A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 24. szám - A békebiróság intézménye Angliában. 5. [r.]

A JOG 199 rendőr-commissarius-sá az illető körben, kiknek hivatása a béke, a személy és tulajdon szentségére ügyelni, miként a normann időkben erre a már emiitett landvogt és specialis-vogt tette. A tartalma ez iránybcli működésnek az Apprehension, a surety for the Peace, a surety for the Good Behaviour, végül rendőri védelem a íorcible entry, az erőszakos birtoklás ellen. Az apprehension-t vagy maga a békebiró, vagy ennek szóbeli utasítására más hivatalos személy teljesiti, letartóztatja a tettest, vagy gyanúsítottat, aki felony-t vagy bármily békeháboritást követ el. Ez a joga constable-nak is meg van, de csak szoros korláton belül teheti. További eljárás szüksége esetében Írásbeli warrant of apprehension-X. bocsát ki a békebiró. A surety for the peace kieszközlése kényszerkezesség a béke fenntartására, akkor szükséges, ha valakit veszélyesen fenyegetnek, akár személye, akár vagyona ellen irányuló büncselekménynyel. A megfenyegetett a denunciacióval (Information) fordul a békebirákhoz. A feljelentő lelkiismeretére hivatkozva tartozik kijelenteni, hogy a feljelentést nem harag vagy gyűlölet miatt, hanem élete és vagyona biztonsága okából tette. Ezt jegyzőkönyvbe veszik és a feljelentőt megesketik. Az eljárás neve «swearing the peace against anothern.A békebiró a warrant-t kiadja a constable-nak a fenyegető elővezetésére, esetleges elfogatására. A vádlottnak ezekre nyilatkoznia kell, a feljelentés alapossága esetén kellő biztosítékot tartozik nyújtani. A biztosíték meghatározása a békebiró discretionalis joga, ő határozza meg, hogy mily óvadék összeget milyen időre kell fizetni, és hány érdemes polgárt kezesként állítani. Ha a vádlott vonakodik a kauciót letenni, a békebiró írásbeli letartóztatást rendel el, pecséttel és "aláírással ellátva (commitent forwant of sureties to keep the peace): X. Y. a grófsági fogságba szállíttatik, s ott fogolyként tartassák 12 hónapig (vagy pedig addig, amig a megítélt biztosítékot leteszi.) A gyakorlat enyhébb, mert a békebiró két érdemes grófságbeli polgári jótállásával megelégszik, akiknek jótállása arra terjed ki, hogy legközelebbi quarter session-ban a vádlott megjelenik s a békét nem háborítja meg. Itt aztán a büntetés felett határoznak. Ez az intézkedés mai napig is fennáll, különösen fontos ez a párbajra való kihívás esetén s a kihivó fél tartozik kezeseket adni, hogy a kihívástól eláll s azt a kiszabott időn belül nem ismételi meg. A cautió felszabadul a vádlott halálával, trónváltozással, vagy a quarter session határozatával. A végső határozatot arra nézve, hogy a cautió felszabadul-e, a három birodalmi törvényszék egyike hozza. A surety for the good behaviour szigorúbb a békéért való jótállásnál.77) Éjjeli csendet zavarókra, továbbá a tolvajokra, betörőkre, iszákosokra, bordélyháztulajdonosokra, örömleányokra, csavargókra vonatkozik. Eredete a piros és fehér rózsa küzdelmére nyúlik vissza.78; Ezt a statútumot valamennyi statútum között legtágabb értelemben magyarázták s az eljárás ennek értelmében hasonló az előbb emiitett surety for the peace-hez. A birtokból való erőszakos kivetés, forcible entry, két alaptörvénye II. Richárd és VI Henrik idejéből való,79) később tágították értelmét és mai napig is fennáll. A feljelentésre az egyes békebiró a kivetés folytán a helyszínre megy. Meggyőződik a feljelentés vagy a hivatalból tudomására jutott jogtalanságról. Felveszi a record-ot, a tettest elfogatja és a grófsági fogházba záratja, a míg a király őt (fine and ransom) vezeklés után kibocsáttatja Hasonló a jogalap a mi birtokpereinknél, ahol a háborított a rendes ut birtokperben (interdictum recuperandae possessionis) csak a birtok tényét s nem mint a tulajdoni perben (rei vindicatio, negatoria in rem actio) a jogcimet igazolja. Itt a «title»-t szintén nem kutatják, csakis a vis atrox, az erőszakos kivetés tényét konstatálják. A békebiró «) 34. Edvv. III. c 1. 7») 13. Henr. VII. ">j lő. Ric. II. c. 2. 8. Henr. VI. c. 9. juryvel birtokba helyezi a birtokost. E célból recef>t-et bocsát ki a sheriff-hez, hogy 24 qualifikált esküdtet (40 sh. birtokjövedelmü) adjon a rendelkezésére. Megalakítja ezekből a jury of hiquiry-X s ha a juryvel az entry-t, az erőszakos dejectio-t megállapítja, panaszost ismét birtokba helyezi, vagy pedig evégett a sheriff-hivatalt utasítja.80,) Az egyes békebirák teljesitik abban az ügyekben az elővizsgálatot, melyek az esküdtszék és quarter session elébe tartoznak. A sherifftől a tulajdonképeni büntetőigazságszolgáltatást elvették, ez és a court leet bonyolódott ügyekben az inquisitio tartásaira voltak korlátozva. Ezek helyébe léptek mindinkább a békebirák, a commonlawban gyökerezik szellemök s alkalomadtán egy-egy törvénycikk elegészitik ki. A Tudorok alatt megvannak már a mai eljárásnak az alapvonalai, u. m. esküvétel melletti information (panaszfelvétel), a tanuk vallomásának jegyzőkönyvbe való felvétele, tanuk óvadékletétele, warrant of commitment.81) i Befejezése következik.) Belfold. A büntető novella a képviselőházban. június 3. (18, 39—89.) Nagy György a második szakasznál azt indítványozza, hogy azok is részesülhessenek föltételes elitélés kedvezményében, akikre börtönbüntetés helyett bizonyos okok miatt csak rövidebb fogházbüntetést szabnak ki. Kelemen Samu pártolja ezt az indítványt s nem érti, hogy a miniszter miért irtózik minden kis módosítástól. Günther Antal igazságügyminiszter azonban ellene nyilatkozott, mert a birák nagy része aggódik, hogy a kriminalitás növekedése tekintetében veszedelmes volna a föltételes elitélésnek a börtönbüntetésre való kiterjesztése. Csizmazia Endre előadó is ellenzi az indítványt. Justli Gyula elnök elrendeli a szavazást s megszámláltatja a szavazatokat; 18-an szavaznak az indítvány mellett 39-en ellene; megállapítja, hogy a Ház nem határozatképes és e miatt egy negyedórára felfüggeszti az ülést. A Ház többsége a szünet után elveti Nagy György indítványát s a szakaszt változatlanul fogadja el. (Összesen 89 képviselő jelenlétében.) (A föltételes büntetés e]engedése.) Nagy György a következő' pontnál azt a módosítást ajánlja, hogy az ítélet ne legyen végrehajtható, ha az első büntetés kiszabása utáni háromévi próbaidő alatt az érdekelttel szemben ujabb jogerős bűnvádi Ítélet nem hozatott. Kelemen Samu ellenzi ezt a módosítást, mert ez ellentmond a javaslat más részének. A Ház a szakaszt változatlanul szavazza meg. Nagy György a tizenhatodik pontnál indítványozza, hogy a kiskorúak törvényes képviselőinek is adják meg a fölebbezési jogot. Csizmazia Endre előadó hozzájárul az inditványhoz. A Ház is elfogadja. Nagy Sándor ajánlja, hogy a leánykereskedést s szigorúbban büntessék, illetőleg sorozzák be a szigorúbban büntetendő cselekmények közé. A Ház az indítványt elfogadja. (A csalás körül.) Günther Antal igazságügyminiszter a csalás büntetőjogi fogalmának uj megállapítását javasolja, amely szerint a csalás megállapításához többé sem a ravasz fondorlat, hanem csak a fondorlat szükséges. Indítványozza azt is, hogy a csalás vétségének kísérletét is büntessék. Kelemen Samu ajánlja, hogy a csalást hivatalból üldözzék; a csalási vétség kísérletének büntetése azonban zaklatássá válhatik azokra a kis emberekre, akik nem károsodtak ugyan, de folytonos megidézésnek lesznek kitéve a módosítás következtében, (Ellentmondások.) *>) Dalton i. m. c. 182. 81) 2. et 3. Phil. et M. c. 10. — Lambard II. cap. 7.