A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 19. szám - Az osztrák általános polgári törvénykönyv mai érvényében

160 A JOG Negyedik cikk. Az ipartörvény VJI. cime^-) után a következő uj cim ikta­tandó be : VII. a. cim. Otthoni munka. 139 n. §. A jelen törvény 139. o. —139. p. fainak határoz­mányai alkalmazást nyernek az oly műhelyekre, amelyekben : 1. a munkaadó kizárólag a családjához tartozó személyeket foglalkoztat vagy: 2. egy vagy több személy ipari munkát végez, anélkül, hogy őket a műhelyüzemet vezető munkaadó foglalkoztatná. Az előbb jelzett személyek, ideértve a munkaadókat (jelen §. 1. pontja) a következő határozmányok értelmében vett otthoni munkásoknak tekintendők. 139. o. §. Műhelyének a jelen törvény 105. b. §-ának;:i) első bekezdése értelmében vett műhelyeken kivül az oly helyiségek is tekintendők, amelyek hálásra, lakásra vagy főzésre szolgálnak, úgyszintén a szabadban levő ipari munkahelyek. 139. §. A szövetségtanács bizonyos iparágakra nézve el­rendeli, hogy azon helyiségekben, amelyekben a munka az ott­honi iparosoknak kiadatik, vagy a munka az otthoni iparosoktól átvétetik, egy szembetűnő helyen egy tábla függesztendő ki, amely olvasható írásban az egyes munkálatok fejében mindenkor fizetett munkabéreket tartalmazza. 139. g. §. Az iparágak tekintetében, amelyek az életre és egészségre különös veszélylyel járnak, az illetékes rendőrhatóság határozat utján egyes műhelyekben azon rendszabályok fogana­tosítását rendelheti el, amelyek a következő alapelvek végrehaj­tására szükségeseknek látszanak : 1. A műhelyek, az üzemberendezéseket, gépeket és eszkö­zöket beleértve, oly képrendezendők be és olykép tartandók fenn, hogy az ottani munkások az életet és egészségét fenyető veszélyektől annyiramegóvassanak, amennyire ezt az üzem természete megengedi. Különösen gondoskodni kell elegendő világosságról, elegendő légtérről és légcseréről, az üzem közben keletkezett por eltávo­lításáról, az üzem közben fejlődött gőzök és gázok és az üzem­közben keletkezett hulladék eltávolításáról. Hasonlóképen azon berendezések is létesítendők, ameiyek a 33) A német birodalmi ipartörvény VII. címe az ipari mun­kásokról (legényekről, segédekről, tanoncokról, üzemi tisztvise­lőkről, előmunkásokról, technikusokról, gyári munkásokról) in­tézkedik. s3) Német birodalmi ipartörvény. 105. b. §. Bánya- és sóművekben, kőbányákban, kohászati üzemekben, gyárakban és műhelyekben, építkezéseknél és az épí­téshez tartozó mindennapi iparokban, hajóépítő telepeken, ács­telepeken és téglavetőkben vasár- és ünnepnapokon munkásokat foglalkoztatni tilos. A munkásoknak adandó munkaidőre minden vasárnapon és ünnepnapon legalább huszonnégy, két egymásra következő ily napon legalább harminchat és a karácsonyi, húsvéti és pünkösdi ünnepeken legalább negyvennyolc órát kell kitennie. A szünet éjféltől számítandó és két egymásra következő ünnepnapon vagy vasárnapon a második nap esti hat óráig kell tartania. Rendes éjjeli és nappali munkás felváltással dolgozó üze­mekben a szünet legkorábban az első hétköznapon esti hat órakor veheti kezdetét, legkésőbben pedig vasárnapon vagy ünnepnapon reggeli hat órakor, ha a szünet megkezdését követő huszonnégy órán át az üzem szünetel. Kereskedelmi vállalatokban segédek, tanoncok és munkások, karácsony, húsvét és pünkösd első napján egyáltalán nem, egyéb­ként pedig vasárnapokon öt óránál hosszabb ideig nem foglal­koztatható. Egyes kereskedelmi ágazatok tekintetében, vagy általános­ságban is ezen foglalkoztatás községi szabályrendelettel még rövi­debb időre is korlátozható, vagy pedig teljes tilalom állapit­ható meg. A karácsonyi ünnepeket közvetlenül megelőző négy hétre, vagy egyes oly vasárnapokra vagy ünnepnapokra, amelyeken a helyi viszonyok fokozottabb üzleti forgalmat igényelnek, a helyi rendőrhaóság kivételesen tiz óra tartamáig terjedő munkát enge­délyezhet. Ezen megengedett munkaórák az isteni tiszteletre rendelt időnek figyelembe vételével, ha a foglalkoztatási idő helyható­sági szabályrendelettel szoríttatott meg, ezen utóbbi utján, egyéb­ként pedig a rendőrhatóság által állapittatnak meg. Ezen megállapítás a kereskedelem különböző ágazataira el­térő módon történhetik. A második bekezdés határozmányai a fogyasztási és egyéb egyletek segédeire, tanoncaira és munkásaira megfelelő alkal­mazást nyernek. gépekkel, gépalkatrészekkel való veszélyes érintkezés, vagy az üzem természetében rejlő egyéb veszélyek ellen való védelemre szükségesek. 