A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 16. szám - Az uj Dárday befejezése - A közszolgálati alkalmazottak jogviszonyai

64 A JOG sével a Bp. 194. §-a alapján egyenként1;] behajthatlanság esetén egy napi elzárásra átváltoztatandó tiz (10) korona pénzbüntetéssel büntette. Ezen végzés ellen B. Bernát és B. József felfolyamodást adván be, az utóbbinak felfolyamodása elkésés indokából a kirjárásbíróság által visszautasittatott, ugy hogy a nagyváradi kir. törvényszék az elsőfokú bíróság végzését csak B. Bernát felfolyamodására vizsgálta felül. Ennek dacára a kir. törvényszék 1907. évi június hó 27-én 11,155. szám alatt hozott végzésével az elsőfokú biróság végzését B. Józsefre vonatkozóan is megváltoztatta és mindkét tanút a pénxbüntetés alól felmentette azért, mert a tanuk a feleknek ama kijelentése folytán, mely szerint az ügyet békés uton elintézik és a tanuk kihallgatására nem lesz szükség, maradván el a • tárgyalásról, elmaradásukat alapos okkal kimentették. A felmentő rendelkezésnek a folyamodással elkésett B. Józsefre történt kiterjesztését a kir. törvényszék a Bp. 387. §-ára valamint arra való hivatkozással indokolja, hogy a Bp. 387. §-ának utolsó bekezdésében foglalt az a szabály, mely szerint «a felebbező vádlott javára szolgáló körülmény alapján, ha az más vádlottra nézve is fenforog, az Ítéltet az utóbbi javára is megváltoztatandó, habár felebbezéssel nem élt is», a Bp. 380. §-a értelmében a felfolyamodás esetében is alkalmazandó. Ámde a kir. törvényszék végzésében kifejezésre jutott ez a nézet téves és az arra alapított rendelkezés törvénysértő, mert a Bp. 387. §-a kifejeztetten felebbező és nem felebbező vádlottról és valamely körülménynek a nem felebbező vádlott javára való figyelembevételéről rendelkezik ; ez a rendelkezés pedig mint a Bp. 387. §-ának első bebezdésében felállított általános szabály alóli kivétel szorosan magyarázandó és ennélfogva más habár hasonló esetekre, s igy nevezetesen a tanuk ellen alkalmazható rendbüntetésnek a Bp. 19-4. §-ában meghatározott esetére, nem terjeszthető ki. Ezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapilaní kellett. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve nem bir hatálylyal, a Bp. 44:2. §-ának utolsó bekezdésén alapul. Jogesetek a kolozsvári királyi ítélőtábla gyakorlatából. 45. Nem forog fenn hűtlen elhagyás, ha a külön háztartással nem biró férj tényleges katonai szolgálat teljesítésére bevonul s a nö az együttélés helyéről: a férj szüleinek házától saját szüleihez költözik és ez idő alatt az életközösség visszaállítására irányuló bírói felhívás nem' bocsátható ki. 1,160/907. í. A védkötelezettség teljesítése az azt teljesítő egyén egész tevékenységét igénybe veszi. Ebből folyóan ez időre a házassági életközösség folytatása is fel van függesztve az esetre, ha a házasfeleknek már előbb nem volt állandó külön lakása és háztartása, hanem a férj szüleinél éltek addig. Tehát a nőnek ekkor nem kötelessége, hogy férje bevonulása után is az eddigi együttélés helyén maradjon s ha saját szüleihez költözik, ez által a védkötelezettség teljesítésének az ideje alatt az életközösséget hűtlen elhagyás által megszakító félnek nem tekinthető. (Kúria: 1907. febr. 21. 7,485/906. P.) 46. Ha alperes a házasságot a H. T. 77. §-a alapján felbontó ítélet ellen nem felebbez — az a körülmény, hogy a prts. 132. §-ában meghatározott tárgyalási időköz az alperes megidézésénél, ki ezt nem sérelmezi, — nem tartatott be, a per érdemi elintézését nem akadályozza. (1881 : LIX. t.-c. 39. §. f) pontja és utolsó bekezdése Tábla 1,087/906. 155 és 18/907. Kúria 3,776. és 4,082/906. P.) 47. A házassági életközösség visszaállítására irányuló felhívás mikor teki?ithetökomolynak ? (Törvényszék 6,523/94. sz.) Minthogy a házassági életközösséget megbontó alperes a házastársnak elhagyásától számított 6 hó elteltével a 3,212/904. sz. birói határozattal a házassági életközösség visszaállítására lévén kötelezve, e határozatnak az abban megszabott záros határidő alatt eleget nem tett, minthogy alperes az ügy érdemleges tárgyalására szabályszerű idézés dacára meg nem jelent, bizonyítani meg sem kísérelte azt, hogy az elhagyás nem szándékosan és jogos ok nélkül történt, vagy azt, hogy jogos oka volt arra, hogy az életközösség visszaállítására kötelező birói határozatnak eleget ne tegyen, alperessel szemben fennnforog a H. T. 77. §. a) pontjában irt bontó ok s minthogy felperes a házasság felbontását kérte, ennélfogva a peres