A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 26. szám - A békebiróság intézménye Angliában. 7. [r.] - A birói függetlenség és a birák memoranduma. 1. [r.]

216 A JOG országon. (Ugy van! Ugy van !) Az ingatlana rendszerint meg van icrhelve és ha az ő fundus instruktusára kap is ilyen hátsógondolat mellett kölcsönt, az eredmény az, hogy valóságos rabszolgájává lesz egy-egy hitelezőnek. Már most ez a fundus instruktus mentesittetvén a lefoglalás alól, mi fog elkövetkezni ? A könynyelmü és kizsaroló hitelezés meg fog szűnni és történik egy más hitelezés, tudniillik annak a kisexisztenciának munkája^ szorgalma, takarékossága, tisztessége fog a hitel alapjául szolgálni. E mellett pedig a reális biztosíték az lesz, hogy ez a becsületes, tisztességes, jóravaló kisgazda annál inkább meg fog tudni felelni a maga fizetési kötelezettségének, mert a törvényhozás biztosította ó't a rosszlelkü hitelezőkkel szemben. Megköszönve a megnyilvánult bizalmat, kéri a törvényjavaslat elfogadását. (Elénk éljenzés.) Ezután az értekezlet a törvényjavaslatot általánosságban, és Emó'dy József, Burdia Szilárd, továbbá Günthcr Antal és Darányi Ignác minisztereknek felszólalásai után részleteiben is változatlanul elfogadta. Ezzel az értekezlet véget ért. A néppártban Zichy Aladár gróf elnökölt. Szmrecsányi György : Félti a javaslattól a kisgazdáknak és a kistisztviselőknek hitelét s kéri ellensúlyozásul a tisztességes szövetkezeteknek állami támogatását. Szóvá teszi az ügyvédi visszaéléseket a végrehajtás körül és kéri, hogy az igazságügyminiszter az ügyvédi kamarák, nak enyhe elbírálásait szigorítsa. Rakovszky István ezzel ellenkezően nagy haladásnak tekinti a hitel megszorítását s a könnyelmű adósságcsinálás megakadályozását. A javaslat első lépés egy egészségesebb gazdasági rendszer inaugurálására. ^Örömét fejezi ki azon, hogy bizonyos makinációk a javaslattal szemben meghiúsultak és biztosítja az igazságügyminisztert a néppárt bizalmáról. Günther Antal igazságügyminiszter bejelenti, hogy a homesteadjavaslatot a jövő ülésszakban elő fogja terjeszteni. Az autonóm ügyvédi kamarákkal szemben eljárni neki nincs módja, egyébként a végrehajtási költségeket szaporító ügyvédek ellen a Kúria esetenkint eléggé szigorúan jár el. A párt a javaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. Irodalom. Az osztály sorsjáték joga. A jogi monográfiák szám?, ismét megszaporodott egygyel Krausz Gyula dr., budapesti üteyvéd tenti cim alatt összegyűjtötte az osztálysorsjegyügyletekböl származó perekben kelt felsőbirósági határozatokat. Tekintettel arra, hogy a magyar jogszolgáltatásnak az osztálysorsjáték rövid fennállása alatt a jogviták csekély számánál fogva sok fontos kérdésben még nem volt alkalma állást foglalni, szerző a teljesség kedvéért a német joggyakorlatból is számos jogesetet közöl, ugy, hogy ezen jogügylet teljes képe bontakozik ki előttünk. A jogesetek csoportosításánál az volt az irányadó szempont, hogy e jogügylet két aktusra oszlik : a sorsjegyvételre és a nyereményfizetésre, előrcbocsátván az osztálysorsjátékvállalatnak és az osztálysorsjegyárusitóknak egymás közti és a közönséghez való jogviszonyára, valamint befejezésül közölvén a közös játékra vonatkozó birói határozatokat. A jogesetek összegyűjtésével szerző igen fáradságos munkát