A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 18. szám - Birói és ügyészi reformok - A turpis causa és a naturalis obligatio a magánjogi birói gyakorlatban. 1. [r.]

A JOG 147 után azt látja, hogy a följelentés átalában, vagy valamelyik följelentettel szemben nyilvánvalóan alaptalan. Mindenesetre fontos érdeke az igazságszolgáltatásnak, hogy vádlottként csak a komoly alapon vádolható egyén kerüljön a biró elé, a tanut pediglen ne lehessen sem tanúi, igazmondási kötelezettségétől, sem az azzal járój felelősségétől, sem pediglen a törvényben biztositott tanú jogaitól, könnyű szerrel, a panaszosnak tulbuzgalma vagy «mala fidesn-e által megfosztani. Birói és ügyészi reformok. Irta SOMLYÓDY ISTVÁN dr., kir. járásbiró Szegeden. A mult év őszén Szegeden megtartott országos birói nagygyűlésen felvetett és megvitatott reformkérdésekre vonatkozó határozatok közt elsőrendű és hatásában korszakalkotónak mondható az a kongresszusi határozat, amely az országos birói és ügyészi egyesületnek megalakitását nemcsak kimondotta, de nyomban foganatositotta is. Ezt a határozatunkat erős és tartalmas vita előzte meg, de végre a birák és ügyészek képviselőinek túlnyomó nagy többsége belátta azt, hogy a mai társadalmi és közgazdasági erőtényezők kollektív versenyében karunk vitális erkölcsi és anyagi érdekei is csak az erők tömöritése, vagyis országos egyesületbe összegyűjtése utján védhetők meg, valamint beláttuk azt is, hogy az évtizedek óta hasztalanul sürgetett szervezeti reformoknak a birói és ügyészi állás közjogi méltóságának megfelelően leendő megvalósítását csakis egy országos egyesületnek az egyszer és mindenkori igazságügyi miniszterrel vállvetett és egymást támogató munkája juttathatja diadalra. A birói nagygyűlés emlékiratát 1907. évi december havában adta át országos egyesületünk elnöke a jelenlegi igazságügyi miniszter urnák, aki ugy ez alkalommal szóbelileg, mint eddigi hivatali működésének összes ténykedésével kétségbevonhatatlanul bizonyítékait adta annak, hogy a birói és ügyészi kar reformtörekvéseit nemcsak méltányolja, hanem azoknak megvalósítása következetes és állandó gondoskodásának a tárgya, sőt azok egyrészét már meg is valósította. Az országos birói és ügyészi egyesület alapszabályait a belügyminiszter ur csak a mult hónapban hagyta jóvá s igy a kongresszusi nyomtatványok és a vidéki szakosztályok megalakítására vonatkozó nyomtatványok és belépési felhívások csak a mult hó folyamán voltak szétkiildhetők s emiatt a nem rajtunk mult késedelem miatt országos egyesületünk vidéki szakosztályainak megalakítása még csak most van folyamatban s igy a szegedi kir. törvényszék és területéhez tartozó birák és ügyészek szakosztályának megalakítása is csak május hó 3-án lesz foganatosítható. A birói és ügyészi reformok közt nem áll utolsó helyen az a régóta vitatott kérdés sem, hogy a bíráknak és ügyészeknek hivatalos eljárások alkalmára megfelelő hivatalos ruhájuk legyen. Mondom: régóta vitatott ez a kérdés, tehát nem uj; annyira nem, hogy ezt már a jelenlegi miniszterünk is még a mult évben nyíltan programmjába vette és megvalósítását kilátásba helyezte. Vitás tehát ma már csak az lehet, hogy milyen legyen ennek az eszmének a gyakorlati kivitele. Ugyanis nemzeti hovátartozandóságunkat csak kétféle módon lehet kifejezni: nyelvben és ruházatban. A magyar kir. bíróságok hivatalos ruhája sem lehet más a magyar bírónak, mint magyar és csak magyar. (Tehát nem lehet sem talár, sem kaftán). Fontos annak a kérdésnek az eldöntése, hogy milyen legyen hát az a magyar birói hivatalos ruha? (Nem egyenruha, csak hivatalos és hivatalban könnyen felölthető, kényelmes és birói jellegtől nélkülözhetetlen diszességet egyaránt biztosító magyar viselet, tehát nem a francia talár, mint azt a riporter urak írják.) Amilyen könnyűnek tetsző, épp olyan nehezen