felek házasságát felperes keresete folytán felbontani kellett. (Tábla : 768/905. sz.) Felperes a házasság felbontása iránt keresetet adott be s annak folytán tartott békéltetési tárgyaláson kijelentette, hogy feleségével békülni s vele a házassági életközösséget visszaállítani soha sem fogja. Ennek dacára a keresetnek még ugyanazon a napon tartott tárgyalásán keresetét visszavette azzal a megjegyzéssel, hogy mivel neje jogos indok nélkül hagyta el, hűtlen elhagyás cimén akar ellene fellépni és kérvényben a házassági életközösség visszabocsátására kötelező birói meghagyás kibocsátását kérte. Ezt a visszahívást, figyelemmel a fentebb emiitett körülményekre, komolynak tekinteni nem lehet, mert felperesnek nem a házassági életközösség visszaállítása, hanem az volt a célja, hogy a házasság felbontását érje el és pedig az előbb választottnál egyszerűbb alapon. Ennélfogva, mivel nem komoly, visszahívás alapján kibocsátott birói meghagyásnak alperes részéről történt figyelmen kivül hagyása a bontó kereset alapjául nem szolgálhat — a kereset elutasítandó volt. (Kúria : 5,378/905. sz.) A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben az abban íelhozott indokoknál fogva és azért, mert felperes az . . . számú kérvényében kijelentette, hogy alperessel a házassági életközösséget helyreállítani kívánja. 48. Ha a jelperes (a feleség) férje házától külön él s azt nem tudja bebizonyítani, hogy onnan elűzetett, ő tekintendő a házassági életközösséget megbontónak s a házasság felbontását a H. T. 77. §. a) pontja alapján csak akkor jogosult kérni, ha bizonyítani képes, hogy elhagyott házastársát az életközösség visszaállítására magánúton reá akarta bírni, ez azonban öt igazolatlanul visszautasította. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A szombathelyi tszéknél Geist Salamon helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 10, fsz. jun 30, csb. Prugberger Vince dr., tg. Parlitz Tivadar dr. — A szekszárdi tszéknél Schwarcz G. és társa tolnai kereskedő ellen, bej. máj. 23, fsz. jun. 19, csb. Parragh Béla dr., tg. Szily Gézi dr. — Az újvidéki tszéknél Laczko vácz A. szenttamási cég ellen, bej. ápr. 22, fsz. máj. 9, csb. Szabó Imre, tg. Pavlovics Momir dr. — A nagybecskereki tszéknél Tyoszits Szilárd Koszta helybeli cég ellen. bej. máj. 10, fsz. máj. 18, csb Bertin Lajos dr , tg. Handler Lázár dr. — A szombathelyi tszéknél Horváth József rábahidvégi molnármester ellen, bej. máj. 30, fsz. jun. 15, csb. Prugberger Vincze dr , tg. Mezsolits István dr. — A budapesti kereskedelmi és váltótszéknél Halász Miklós füszerkereskedő ellen, bej. máj. 16. fsz. jun. 11, csb. Nitsche Győző dr, tg. Keller István dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél vb. Központi előlegező bank m. szöv. cég ellen, bej. ápr. 30, fsz. máj. 21, csb. Szaffka Dénes dr., tg. Frank Salamon dr. — A zilahi törvényszéknél Nagy József szilágysomlyói kereskedő ellen, bej. máj. 16, fsz. máj. 29. csb. Kapeller Zoltán, tg. Veverán György dr. — Az egri tszéknél Kuthy László hatvani kereskedő ellen, bej. jun. 12, fsz. jun. 26, csb. Say Károly, tg. Szele Gábor dr. Pályázatok : A pozsonyi jbiróságnál albirói áll. ápr. 26. (84) '— A szécsényi jbiróságnál allbiroi áll. ápr. 26. (84) — Á marosvásárhelyi tszéknél birói áll. ápr. 28. (85) — A borosjenői jbiróságnál albirói áll. ápr 29 (86) — Az igali jbiróságnál birói áll. ápr. 29 (86) — A székely keresztúri jbiróságnál birói áll. máj. 1. (88) — A fogarasi jbiróságnál albirói áll. máj. 1. (88)— A balázsfalvai jbiróságnál jegyzői áll. máj. 1. (88) Kúriai és táblai értesítések. Dunaszerdahely P. P. 3,283/907. március 9. rmsem. rmv. — Kézdivásarhely Sz. Gy. dr. Levél ment. Az érdeklődő jogászközönséggel tisztelettel tudatjuk, hogy a Magyar Törvények Grill-féle kiadása 14 kötetének árát folyó év máj 1 tői kezdődő érvénnyel 160 koronára emeltük fel. Grill Károly könyvkiadóvállata. Budapest, IV., Veres Pálné utca 16. Ügyvédjelölt, dr. juris, keresztény, három évi teljes prakszissal, kitűnő referenciákkal, május hó elsejére állást keres. Nagyobb irodát önállóan vezetni képes. Megkereséseket:«Jelölteim alatt továbbit a kiadóhivatal. Ügyvédjelölt, dr. juris 3 és »/4 évi joggyakorlattal, ügyvédi irodát önállóan is vezet, azonnali belépésre ügyvédjelölti állást keres. Cime a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan útnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16 V., Rudolf-rakr-art 3. PALLA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN