A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 20. szám - Német birodalmi törvényjavaslat az ipartörvény módositásáról. 5. [r.]

A JOG Minthogy azon a jelen per adatai szerint alperes ellené­ben az 1894 : XXXI. t.-c. 80. §; a) pontiában meghatározott bontó oknak jelentőségei forognak fenn, az 1894: XXXI. t.-c. 99. §. alapján peres házasfelek ágytól és asztaltól való különélését 6 hó tartamára elrendelni kellett. (Kúria: 4,119/899.) Szám: 3,873/900. L 16. A házasság tartama alatt született gyermek mind­addig törvényesnek tekintendő, mig annak törvénytelen szár­mazása birói Ítélettel meg nem állapittatott; ebből következik: hogy az a tény, hogy a nő a férjétől különélés tartama alatt gyermeket szült, bár a fogamzás is a különélés ideje alatt történt, arra nézve, hogy a nő különélés ideje alatt erkölcs­telen életmódot folytatott, bizonyítékul el nem fogadható, ebből folyólag ily esetben, ha csak a megátalkodott erkölcstelen élet egyébként nem bizonyittatik, a házassági kötelék az 1894: XXXI. t.-c. 80. §-ának c) pontja alapján fel nem bontható, hanem csak a 80. §. a) pontja alapján, mert bizonyítva van, hogy alperes felperest még évekkel azelőtt iogos indok nélkül elhagyta, ez a házastársi kötelességnek a H. T. 80. §. a) pontja alá súlyos és szándékos megsértését képezi. (Kúria : 3,030/900.) Szám: 668/1900. 17. Ha felperes nem bizonyítja, hogy egy idegen férfivel megszökött neje állandóan erkölcstelen életet folytat, az 1894 : XXXI. t.-c. 80. §-ának c) pontja nem alkalmazható. Ily esetek­ben azonban megállapítandó, hogy alperes házastársi kötelességeit a szökéssel s később ismeretlen helyen tartózkodással szándé­kosan és súlyosan megsértette, hogy az életközösséget minden jogos ok nélkül megbontván, vétkes, s a házasság ez okból az idézett törvény 80. §-ának a) pontja alapján felbontandó. (Kúria: 6,386/1899.) Szám: 2,999/97. 18. A házasság megkötése után beállott nősztehetlenség (impotentia) nem sorolható a hitvesi kötelesség oly súlyos meg­sértései közé, amelynek alapján a H. J. T. 80. §. a) pont­jánál fogva a házasság felbontásának helye van s ezt a másik házas/él mint más betegséget eltűrni köteles, mert az impo­tentia a H. .J. T. 54. §. e) pontjában irt megtámadási okot akkor képez, ha az a házasság megkötésekor már fenfor­gott s a másik fél arról nem bírt tudomással. (Kúria: 3,537/97.) Szám : 1,804/899. 19. A házasság alperes vétkességéből a H. T. 80. §. a) pontja alapján helyesen lett felbontva, mert alperes a felpe­ressel való életközösség megbontása óta a tanúvallomások szerint egy más férftnval állandóan ágyassági viszonyt foly­tat. A házasság tartama alatt született gyermekek mindaddig, amig a törvénytelen származás jogerős birói ítélettel ki nem mondatik, törvényes származásúaknak lévén vélelmezendők, ennélíogva, ha az anyakönyv helytelen kitöltésével az ily gyer­mekek törvénytelen származásúaknak lettek bejegyezve, az anyakönyvek kiigazítása iránt a biróság hivatalból intézkedni s ez ítéletet az illetékes állami anyakönyvvezetőn és lelkészen kívül az 1894: XXXIII. t.-c. 14. §. szerint az illetékes anyakönyvi íelügyelővel is közölni tartozik. A házasság tartama alatt született gyermekek elhelyezése és tartása iránt intéz­kedő részében a hivatalból felülvizsgált ítélet azért volt hely­benhagyandó, mert alperes a gyermekek tartását önként elvál­lalta azzal, hogy azoknak további tartása és neveltetése ellen nem tett kifogást s a tartásért külön díjazást nem követelt, továbbá azért, mert a H. T. 95. §. szerint a gyermeket tar­tása és neveltetése esetleg mindkét szülőt terheli. (Kúria: 1,187/99.) 1,330/1902. 