A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 16. szám - Német birodalmi törvényjavaslat az ipartörvény módositásáról. 1. [r.]

134 A JOG II. Az ipartörvény 144 a. §-a 2) a következő niódósitást nyeri: A szövetségtanács bizonyos iparok tekintetében bérkönyveket vagy munkalapokat irhát elő, és az ennek végrehajtására szükséges utasításokat kibocsáthatja. A munkaadó, vagy ennek meghatalmazottja a bérkönyvekbe vagy munkalapokba a következőket tartozik bevezetni : 1. a munkával való megbízás időpontja, a reá bízott munka neme és terjedelme, akkordmunka esetén a darabszám ; 2. a bértételek ; 3. a reá bízott munkálatokhoz való anyagok és szerszámok szállításának feltételei; 4. a munka beszállításának viszonyai, a beszállított munka neme és terjedelme; 5. a kifizetett bérösszeg, az esetleges levonások megjelölésével ; 6. a bérfizetés napja. A szövetségtanács elrendelheti, hogy a bérkönyvekbe vagy munkalapokba az élelmezés vagy lakás nyújtása bevezetendő amennyiben az élelmezés, vagy lakás mint bér, vagy mint a bér-, nek része nyujtatik. Egyebekben az oly bejegyzések is meg vannak engedve, amelyek a munkaadó nevére, cégére és települési helyére, a munkás nevére és lakhelyére, a reá bízott munkálatokra és az ezekért kölcsönösen megállapított vagy kifizetett bérekre vonatkoznak. A bejegyzésekre a 111. §.8) harmadik és negyedik bekezdésének határozmányai megfelelő alkalmazást nyernek. A bérkönyvet vagy munkalapot a munkaadó saját költségén tartozik beszerezni és a munkásnak a szükséges bevezetések beírása után nyomban díjmentesen kiszolgáltatni. A bejegyzéseket a munkaadó vagy az ezzel meghatalmazott üzemvezető aláirni tartozik. Amennyiben a szövetségtanács más irányú rendelkezéseket nem tesz, az 1—3. pont alatt jelzett bejegyzések a munka átadása előtt, vagy a munka átadása alkalmával, a 4. pont alatt felvett feljegyzések a munka átvétele alkalmával, az 5. és 6. pont alatt jelzett bejegyzések pedig a bérfizetés alkalmával tintával vezetendők be és aláirandók. A bérkönyvekbe az ipartörvény 115—J19. b. §-ainak4) határozmányai lenyomandók. 2) Németbirodalmi ipartörvény. 114. a. §. A szövetségtanács bizonyos iparágakra nézve bérkönyveket vagy munkalapokat irhát elő. Ezekbe a munkaadó, vagy meghatalmazottja a következőket köteles bevezetni : a) a munkásra bizott munkát és ennek terjedelmét, akkordmunkánál a darabszámot ; a) a béregységeket; c) az átadott munkához való szerszámok és anyagok szolgáltatásának feltételeit. A szövetségtanács azt is elrendelheti, hogy oly esetekben, midőn a munkás bérének egy részét lakás vagy élelmezés alakjában kapja, az élelmezés és iakás nyújtásának feltételei is bejegyzendők a bérkönyvbe vagy munkalapba. A bejegyzésekre a jelen törvény 111. §-ának második, harmadik és negyedik bekezdésében foglalt határozmányok nyernek alkalmazást. A bérkönyvet vagy munkalapot a munkaadó a saját költségén tartozik beszerezni és az előirt feljegyzések bevezetése után a munka átadása előtt vagy annak alkalmával a munkásnak díjtalanul kiadni. A bérkönyvbe a jelen törvény 115 — 119 b. §-ainak határozmányai lenyoinatandók. Egyebekben a birodalmi kancellár állapítja meg a bérkönyvek berendezését. A szövetségtanács által kiadott rendeletek a birodalmi törvénylapban közzéteendők és a birodalmi gyűlésnek tudomásvétel végett bejelentendők. ) Német birodalmi törvény. III. §. A munkaadó tartozik a munkás belépése alkalmával a munkakönyv illető helyén a belépés idejét és foglalkozásának nemét, kilépése alkalmával pedig annak idejét, és ha foglalkozásában időközben esetleg változás állott be, az utolsó foglalkozás nemét is bejegyezni. A bejegyzések tintával írandók és a munkaadó, vagy az üzemnek erre felhatalmazott vezetője által aláirandók. A munkakönyvbe nem vezethetők be semmiféle oly jelzések, amelyek a munkásnak kedvező vagy kedvezőtlen megítélésére alkalmasak. A munkás erkölcsi magaviseletére vagy munkájának minősítésére vonatkozó és ezen törvényben meg nem állapított egyéb feljegyzések a munkakönyvben vagy a munkakönyvön tilosak M Német birodalmi ipartörvény. A szövetségtanács által kiadott rendelkezésekre a jelen törvény 120 g. §-ának határozmányai nyernek alkalmazást. (Folyt, köv.) Nyilt kérdések és feleletek. A gyógyítási költségek kérdéséhez csődjogunkban. — Kérdés. — Csődtörvényünknek, az 1881. XVII. t,cikknek 49. §. 