A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 25. szám - A békebiróság intézménye Angliában. 6. [r.]

100 A JOG 5,107/905. I. A kir. törvényszék Ítélete megváltoztatásával felperes válókeresetével elutasittatik. Indokok: Az 1894. évi XXXI. t.-c. 99. §-a értelmében ágytól és asztaltól való különélés elrendelésére vonatkozó ítélet, miután az csak oly közbeeső és a kibékülés megkísérlése céljából eszközlendő intézkedésre vonatkozik, melylyel a per érdeme, a házassági kötelék felbontása eldöntést nem nyer, a bírói gyakorlat szerint nem tartozik azok közé a határozatok közé, melyek hivatalból felülvizsgálat tárgyát képezik, az e részben hozott közbeszóló Ítélet, tehát, amennyiben jogorvoslattal peres felek által meg nem támadtatik, felülvizsgálat tárgyát nem képezheti. Ebből folyóan tehát nyilvánvaló, hogy a nőtartás kérdésében beadott jogorvoslat az Ítélet többi részét nem érinti és és az ágy- és asztaltóli különélésre kiszabott határidő kezdete, amennyiben az erről rendelkező Ítélet külön erre irányuló jogorvoslattal megtámadva nem lett, az Ítélet kézbesítésétől számítandó. Az e tekintetben rendelkelkező s e részben jogerős . . . számú ítélet a vétiv tanúsítása szerint peres felek képviselőinek 1904 jan. 11-én kézbesittetett; a 6 havi különélésre rendelt idő ettől az időponttól kezdve, számítva tehát 1904. évi július hó 11-én járt le. Felperes a 6 havi idő eltelte után a házasság felbontása iránti kérését 1904 október 31-én adta be. Miután pedig az 1894. évi XXXI. t.-c. 100. §-a értelmében, amennyiben felperes az ágytól és asztaltól való különélésre szabott idő eltelte után 3 hónap alatt a házasság felbontását nem kéri, a perben érvényesített ok alapján a házasság felbontását tébbé nem lehet kérnie. Nyilvánvaló, hogy felperes a házasság felbontására irányuló kérését, mely 1904 október 11 éig lett volna benyújtandó, elkésetten a 3 hó eltelte után adta be. Ez okokból tehát az elsőbiróság Ítéletének a házassági kötelék felbontására irányuló s hivatalból felülvizsgált részének megváltoztatásával leiperes keresetével a Ht. 100. §-ában foglalt intézkedés alapján elutasítani kellett annál is inkább, mert felperes nem is állította, annál kevésbbé bizonyította, hogy az 1894. évi XXXI. t.-c. 83. §. 2. bekezdésében foglalt esetek forognának fenn. Tábla 2,837 ;905. Ítélet indokai alapján hhagyó. Kúria 8,185/905. P. sz. ítélt. 102. §. A H. T. 102. §-ban foglalt intézkedés nemcsak a H. T. 99. §, hanem a 98. §-ban meghatározott különélés elrendelése esetén is alkalmazandó, ha t. i. a per folyama alatt történt valamelyik fél kérésére a különvetés. Az ideiglenes nőtartás havonként előre fizetendőleg Ítélendő meg. (ítélőtábla: 1,032/897.) 114%. A magyar állampolgár házassági perében csak a magvai- bíróság bontó ítélete hatályos, amennyiben tehát a magyar állampolgár házasságát más állam bírósága bontotta fel, ha ennek folytán ujabb házasságra lépett: ez utóbbi kázasság semmis. 4,440/1902. Az alsóbiróságok a kir. ügyészség által a házasság megsemmisítése iránt indított per adatai alapján helyesen állapították meg, hogy elsőrendű alperes (a férj), mint magyar állampolgár 1891. évi június hó 6-án Amerikában, az Ohió államban P. Krisztinával az ott fennálló törvények szerint érvényes házasságot kötött, továbbá, hogy ez a házasság a Cleveland városában egybehívott törvényszéknek 1896. évi június hó 30 án hozott határozatával felbontatott. Minthogy azonban a magyar állampolgár házassági perében az 1894: XXXI. t.-c 114. §-a szerint csak a magyar bíróság itéléte hatályos, az angol bíróságnak jelzett határozata tehát az ennek keletkezési idején is magyar honos elsőrendű alperesre nézve kötelező nem volt s igy ez utóbbi az első házasságának megszűnése előtt az 1894 : XXXI. t.-c. 12. §-a ellenére kötött 1897 június 28-án másodrendű alperes J. K.-val uj házasságot, minélfogva e házasságot az idézett t.-c. 54. §-a alapján semmisnek nyilvánítani s az iratoknak megfelelő további eljárás céljából a büntető bírósághoz való áttételét elrendelni kellett. (M. kir. Kúriának 1902 november 12-én 6224. sz. a. hozott ítélete.) H. J. T. 115. és 141. %-hoz. Szám: 2,143/98. * Arra az esetre, amidőn külföldön kötött házasság felbontását az utóbb magyar honosságot nyert házasfelek valamalyike a magyar állampolgárság elnyerése előtt létrejött tények alapján kéri, a H. T. 115. §. külön rendelkezvén még azeseter is, ha a házasfelek a külföldi bíróság által ágytól és asztaltól már elválasztattak, a H. J. T. 141. §. ily esetekben alkalmazást nem nyerhet egyfelől azért, mert a H. 7. 