végzett és munkája nyereséget jelent jogirodalmunk számára, amely meglehetősen szegény a monográfiákban, — és különösen jó szolgálatot fog tenni a gyakorlatban leimerülő esetekben, annál is inkább, mert az osztálysorsjáték sajátos természeténél fogva annak jogügyletei gyakran különleges megítélést kívánnak és e munka mindenkinek könnyen lehetővé teszi a jogügylet sajátos természetének megismerését. Ebben a tekintetben külön megemlítendő a szakavatott bevezetés, amelyben szerző az osztálysorsjáték intézményét és ennek jogügyleteit jogi és közgazdasági szempontból behatóan ismerteti. A könyv, mely nyolc ivre terjed, Benkö Gyula kiadásában jelent meg ; ára 20 korona. A telekkönyvi bizalom oltalmának határai, tekintettel a kétszeri eladások eseteire és a törvényhozásnak e tekintetben való feladataira. A Magyar jogászegylet által 1907-ben pályadíjjal jutalmazott mű. Irta Reitzer Béla dr. budapesti ügyvéd. Budapest, 1908. A Magyar Jogászegyleti Értekezések 28(5. száma. Ára 1 korona. Tartalmából röviden kiemeljük a következőket : «A mai telekkönyvek legnagyobb és kiküszöbölhetetlen gyarlósága abban rejlik, hogy a nyilvánkönyvi jogtárgyakon beálló változásokat nem maguk az ügyletkötő felek hozzák létre. A telekkönyvi jogokat nem ők teremtik közvetlenül saját cselekedeteikkel, vagy bármily formában kifejezett magatartásukkal, hanem rajtuk kivül álló és a telekkönyvek vezetésével megbízott állami közegek.> A telekkönyvi bizalom oltalmazására éppen ott lesz szükség, ahol . . . disharmonia van a tényleg létező és a nyilvánkönyvből kitűnő joghelyzet között, s hogy e bizalomnak a törvényhozások általi fokozott és különös védelme arra irányul, hogy a telekkönyvben felvett adatok még akkor is valóság erejével ruháztatnak fel, ha mindjárt tudvalevő is, hogy a valósággal ellentétben! állanak.> «... Abban rejlik majdnem valamennyi telekkönyvi rendszer veszélyessége, hogy . . . szétdarabolván az egységes egyleti folyamatot, annak egyes elemeit megteszik önálló ügyletekké, melyek valamennyien külön jogi konszekvenciákkal járnak. Ebben van az ingatlan tulajdon-átruházási ügyletnek egyik különös érdekessége és sajátossága is, hogy mihelyt az ügylet bizonyos stádiumig eljutott anélkül, hogy befejezéshez került volna, már ez ügyleti daraboknak is bizonyos konszekvenciái vannak. » — «Az összetett tulajdonszerzési ügyletnek erőszakos szétszakítása olyként, hogy az egyes jogügyleti részek valóságos status in statut alkotnak, ezerféle komplikációnak nyitja meg útját, melynek csak ugy lehet elejét venni, ha a célzott joghatást az egységesen felépített ügylethez fűzve azt mondjuk, hogy ingatlanok tulajdonát érvényesen csak materiális szerződésen nyugvó telekkönyvi bejegyzéssel lehet megszerezni.* —^Egyetlen törvényhozás sem járt el oly lanyhán, mint a mienk, a formaságok megálapitása körül. És ez a körülmény nagyot nyom a latba. Mert ez a legkétségtelenebb bizonyíték arra nézve, hogy a jelenleginél szigorúbb formalismus nem merő szürke teória, hanem egy darab eleven élet, amely a valóságban létezik és prosperál mindenütt nagyobb eredménnyel, mint aminőt a telekkönyv nálunk felmutatni tud.» — «A legtökéletesebb szabályozást talán a kontinentális telekkönyveknek az angol ingatlan jogrendszerrel való egy sajátságos kombinációjával lehetne elérni. A külföldön korlátolt felelősséggel alakult társaságok jogállása Magyarországon. Irta és a Magyar Jogászegyletnek 1908. február lő-iki ülésén felolvasta Wtttmann Ernő' dr., budapesti ügyvéd. Budapest, 1908. A Magyar jogászegyleti Értekezések 287 száma. Ára 50 fillér. Az előadásról annak idején részletesen megemlékeztünk. Vegyesek. A Magyar Jogászegylet hatszáz koronás pályadijat tűz ki a következő kérdésre : *A részvénytársaság és szövetkezet igazgatóinak és felügyelő bizottsági tagjainak vagyoni felelőssége dogmatikai és kritikai szempontból.* Pályázati feltételek : 1. Kívántatik egy körülbelül -4—0 nyomtatott iv terjedelmű magyar nyelvű értekezés, mely a kitűzött kérdés tárgyát behatóan bár, de mégis csak leglényegesebb részeiben tárgyalja és főleg önálló buvárlaton alapuló uj eredmények, valamint uj eszmék felvetése által válik ki. A szakirodalom kimerítő idézése és közlése nem kívántatik. A pályázatban nem egyleti tagok is résztvehetnek. A pályadíj csakis önálló irodalmi értékkel biró munkának adatik ki; a bírálóbizottság a pályadíj odaítélése nélkül is egyes pályamunkákat dicséretben részesíthet, 2. A pályadijat a Magyar Jogászegylet igazgató-választmánya által kiküldött biráló bizottság itéli oda s az bontja fel a pályadíjnyertes munkák jeligés leveleit. Áz esetleg megdicsért munkák jeligés levelei csak az igazolt szerző kívánságára bonthatók fel. 8. A pályamunkák legkésőbb 1909. szeptember l-ig az egyleti titkárság címére (V., Szemere-utca 10. sz.j postán ajánlva küldendők. Ezen határidőn tul semminemű ily munka el nem fogadtatik. 4. A pályamű idegen kézzel, lehetőleg géppel, tisztán és olvashatóan írva és lapszámozva legyen és boritékán megjelölendő, hogy melyik dijra pályázik. 5. A szerző nevét, polgári állását és lakhelyét tartalmazó lepecsételt levélen ugyanaz a jelige álljon, amely a pályamű címlapján, A lepecsételt levélben foglalt netáni kikötések, feltételek tekintetbe nem vétetnek. Több szerző közös munkával nem pályázhatik: álnév alatt vagy névtelenül pályázónak a jutalom ki nem adatik. 6. Pályadíjnyertes művet a «Magyar Jogászegylet* akár értekezései között, akár könyvkiadó vállalatában, külön tiszteletdij fizetés nélkül közzéteheti. 7. A jutalmat nem nyert pályamunkák kéziratai megfelelő igazolás ellenében a titkárságnál egy éven belül átvehetők. * Még a mult évben tűzte ki a jogászegylet a hatszáz koronás Fayer László pályadijat a következő kérdésre: «Rendszeresen és kritikailag kifejtendő, miképpen szabályozza anyagi és alaki büntetőjogunk a titok védelmét ?» Az erre vonatkozó pályamunkák beadási határideje 1908 szeptember 30-ika. Az ügyvédek nyugdíjintézete. Az igazságügyminiszter az ügyvédi nyugdíjintézetet - mint hírlik — 1909 január 1-én máiéletbe akarja léptetni, amennyiben a törvényhozás többi faktorai a törvényjavaslatot szintén elfogadják. Az igazságügyminiszter felszólította az ügyvédi kamara nyugdij-bizottságát, hogy a nyugdíjintézet alapszabálytervezetét mutassák be. A nyugdij-bizottság szombaton tartott ü'ésében Nagy Dezső dr., orsz. képviselőt és Pap József dr. kamarai titkárt bizta meg a munkálatoknak oly módon leendő elkészítésével, hogy az alakuló közgyűlés még az ősz folyamán megtartható legyen. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PWXAÍ «éizv#«r. T/UUA»ÁO HVOMCXM BUOAWTOI