20. Tekintettel arra, hogy alperes beismerésével s a kihallga­tott tanuk vallomásával igazolva van, hogy alperes nejét elhagyva, azt teljesen elhanyagolta és róla egyáltalában nem gondos­kodott, tekintettel arra, hogy alperes ezen ténye a H. T. 80. §. a) pontjában, irt bontó okot megállapítja, mert ezen csele­kedete a házastársi kötelesség szándékos és súlyos megsér­tését képezi, mindezért a házasság alperes hibájából felbon­tandó s alperes a H. T. 85. §r* alapján vétkesnek nyilvání­tandó volt. (Kúria: 1902. március 18-án 1,362,1902. p. Sft a. hozott ítélete.) 4,119/1902. 21. Tekintve, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv szerint fel­ígérés maga azt adta elő, hogy alperest a felperes első házas­ságából származott gyermekei ellenében állítólag használt sértő kifejezések miatt 1891. évi december hó 15-én a közös lakás­ból kilökte és e szerint a házastársi életközösséget önhatal­múlag ő szüntette meg, valamint tekintve, hogy felperes az alperes részéről 1892. évi július havában a lelkész utján tett kibékülési kísérletet nemcsak visszautasította, de ugyanazon alkalommal alperest tettleg is bántalmazta és ekként az élet­közösség visszaállítását felperes akadályozta meg : felperes kerese­tével elutasítandó volt. (Kúria 1902. október 22-én 3,643. sz. a. hozott ítélete.) 4,121/1902. 22. Tekinttel arra, hogy B. í. tanú vallomását támogatja M. Sz. kifogás alá nem eső tanú vallomás, mely szerint alpe­res kijelentette, hogy nejét többé házához nem fogadja. Ezek alapján tehát megállapítható, hogy alperes vona­kodott a feleségét visszavenni. Ez a magatartása pedig, tekin­tettel arra is, hogy hosszú idő óta nem gondoskodik a felesé­géről, az életközösséget visszaállítani nem kívánta, sőt a tár­gyaláson kijelentette, hogy maga is óhajtja a házasság felbon­tását : a házastársi kötelességek olyan megsértését foglalja magában, melynek alapján a H. T. 80. §. a) pontja szerint a házasság felbontásának van helye: a házasság alperes hibájá­ból felbontandó s alperes a H. T. 85. §-a értelmében vétkesnek nyilvánítandó volt. (Kir. Ítélőtábla 776/1902. sz. ítélete hely­benhagyva a kir. Kúria 1902. október 21-én 4,966. sz. a hozott ítéletével). 4,439/1902. 23. B. I. és F. N. tanuk vallomása által bizonyítva van, hogy alperes az együttélés ideje alatt M. D. idegen férfival bezárt ajtó mögött oly helyzetben találtatott, amely egy férjes nőre nézve a házastársi hűség fogalmába ütközik s igy ezen magaviselete a házastársi kötelesség szándékos és súlyos meg­sértésének tényét alkotván, alperes ellen a H. T. 80. §. a) pontjában meghatározott bontó ok bizonyítva van. Bizonyítva van továbbá D. L, O. G., B. 1. és L. N. tanuk vallomásai által az is, hogy alperes M. D.-vel tiltott nemi összeköttetést tart fenn, vele együtt lakik, ezen állandó viszony­nak fentartása kimeríti a H. T. 80. §. c) pontjában meghatá­rozott bontó ok alkotó elemeit : ezeknél fogva a házasságot alperes hibájából felbontani kellett és alperes vétkesnek volt nyilvánítandó. (Kir. Kúria 1902. november 13-án 4,353/1902. sz. a. hozott Ítélete.) 4120/1902. 24. Alperes (a férj) a per adatai szerint már a házasság második évében ismeretlen helyre távozott s nejéről és gyerme­kéről nem gondoskodott. Most már 12 —13. éve, hogy alpe­res ismeretlen helyen távol van. Ily körülmények közt a házassági viszony annyira íel van dúlva, hogy felperesre nézve a házassági életközösség vissza­állítása elviselhetlen lenne: ennélfogva a házasság a H. P. 80. §. a) pontja alapján felbontandó volt (Kir. itélő tábla 1,869. 902. sz. ítélete h. hagyva a Kúria 1902. okt. 22-én 3,806. sz. a. hozott Ítéletével.) 687/1903. 25. Alperesnek a tanuk vallomásával s a csatolt hely­hatósági bizonyitványnyal igazolt az a ténye, hogy idegen nővel közös háztartásban férj és feleség módjára együtt él, az 1894: XXXI. t.-c 80. §-ának c) pontjában foglalt bontó okot állapítja meg. (Kúria 1903 február 5-én 7713/1903. sz. a. hozott Ítélete.)

Next

/
Thumbnails
Contents