115. §. külföldi bíróság elválasztó ítéletének felbontóvá változtatása iránt nem intézkedik és a 141. §. rendelkezésére sem utal, hanem a megjelölt feltétel mellett a házasságot felbonthatónak mondja ki, de másrészt azért sem, mert a 141. §-ban felemiitett az alatt az ítélet alatt, mely felbontóvá átváltoztatható, kétségen kivül csak a magyarországi bíróság által hozott Ítélet érthető. Ennélfogva az osztrák bíróság által a felek közmegegyezése alapja n hozott szétválasztó ítélet bontó ítéletté át nem változtatható, hanem ha oly tények merültek fel, amelyek alapján a H. J. T. 115. §. első bekezdése alapján a házasság felbontása kérhető, a házasság az idézett törvény rendelkezése alapján önál lóan bontható fel az osztrák bírósági Ítéletre való tekintet nélkül. De ez esetben a H. J. T. 99. §-ban előirt különélés elrendelése mellőzhető, mert a felek külföldi illetékes bíróságuk által már szétvettettek, továbbá miután a házasság nem Magyarországon köttetett, a bontó Ítélet hazánkban vezetett anyakönyvi feljegyzés tárgyát nem képezheti s ez el nem rendelhető. (Kúria 3,87ü/98.j 138. §. 1. A korábbi jogszabályok szerint a vegyes házasságok bármelyik fél lelkésze elÖtt mindkét félre érvényesen köttethetvén meg, az a H. T. 138. §. alapjáii azon okból; mert az egyik fél hitelvei szerint házassági akadály {2-odizi sógorság) forgott fenn, sikerrel meg nem támadható. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A nagyváradi tszéknél Guttman Mózes bihnrszéplaki kereskedő ellen, bej. jul. 18, fsz. aug. 1, csb. Szegedy Lajos dr., tg. Pálfy Gyula dr. — A miskolci tszéknél Endrei Aladárné helybeli cég ellen, bej. jul. 31, fsz. aug 26, csb. Gallovich István, tg. Lichtenstein Izidor dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Weisz Teréz és Fenyő helybeli cég ellen, bej. jul. 16, fsz aug. 11, csb. Kelemen Imre, tg. Frenkl Gyula dr. — A temesvári tszéknél Juhi Miksa helybeli lakos ellen, bej. aug. 3, fsz. szept. 2, csb. Pavlovics Márk dr.. tg. Kreitsek József dr. — A temesvári tszéknél Juhi Miksané ellen, ugyanazon körülmények között. — A kaposvári tszéknél Szabady Ignác Imre gamási kereskedő ellen, bej. aug. 31, fsz. szept. 21, csb. Kelemen János, tg. Berzsenyi János dr. — A dévai tszéknél Szállasy Antal, helybeli kereskedő ellen, bej. aug. 15, fsz. szept. 2, csb. Hidegh István, tg. Meskó Miklós dr. - A brassói tszéknél Horovitz Simon helybeli kereskedő ellen, bej. jul. 31, fsz. aug. 3. csb. Jahn Frigyes dr., tg. Offenberger Jakab dr. Pályázatok: A pozsonyi jbiróságnál jegyzői áll. jun. 30 (135) — A nagyváradi tszéknél birói áll. jul. 1 (136) — A nagykanizsai tszéknél albirói áll jul. 1 (136) — Az élesdi jbiróságnál jegyzői áll. jul. 1 (136) — A pécsi jbiróságnál albirói áll. jul. 1 (136) — A budapesti kir. tszéknél albirói áll. jul. 2 (137) — Az oklándi jbiróságnál birói áll. jul. 2 (137) — A kecskeméti tszéknél albirói áll. jul. 2 (137) — A trencséni kir. ügyészségnél alügyészi áll. jul. 2 (137) — A rimaszombati tszéknél jegyzői áll. jul. 2 (137) — A felsőpulyai jbiróságnál birói áll. jul. 2 (137) — A brassói tszéknél jegyzői áll. jul. 2 (137) — A nagyatádi jbiróságnál albirói áll. jul. 3 (138) — Az ipolysági jbiróságnál albirói áll. jul. 3 (138) — A szolnoki jbiróságnál albirói áll. jul. :-i (138) — A kézdiv7sárhelyi tszéknél birói áll. jul. 3 (138) — Az erzsébetvárosi ügyészségnél ügyészi áll. jul. (138). Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan útnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A legújabb törvényekkel kiegészített s a kivételes eljárásokkal bővitett uj, teljes kiadásban most jelent meg: A polgári perjog tankönyve (Magyar törvénykezési rendtartás) Különös tekintettel a szigorlatozók és egyéb jogi vizsgálatokat tevők igényeire. Irta Falcsik Dezső dr., kir. akad. jogtanár. Budapest, 1908. Politzer féle könyvkiadó-vállalat. Ara ÍO korona.. Kapható minden könyvkereskedésben. PALLA8 HESZVf- 'AHSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN