A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 20. szám - A békebiróság intézménye Angliában. 1. [r.]

A JOG 165 angolszász tartomány joga a sötétségben vesz el s a békebiróság csiráját itt nem találjuk meg. Később a királyi hatalom kibővülésekor, majd az angolszászoknak a normanokkai való egyesülése után, lehetetlenné vált a király személyes Ítélkezése, a béke fenntartása céljából ezt a hatalmát át kellett ruháznia. A földesúr, később a király által kinevezett gcrefák (vicegerefa, kikötő városokban: portgereía), a burJi mind magasabb fokú egyesülésnek élén állottak, ahol a gerefa határozatokat hozott. Gneist4) szerint: «Die spáter ausgebildete Anklagejury ist in Ausseren hier in der That schon vorhanden».r') Hóditó Vilmos belátta, hogy az előkelők közreműködése nélkül nem boldogul. Szükségből kényszeriti a magasabb társadalmi osztályokat, hogy a személy- és vagyonbiztonság védelmére közreműködjenek, hogy pedig ennek érvényt szerezzen a király, a «Landvogt» ellenőrizte ezek közreműködését. Mielőtt a normann Landvogtnak és Scheriff's Tournak hatásköre nagyjában a békebirói commissióra, illetve a békebirákra háramlóit volna, számtalan közbenső alakulatot láthatunk.6) A libri liomines ellen a rendes büntető igazságszolgáltatást a Landvogt a község közreműködésével intézte, — mert a nem szabadok ellen sommás büntető eljárás volt szokásban. Azonkivül a sommás büntető eljárás az alább emlitendő amerciatnents révén minden osztály ellen érvényesült, a királynak ez a joga oly mérvben fejlődött, hogy a kontinensen máshol példát erre nem találunk. Az említendő utazó birák István alatt, a fejlődő igazságügyi kollégiumok jobb szervei már az igazságszolgáltatásnak. A magánpanaszok és kihágások felett való döntés a regi büntetési rendszer szerint történt. A község részvétele jury-vé alakul, ugy, hogy I. — III. Edwardok századában meglehetősen szabályozott büntető rendszer van érvényben, ahol a király által kinevezett birák és községi kiküldöttek együtt működnek. A rendes büntető rendszer hézagait volt hivatva pótolni a Sheriff s tonm, de ezt a sportulák szedése miatt oly buzgalommal töltik be, hogy a magnacharta7) belátva a visszaélést, kimondja, hogy évenként kétszer, előre meghatározott időben és okból szabad csak működniök.8) A Landvogt hatásköréből a magnacharta óta a placita coronae-t teljesen kivonják. A Sheriff hatáskörében csak a nyomozás (rendőri inquisitio) marad. I. Henrik az évenkénti visus francplegiit hozza be. Utána ismét bizonytalanná válik a rendőri igazgatás, rendetlenség támad; ugy, hogy a sheriff a jogosultak és kötelezettek között a rendet nem tudja már fenntartani. A királyok rájöttek, hogy a legerősebb sem elég erős arra, hogy örökké ur maradhasson, ha át nem alakítja az erőhatalmat joggá s a kényszerű engedelmeskedést, kötelességgé.9) 1. Edward10) a bajt orvosolni akarja s a letartóztatás jogát a constables kezébe helyezi.11) A coroners, a sheriffek segédei is ez intézmény megszilárdítására szolgálnak.12) Ugyanő a skót-francia háború alatt az utazó birák ajustices of trail-bastonv> intézményt alakítja meg, melyek a mi rögtön itélő bíróságainknak felelnek meg. Ezeket mint a rendkívüli commissiókat, zavaros időben küldi ki az országba, akiket a király nevez ki.13) A rögtön itélő bíróság eredetét a normán időkben kell keresnünk, mert a zavaros időkben a katonai uralom rövid, de hathatós eszközével lehetett csak kormányozni.14) A normán királyok féltek a nép demoralisálódásá4) Gneist: Die heutige englische Communalverfassung und Communalverwaltung. 1860. II. v. 40., 41. p. s) L. erről bővebben : «Angol alsóház küzdelme a parlamentarizmusért)) cimü tanulmányomban «A Jog» 1907. évi 9—15., 18., 21., 25., 30., 32., 36., 38. számaiban. 6) Gneist: Englische Communalverfassung II. v. 16. 4. p. ') 1215. június 15. 8) Coke U. Inst. 69. 9) J. J. Roussem : Du contrat social. 15. p. 10) 1285. St. Winchester 13. u) Blackstone : Commentaries on the Laws of England l. v. 300., 309. p. Concha : Újkori alkotmányok. II. 44. 12) I. Richárd idejében. ») Coke : II. Inst. 540. M) Gneist: I. m. I. 6. §. tói s igy nem csak uralmuk, de életük is forgott kockán, e miatt kimondották, hogy a király iránti engedetlenség miatt az illető misericordia regis-t vonja maga után A misericordiá-t az illető társadalmi állásához mért pénztömeggel válthatta meg.15) Ez az ógermán büntetési systemától abban különbözik, hogy nem az erre hivatott község vagy gyűlés szabja ki, hanem maga a király. Az amerciament nem alapja a későbbi igazságszolgáltatási kényszernek, hanem inkább fegyelmi, rendőri igazgatás fundamentuma. Ez kiterjedt egyházi és világi, természetes és jogi személyekre, éppúgy parasztra, mint a legelőkelőbb földesúrra. Az amerciament teljes jogi értelmezésére nem terjeszkedhetem ki, mert ez külön értekezést igényel, csak annyit jelzek, hogy ez az amerciament később a büntető jogszolgáltatásnak (Iníractio pacis, Contemptus Brevium Regis), angolszász rendőrigazgatásnak (pro homine summerso in puteo, quem sepelivit sine visu servientis regis) kiegészítéséül szolgál, sőt a jury ellenében is biztosítékul (pro rusticis adductis ad faciendam juratam, quia elégít rusticos ad assisam ; quia recepit hominem ad juratam, qui non fűit de Hundreds ; pro latrone suspenso sine visu servientium regis, végre a paxprestura ; milites curiae comitissae de coupland, quia fecerunt judicium de placito quod non pertinuit ad esse etc.) ugy a királyi vámok, birtokok, utak, folyók megvédésére és hogy a roberry saját udvarában el ne ítéltessék.10) A magnacharta már a constables és coroners-ek hatáskörét körvonalozza ugy, hogy az egyéb intézményekben a végrehajtó hatalom közegeinél határozottabb a hatáskörük.17) A constable-i tiszt vagy tisztán végrehajtó (ministerial)18) és a békebirák, coronerek, sheriffek intézkedéseinek és parancsainak követéséből áll, vagy eredeti és intéző (judicial), miután a constable a közönséges jog szerint a közbéke fentartója. De azt is állítják, hogy a tiszt csupán végrehajtó és semmiképen intéző. Eredetük Lambard, Coke, Hale, Blackstone szerint a winchesteri statútumban keresendő.19) E szerint a béke biztosabb fenntartására két constables hundredenként felügyel. Némelyek még régibb forrásra hivatkoznak.20) A constables mellett III. Edward óta községenként Pattyconstables, High constables-xö\ van említés téve. A magnacharta szerint : «a grófsági kormányzók (sheriffs), constablek, coronerek nem hatalmaztatnak fel törvényszékek tartására . .» «A constable nem kényszeríthet lovagot pénzfizetésre vagy valamely királyi várban teljesített őrködésre, ha ez a szolgálatot saját személyében akarja teljesíteni, vagy ha maga valamely elfogadható okból nem végezheti és más kifogástalan hűbéres által teljesítteti.)) «Birákká, constableokká, sheriffekké csak oly férfiakat fogunk kinevezni, kik a királyság törvényeit értik és maguk is megtartják.)) Eddig az utazó lovagok és a speciális commissiók a sheriffs tourn-okkal majdnem az egész bűnügyi igazságszolgáltatást elvégezték. II. Edward trónraléptekor conservatores pacist nevez ki minden shire-ben (scire.)31) A sheriff ellenőrzi, hogy nem él-e vissza a polgárok közül némelyik a király kinevezése folytán eljáró conservatores pacis minőséggel az u. n. custodes pacisok, mert miként fentebb említettem, ezek vagyoni előnyt húztak a nép hiszékenysége rovására. III. Edward, minthogy II. Edward-oX. Izabella királyné és kedvese Mortimer előbb lemondatták a trónról, utóbb pedig megölték, okulva, biztonság okából a következő ordonance-ot adta ki :32) «A béke biztosabb megóvása és fenntartása végett a király kívánja, hogy minden gróf1S) (Admensuratur, adforatur, amerciament.) ,ö) Gneist: L m. I. 67. §. 34., 35. p. 17) Jánossy : Alkotmányok gyűjteménye. I. 16. p. lf>) Concha i. m. II. 53. jegyzet. 19) III. Edward: 6. c. Burn: Justiceofthe Peace I. v. 304., 994. p. 20) II. Hawkins 10. c. ai) Scire neve sciranból származik, a. m. rész. Az angol-szász időben a földnek a duodecim-systemája divott. Minden birodalom négy tartományból állott és pedig 12 shire-ből, minden shire 3 trithings-ből, ez 12 hundredből, minden hundred 12 decanie-böl, minden decanie 12 szabad udvarból állott. 22) III. Edw. 16. c.