerez. Hajcsárok körüldongják a vidéket és boldog-boldogtalannak kínálgatják az olcsó hitelt. Fájdalom, evvel a lélekemelő munkakörrel immár sok ügyvéd is iparszerüen foglalatoskodik. Ha aztán a hajcsár egy-egy'áldozatot kézre kaparint, következik a kifosztásnak hosszú skálája. A hajcsár - felhasználva ékesszólásának minden fegyverét — az úgynevezett bankárhoz vezeti az áldozatra szánt báránykát. A bankár nem más, mint az az egyén, ki a pénz megszerzésére vállalkozik. Természetesen, az iroda fényesen be van rendezve a hitelt szerzőnél. Az Íróasztaloknál nagy eleganciával ülnek a lesben álló hivatalnokok. Előkelő fogadás, agyonbeszélés és suggestio rövid idő alatt megvan és most következik a dijkötvény szerződés alakjába burkolva. Minden ugy megy, mint a karikacsapás. A hiteltkereső boldogan távozik és várja a neki megígért előnyös és olcsó hitelt. És vagy megkapja, vagy nem kapja meg azt. De az mindegy. így is, ugy is be van csapva. Ha nem kapja meg a kért kölcsönt, ott van a szerződés, hogy a pénztkereső munkadija megfizetendő. Követeli is a pénztszerző úgynevezett bankár és a bíróság meg is itéli, mert hát szerződés — szerződés. Ha pedig megszavazzák odafenn Budapesten a kölcsönt, akkor van csak amúgy isten igazában becsapva az illető. Ott van a hajcsár jutaléka és készkiadása, a pénztszerző ügynök horribilis magasságú összegre kikötött munkadija és készkiadása. Aztán következik az ügyvéd dija és kiadása, ugy, hogy mire házhoz jutna a kölcsön, az összegnek nagy része másoknak a kezén elsikkad. No most már vagy átveszi az illető a pénzt, vagy nem. Ha Lapunk mai száma nem veszi át, a bíróság az ügynöknek jólelküleg megítéli a szerződésileg megállapított diját és készkiadásait, mert hát volenti non fit injuria, s igy se pénz, se posztó. Ha pedig átveszi, akkor a kölcsönnek csak a romjaihoz jut. A megígért előnyös és olcsó kölcsön magját hinti el az adós biztos tönkremenésének. Ily módon aztán cudarul valósul az a nemzetgazdasági elv, hogy a tőke a munkával arányosan gyümölcsözzön. Mondhatom a hiteltszerzési ügyletek folytán sok jobb sorsra érdemes existentia tönkre ment és ha a törvénykezés nem vesz más irányt avagy a törvényhozás ezeken az üzelmeken nem segit, népünk becsületes, de tudatlan osztályában folyton-folyvást pusztítani fog. Az ilyen hitelnyújtás is előmozdítja az Amerikába való vándorlást. Etnikai, emberiségi, közgazdasági, sőt állami érdek, hogy a gombamódra elszaporodott hitelszerzési egyének üzelmeivel a törvényhozás a legközelebbi időben behatóan foglalkozzon, hogy az állam ne szenvedjen még nagyobb sérelmet. Tudok eseteket, amikor 10,000 K hitelszerzésért 20,000 K volt kikötve és a bíróság azt jólélekkel megítélte. Ilyen körülmények között igazán mindegy az adósnak : akár nyolc, akár tizenöt százalékot fizet a felvett kölcsönért. Rendszerint nem a kamat mennyisége az, ami a hitelt uzsorakölcsönné teszi, hanem ezek az ördöngös manipulációk. Hátha még tapasztalnunk kell, hogy az ilyen ügyletekkel legnagyobbrészt félművelt, lelketlen, kapzsi és mindenre képes egyének foglalkoznak ; akkor immár ütött a tizenkettedik óra, hogy ezeknek az üzelmcknek mindenképpen gát vettessék. Keresem ez iránt az uzsoráról szóló törvényjavaslatban a panaceát. De nem hiszem, hogy törvényerőre emelkedve, e tekintetben segítsen. A hitelszerzés körüli praktikákat sehogy sem birom belemagyarázni az uzsoráról szóló törvényjavaslatba. E javaslat 1. §-a igy szól: Aki a vele szerződő fél szorult helyzetének, könnyelműségének, értelmi gyengeségének, vagy tapasztalatlanságának kihasználásával, akár hitelnyújtás és általában bármely szolgáltatásának előlegezése fejében, akár a másik felet terhelő kötelezettség teljesítésére engedett halasztás vagy a másik fél ellen fennálló valamely követelésének módosítása vagy megszüntetése fejében oly vagyoni előnyt köt ki, vagy szerez a maga vagy harmadik személy javára, amely a saját szolgáltatásának értékét — az eset körülményeihez képest — feltűnően aránytalan mértékben meghaladja: az uzsora vétségét követi el s egy hónaptól hat hónapig terjedhető fogházzal, pénzbüntetéssel, valamint hivatalvesztéssel és politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő. E szakaszban tehát szó van hitelnyújtásról, szolgáltatás előlegezéséről, követelések módosításáról vagy megszüntetéséről, de a pénzszerzők üzelmeiről egy árva szó sincsen, pedig itt a veszedelem, — ők az egészséges hitel megrontói. En azt hiszem, hogy általánosan érzett igazság az, amit e sorokban mondtam, tehát a dolgon segíteni kell vagy az uzsoratörvényben vagy pedig másutt, még pedig radikálisan. Én ezt a turpis üzletágat turpis causa okából egészben megtiltanám. Betiltanám ebből folyóan az erre vonatkozó, a köznép becsapására kieszelt, nagy dérrel-durral hirdeLŐ cégtáblákat. Ezekre a közvetítőkre a közönségnek egyáltalában szüksége nincsen, mert a vidéki bankok és takarékpénztárak hivatása az, hogy a hiteleket közvetítse és folyósítsa. Minden 8 oldalra terjed.