2. A tizennyolc esztendősnél fiatalabb otthoni munkások egészsége azon különös tekintetben részesítendő, amelyet ezen munkások kora igényel. (Folytatása következik.) Irodalom. A birtokháboritás a magyar általános polgári törvény­könyv tervezetében. Irta Vájna Elemér dr. (jföwz^-nyomda. 20 oldal.) Szerző miután brosúrájának bevezető részében kritikailag ismerteti a tervezetnek a birtokra és birtokvédelemre vonatkozó cimét, az 522-ik paragrafust veszi boncolás alá. Valamint elmé­leti, ugy gyakorlati szempontból lényeges kifogásai vannak e paragrafus rendelkezései ellen. Nevezetesen a birtok minden áron védelmének lévén hive állást foglal, a háboritásnál kelt jogerős ^ítéletnek kifogásképen való érvényesithetése ellen. Oda konkludál, hogy az 522-ik paragrafus egyszerűen kiha­gyandó. Nekünk ugy tetszik, mintha szerző agodalmai túlzottak volnának, fejtegetései mindazáltal figyelemreméltóak. Az osztrák általános polgári törvénykönyv mai érvényé­ben. Jegyzetekkel és utalásokkal ellátta Márkus Dezső dr., a kir. Kűria kisegítő birája. Ezzel a címmel jelent meg Grill Károly könyvkiadóvállala­tának kiadásában a jogi zsebkönyvek gyűjteményének X. kötete, amelyről elmondhatjuk, hogy valósággal hézagpótló. Az osztrák polgári törvénykönyvnek ugyanis eddig két szövegkiadása volt nálunk forgalomban. Az egyik dr. Haller Károlyé, a másik dr. Aczél Béláé (a Tudományos zsebkönyvtárban), amelyek hiányos­ságuk mellett csak ugy hemzsegnek az elavult törvényekre való hivatkozásoktól, amire nézve elég talán arra utalni, hogy mind­két kiadás, melyek közül az Aezél-íéle két évvel ezelőtt jelent meg, a végrehajtási és az örökösödési eljárás tekintetében még az 1868: LIV. t.-c. rendelkezéseit idézi ! A Márkus-féle kiadás a polgári törvénykönyv területi hatályát érdekesen és alaposan is­mertető bevezetés után, szakaszról szakaszra bírálva közli a törvény­könyv szövegét, feltüntetve az egyes szakaszok közti összefüggést, ami rendkívül értékes segédeszköz, továbbá az összes vonatkozó magyar jogforrásokat, nemcsak a legtágabb értelemben vett ma­gánjogiakat, hanem a perjogiakat éppen ugy, mint a büntetőjo­giakat és közjogiakat, különös figyelemmel minden egyes sza­kasznál Fiumére és kerületére. Közli továbbá minden egyes sza­kasznál a hivatalos magyar kiadásnak függelékeit is. A törvény­könyv szövegéből csakis azokat a szakaszokat mellőzi, amelyek a magyar jog területén egyáltalán nem hatályosak, milyenek pl. a törvények kihirdetésére, az állampolgárságra, a házasság megkö­tésére, érvényességére és felbontására vonatkozók, ellenben közli teljes szövegükben azokat a szakaszokat is, amelyek már csak Fiumére és területére nézve hatályosak, itt is, mint mindenütt, megjegyezve, ha akár egy szóra nézve is változás történt vala­mely későbbi jogszabály alapján. Bátran állithatjuk, hogy arra a rendkívül fárasztó és értékes munkára, amelylyel az efféle kiadás jár, alig találkozhatott volna alkalmasabb szakember, mint Már­kus Dezső, akinél alaposabban kevesen ismerik hazánkban tételes jogunkat, annak legaprólékosabb és legrejtettebb részleteiben is. A 338 oldalas kötetet kitűnő, részletes tárgymutató zárja be. A csinos vászonkötésü zsebkönyv ára 5 korona. Vegyesek. Az Országos Birói es Úgyészi Egyesület zombori osztálya, mely a kir. törvényszék egész területére kiterjed, folyó évi április hó 15-én alakult meg, mely alkalommal az osztály ren­des választmánya is nyomban megválasztatott, és pedig a követ­kezőleg : Elnök lett Eperjessy Béla dr. kir. törvényszéki elnök; titkár és elnökhelyettes: Bayer Manó kir. törvszéki biró ; pénz­táros : Szántó Forenc dr. kir. járásbiró; rendes választmányi tagok pedig: Popövits Aurél kir. főügyészi helyettes; Dömötör Pál kir. ítélőtáblai biró, a zombori kir. járásbíróság vezetője, Sebes­tyén Imre, kir. tszéki biró és Zsoldos Benő, kir. törvszéki jegyző. A törvényszék területéhez tartozó kir. járásbíróságoknál az egye­sület zombori osztályába való belépések most vannak folyamatban.

Next

/
Thumbnails
Contents