4. bekezdése szerint (tömegköltségeket képeznek) a csődnyitás után teljes szegénységben elhalt közadósnak legszükségesebb gyógyítási és temetési költségei. A 60. §. 2. bekezdése szerint pedig 115. §. Az iparosok kötelesek a munkások bérét birodalmi értékre kiszámítva, készpénzben kifizetni. A munkaadók munkásaiknak árut nem hitelezhetnek, de meg van engedve, hogy élelmiszerekkel a beszerzési áron elláthassák őket. A szokásos helyi bérösszegek ellenében lakást és foldhaszonélvezetet nyújthatnak nekik. Az átlagos önköltségek ellenében íütést, világítást, élelmezést, orvosi segélyt, valamint a nekik átadott munkához szerszámokat és anyagokat adhatnak, melyeknek értéke a bérfizetéseknél levonható. A szakmán/munkához szükséges szerszámok és anyagok az önköltségnél magasabb áron is kiadhatók, ha erre nézve előzetesen megegyezés jön létre és ha az illető árak a szokásos helyi árakat meg nem haladják. 115. a. §. Az alsófoku közigazgatási hatóság engedélye nélkül bérfizetések sem a vendéglő- és korcsmahelyiségekben, sem árusítási üzletekben nem végezhetők. A bérek továbbá nem fizethetők ki harmadik személyeknek sem jogügyletek, vagy ezekre vonatkozó okmányok alapján, melyek a munkások bérének lefoglalásáról szóló 1869. évi június hó 21-én kelt törvény 2. §-a értelmében jogilag hatálytalanok. 116. §. Azon munkások, kiknek követelései a 115. §. határozmányaival ellentétes módon egyenlittettek ki, bármikor követelhetik azoknak az idézett §-ban meghatározott módon való kifizetését, a nélkül, hogy a bér helyett nekik adott tárgyak értéke levonható lenne. Amennyiben az ily érték, vagy tárgy még a munkás birtokában van, vagy ha ez abból előnyt élvezett, ugy a tárgy azon segélypénztár javára esik, amelyhez a munkás tartozik, ilyennek hiányában pedig az illető községben a munkások javát szolgáló, a községi hatóság részérői kijelölendő más pénztár, és ilyennek hiányában a községi szegényalap javára esik. 117. §. A törvény 115. §-ának határozmányaival ellentétes szerződések érvénytelenek. Hasonlókép érvénytelenek munkaadók és munkások között létrejött oly megállapodások, amelyek a munkások szükségleteinek bizonyos meghatározott eladási helyekről való bevásárlására, valamint egyáltalában a munkások keresményének más, mint a munkások és családjuk jólétét szolgáló intézményekben való részvételhez leendő felhasználására vonatkoznak. 118. §. Oly árukért való követeléseket, melyek a jelen törvény 115. §-ának határozmányaival ellentétben hiteleztettek, a hitelező sem per utján, sem beszámítás által, sem egyéb módon nem érvényesíthet, tekintet nélkül arra, hogy az érdekeltek között közvetlenül, vagy csak közvetve származtak azon követelések. Az ily követelések a 116. §-ban emiitett pénztárak javára esnek. 119. §. A 115—118. §-okban emiitett iparüzőkkel azonos elbírálás alá esnek azok családtagjai, segédei, meghatalmazottjai, üzletvezetői, felügyelői és faktorai, valamint más iparüzők, kiknek üzleténél az említett személyek valamelyike közvetlenül vagy köz vetve érdekelve van. 119. a. §. A szerződés és szolgálati idő jogellenes felbontásából eredő kár, vagy az ily esetekre megállapított bírság fedezésére a munkaadók szerződés alapján az egyes bérfizetések alkalmával kifizetésre kerülő összegek egynegyed részénél, összesen pedig az átlagos hetibér összegénél többet vissza nem tarthatnak. A községek ugy a tágabb községi kötelékek szabályrendelete utján akár az illető község összes iparára, akár pedig egyes ipar ágai tekintetében megállapítható, hogy: 1. a bérfizetéseknek és bérlevonásoknak határozott időszakokban kell történniük, melyek nem lehetnek egy hónapnál hoszszatbak és egy hétnél rövidebbek; 2. a kiskorú munkások munkakeresménye azok szüleinek vagy gyámjainak fizetendő ki, és csak ezek Írásbeli hozzájárulása, vagy az utolsó bérösszegről szóló átvételi elismervény alapján fizetendő ki a kiskorú munkás kezeihez; 3. a munkaadók tartoznak bizonyos időközökben a szülőket vagy gyámokat a kiskorú munkásoknak kifizetett bérösszegekről értesíteni : 119. b. §. A 114—119. a. §-okban jelzett munkások alatt azok a személyek is értendők, akik bizonyos munkaadók részére, a munkaadó üzemhelyiségein kivül végeznek ipari munkát, és pedig még abban az esetben is, ha a készítményekhez szükséges nyers- és segédanyagokat maguk szerzik be.