megoldható kérdés, amely nemcsak a birót és ügyészt érdekelheti, hanem mindazokat is, akik a birói és ügyészi kaitagjainak, mint társadalmi tényezőknek példaadás szempontjából is nagy fontossága és irányító hatása iránt éppen ugy érdekkel birnak, mint ahogy kívánják azt is, hogy a társadalmunk nemzeti, magyar és egységes is legyen, intézményei épp ugy, mint ahogy ez a törekvés kifejezésre jusson a közalkalmazottak külső megjelenésében is. Tény az, hogy a többi reformok között, amelyeket a birói függetlenség kiépítéséről írott röpiratomban, mint azóta a sajtóban már többször fejtegettem, a birói és ügyészi hivatalos ruhaviselet mikénci megoldásának nem könnyű kérdésével is foglalkozom, mert azt tartom, hogy ehhez a saját miniszterünk által is megoldandónak nyilvánított kérdéshez első sorban nekünk bíráknak kell hozzászólnunk, mint legilletékesebbeknek, de foglalkozom ezzel a kérdéssel is azért, mert közérdekű ügyek megoldásához mindenkinek kötelessége tehetségéhez képest hozzájárulnia. De ezek a tárgyalások még végleges eredményre nem vezettek s a lapokban erői megjelent közlemények csak riporteri tulbuzgólkodásból, tudto?n és előzetes beleegyezésem nélkül kerültek a korai nyilvánosság elé és pedig előbb a Pesti Hírlapban, onnan pedig a többi budapesti s a szegedi lapokba is. Különben ha a tervezet megvalósulna is, azt előbb bírótársaimnak országos egyesületünk igazgatósága utján hoznám tudomására és csak ezek után mutatnám be felülbiráltatás végett az igazságügyi miniszter urnák. Tehát ennek a kérdésnek hírlapi feszegetése legalább korainak mondható és inkább ártalmára van az ügynek, mintsem hasznára válik. Itt említem fel, hogy a szegedi birói nagygyűlés számadásainak felülvizsgálatára kiküldött bizottság Vén András táblai tanácselnök, mint kongresszusi társelnök elnöklete alatt Buday János táblai tanácselnök, Veress Károly kúriai biró cimmel és jelleggel felruházott táblabíró mint kiküldöttek, továbbá Hrabovszky Tihamér kir. ügyész, mint a kongresszus előkészítő bizottságának a pénztárnoka és e sorok irója, mint az előkészítő bizottság volt elnöke és a kongresszus volt alelnöke jelenlétében folyó hó 15-én vizsgálta felül a kongresszus számadásait és megállapította, hogy befolyt összesen a kongresszus céljaira 3,898 korona 90 fillér, kiadatott 2,364 korona 10 fillér, maradt tehát 1,034 korona 80 fillér az országos egyesület rendelkezésére és ennek az összegnek a Szegedcsongrádi Takarékpénztárban felgyűlt időközi kamatai. Az elszámolás részletes adatai és a felülvizsgálatnál felvett jegyzőkönyv az országos birói és ügyészi egyesület első igazgatósági ülésében folyó évi május 9-én Budapesten fognak bemutattatni. Visszatérve a birói hivatalos ruha (tehát nem egyenruha) kérdésére, azokat, akik talán a mostani igazságügyminiszter úrral egy véleményen nincsenek és a hivatalos ruha behozatalát elvből ellenzik : megnyugtathatom azzal, hogy ennek feszegetése nem tartozik okvetlenül a nagy nyilvánosság elébe. Ott van az országos egyesület, itt lesznek a vidéki szakosztályok, ezeknek a kereteiben bőven lesz alkalom rá, hogy a birói közvélemény, — mely idáig nem volt — ezt a könnyűnek látszó, de alapjában nagy megfontoltságot és még nagyobb szakértelmet kivánó, de semmiesetre sem uj és nem általam telvetett és beleegyezésem nélkül időnapelőtt nyilvánosság elé hurcolt kérdést idejében megvitassa és a közmegelégedésre megoldáshoz segítse. A turpis causa és a naturális obligatio a magánjogi birói gyakorlatban Irta JACOBI BÉLA dr. budapesti ügyvéd. Dolgozatunk megírásánál főleg azon ok vezetett, hogy a turpis causa és a naturális obligatio kérdésében a birói gyakorlat ingadozó és a helyes határvonalat felállítania mindeddig nem sikerült. Az ezen címeken alapuló jogviszonyok a társadalmi fejlődés és az erkölcsi felfogás változásával, valamint az életben