A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 26. szám - A Btk. novellája. 2. [r.]

A JOG gyermekvédelem ügye, amely nagyszerű feladatok állandóan foglalkoztatják az államok törvényhozását és társadalmak tevékenységét. A Novella ezen felette erteket //.-ik fejezete is ezen feladatoknak áll szolgálatában, midőn büntetőtörvénykönyvünk eddigi intézkedéseit teljesen uj alapokon nyugvó rendelkezésekkel egésziti ki és a bíróságoknak uj eszközöket nyujt a fiatalkorúak kriminalitásának sikeres leküzdésére és az ifjú korban bűnözők megmentésére. A Novella ugyanis hatályon kivid helyezi büntetőtörvénykönyveinknek a fiatalkoruakr a vonatkozó rendelkezéseit, nevezetesen a Btk. 42, 83, 84, 85, 86, 87, a Kbtk. 19, 32 és 65. §§-ait, valamint módositja a B. P. 360. §-át. Érvényre emeli a fiatalkorúakkal szemben a megmentés és a nevelés szempontjait, ugy a 12 éven aluli fiatalkorúakkal szemben, mint a 12—18 éves korban levőkkel is lehetővé teszi különbenhogy az elitélt fiatalkorúnak létét annyira veszélyeztető, rövid idejű szabadságvesztésbüntetések helyett a bíróság megfelelőbb? humánusabb és a fiatalkorúak megmentését célzó, különböző intézkedéseket tehessen. Büntetőtörvényünk (83. §.) a 12 éven aluli feltétlen büntetőjogi beszámithatatlann al — eddig semmiképpen sem törődött Bünvád alá nem vonta, a belátási képesség teljes hiányát vélelmezvén ilyen komáknál, azonban erkölcsi megmentésükről nem gondoskodott egyáltalában. Ez merőben ellenkezett a humanizmus és a célszerű büntető politika követelményeivel. A btk.ben foglalt alsó büntetőjogi beszámítási korhatárt — a 12 évet — a Novella is fenntartja, azonban 15. §-ában a 12. éven alóli gyermekek megmentése érdekében megfelelő intézkedéseket rendel és ilyképen a btk. 83. §-ával szemben ellenkező elvet emel érvényre. Nevezetesen, az ilyen 12 éven alóli büntettéssel szemben a következő alkalmazható : 1. megfenyités végett a házi fegyelem gyakorlására hivatott egyénnek vagy az iskolai hatóságnak adható át, olyan esetben, midőn további romlásnak környezetében kitéve nincsen, avagy 2. ha környezetében erkölcsi romlásnak volna kitéve, a gyámhatóság rendelkezése folytán ideiglenes felvétel végett a legközelebb eső állami gyermekmenhelyben helyezhető el Ezen utóbbi intézkedést a gyámhatóság rendeli el a büntető hatóság értesítése folytán és a gyámhatóság köteles gondoskodni a gyermek további javító nevelése iránt is. A fiatalkoruakra vonatkozó felső büntethetőségi korhatárt, melyet a btk. (84. §.) a 16-ik életévben állapított meg, a Novella a 18. évre emeli fel. Ez lesz tehát ezentúl a második korhatár. A bűnösség ismérvét pedig a Novella az értelmi és erkölcsi fejlettségben állítja fel. Ha ez a bűntett vagy vétség elkövetésekor nem forog fenn, a fiatalkorú büntetőjogi felelőségre nem vonható és az eljárás meg. züntetendő. Ezzel azonban a bíróság feladata korántsem ér még véget és valamint a 12 éven aluli gyermekeknél, úgy a 12—18 éves fiatalabbkorúaknál is különböző hatósági intézkedések tehetők azok megmentése erdekében. Nevezetesen házi felügyelet alá helyezhetők és a bíróság intézkedhetik az iránt is, hogy a fiatalkorú házi vagy iskolai fenyítést kabjon. Ezek enyhébb intézkedések és feltételezik a fiatalkorú egészséges környezetet. Ha azonban eddigi környezetében erkölcsi romlásnak volna kitéve, a bíróság a fiatalkorú javító nevelését rendeli el. Ezen itt körvonalzott praeventiv intézkedéseket már büntető biróság rendeli el és nem a gyámhatóság, miként a 12 éven aluliaknál foganatosítandó intézkedéseket. Ha bűntett vagy vétség elkövetésekor a büntethetőséghez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettség a 12—18 éves fiatal korúnál fennforog, büntetőjogi feleiősséggel tartozik. A Novella ezen fiatalkorúak megmentését tartva szem előtt, mindenekfelett a törvény mai egységes büntetési rendszerével^ szemben a következőket statuálja: A biróság a fiatalkorúnak egyéniségét, korát, értelmi és erkölcsi fejlettségét mérlegelve, velük szemben alkalmazhat: 1. dorgálást, 211 2. próbára bocsájtast, 3. javitó nevelést és 4. fogház- v. állam fogházbüntetést. A biróság ezen intézkedések közül mindig csak ast alkalmazza — igy rendeli a novella, — amelyik a fiatalkorú terhelt jövőbeli magaviselete és erkölcsi fejlődése szempontjából kívánatos. Pénzbüntetés sem mint fő, sem mint mellékbüntetés nem állapitható meg fiatalkorú ellen, úgyszintén hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztését sem lehet ellene kimondani. A dorgálás abban áll, hogy a biróság nyilvános tárgyaláson az elitélthez ünnepélyes komoly intelmet intéz és figyelmezteti őt, hogy ujabb bűntett vagy vétség elkövetése esetében ellene szigorú büntetést fog alkalmazni. Csak enyhébb esetekben lesz helyén alkalmazása, amidőn a komoly feddéstől a bűntettesnek jó útra való térése és ezen erkölcsi büntetés javitó hatása várható. A dorgálást a biróság az Ítélet kihirdetése után azonnal foganatosítja, ha az ellen a kir. ügyész nem felebbezett. Ha felebbez, a bejelentett felebbezés elintézéséig a dorgálás nem foganatosítható és a biróság ujabb határnapot tűz erre ki. Ha az elitélt a dorgálást nem fogadja kellő tisztelettel, a biróság az ítéletet hatályon kivül helyezheti és uj határozatot hozhat a dorgálás mellőzésével. Lesznek esetek, amidőn a dorgálással kedvező eredmények elérhetők nem volnának, és a Novella ezekre statuálja a fiatalkoruaknak próbára bocsájtását. A próbára bocsájtás abban áll, hogy a biróság a fiatalkorút Ítélethozatal nélkül megfelelő figyelmeztetés után egy évi próbaidőre szigorú szabályokhoz kötött felügyelet mellett feltételesen szabadlábon hagyja. A próbára bocsátott fiatalkorú feletti felügyeletet a biróság elsősorban a törvényes képviselőre bizhatja. Ha ellenben ettől nem volna sikeres felügyelet várható, a felügyeietet állami gyermekmenhelyekre, más e végből szervezett hivatalra, valamely gyermekvédő egyesületre vagy alkalmas magán egyénre is bizhatja. A felügyelettel megbízott a fiatalkorú magaviseletét állandóan ellenőrizni köteles és a próbaidő elteltével a bíróságnak jelentést tesz. A próbaidő alatt a próbára bocsátott fiatalkorúnak nemcsak a bűncselekmények elkövetésétől kell tartózkodni, hanem tisztességes életmódot is kell folytatni. Ha a próbaidőt kifogástalanul el nem tölti, a biróság a felmerült tények megállapítása után — ezt irja elő a Novella — a fiatalkorút javitó nevelésre vagy fogházbüntetésre ítélheti el. Javitó fievelésfiek a Novella szerint helye van mindanynyiszor, ha a fiatalkorú eddigi környezetében romlásnak volna kitéve, vagy értelmi és erkölcsi fejlődése érdekében szükséges. A javitó nevelést a biróság határozatban időtartamra mondja ki, de a fiatalkorúnak 21-dik életévén tul nem terjedhet. A Novella felemeli tehát a Btk. 84. §-ának korhatárát és a javitó novellát széles körben valósítja meg. Megkívánja, hogy a javitó nevelés legalább egy évig tartson és megengedi, hogy a javitó nevelés céljaira nemcsak javitó, hanem más alkalmas intézetek is szolgáljanak. A romlottabbakat ezután is javítóintézetekben, az enyhébb bánásmódot érdemlők más alkalmas intézetekben helyeztetnek el. A javitó nevelés alatt álló fiatalkorú, ha legalább egy évig az intézetben volt és teljesen javultnak látszik, kísérletileg szabadon bocsájtható. Ezen «kisérleti kihelyezés)) jogrend szerünkben teljesen uj intézmény és annak próbaideje 2 év. Ha ezen a próbaidő kifogástalanul telik el, a szabadonbocsájtés véglegessé lesz. Ellenkező esetben a fiatalkorú visszaszállítandó az intézetbe. A kísérleti kihelyezést az igazságügyminiszter rendeli el a felügyelő hatóság meghallgatása után. A törvényjavaslat ugyanis elrendeli, hogy minden javitó intézet és fiatalkorúak