A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 15. szám - A római jog institutiói - Törvényszéki állatorvostan

A JOG 127 ben erőszakot fejt ki. Aki a sztrájkban álló kőmüvessegédeket tanácscsal és útbaigazítással látja el, az emiitett szakasz alapján nem marasztalható el. (A m. kir. belügyminiszter 1907. évi 5,984. sz. határozata.) Az istenkáromlás miatt inditott ügy elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a királyi bíróság hatásköréhez tartozik. A m. kir. minisztertanács 1907. évi dec. 6-án hozott határozata. A magy. királyi minisztérium a L. J. dr. és társai ellen nyilvános helyen való verekedés miatt a m —i kir. járásbíróság és M. rendezett tanácsú rendőrkapitányi hivatala között felmerült hatásköri összeütközési esetet megvizsgálván, köveikezó'leg határozott : Ebben az ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: A m—i rendőrkapitányhoz feljelentés érkezett, mely szerint L. J. dr. és társai a m—i polgári olvasókör épületében 1906. évi március hó 6-án rendezett «morzsaestély- alkalmával részint a táncterem mellett levő ivószobában, részint a vendéglő-helyiség más részében verekedtek. A rendőrkapitány a nyomozást foganatosította s annak befejeztével 1906. évi 1,147. szám alatt kelt intézkedésével az iratokat oly indokolással, hogy L. J. dr. ellen a Btk. 190. §-ába ütköző vallás elleni vétség jelenségei forognak fenn, a m —i kir. járásbírósághoz tette át. A m —i kir. járásbíróság 1906. évi 451. sz. a. keit végzésével azonban a kir. ügyészségi megbízott indítványához képest az iratokat a Kbtk. 7."). §-ába ütköző közrend elleni kihágás elbírálása céljából a m—i rendőrkapitányhoz visszaküldte. Erre a rendőrkapitány az ügy iratait a hatásköri összeütközés eldöntése céljából felterjesztette. Ez ügyben a kir. bíróság hatáskörét a következő okokból kellett megállapítani. A nyomozás folyamán amellett, hogy a panaszolt nyilvános verekedés tárgyában a tényállás megvilágittatott, egy tanú vallomásában arra merült fel bizonyíték, hogy az egyik gyanúsított az ellenfelének «istenét szidta*. Yaló-e ez a szidalmazás r — erre nézve a többi tanuk ki nem hallgattattak s arra sem terjedt ki a nyomozás, mily fokú nyilvánosság előtt és mily szavakkal történt az Isten káromlása? meggyalázást tartalmazott-e az - és közbotrányt idézett-e elő ? Minthogy pedig a fentebb megjelölt körülmények felderítése annak megállapítása céljából, fenforog-e a Btk. 190. §-ába ütköző vallás elleni vétség avagy esetleg a Kbtk. 51. §~ába ütköző vallás elleni kihágás tényálladéka, szükséges; minthogy másfelől a megjelölt vétség, tárgyában való eljárás az 1894. évi XXXIV. t.-c. 18. i?-ának I. 1. pontja értelmében, a jelzett kihágás tárgyában való pedig, az életbeléptetési törvény idézett szakaszának IV. pontja értelmében a kir járásbíróság hatáskörébe tartozik : ez ügyben a további eljárás a' kir. bírósághoz volt utalandó, mely a tárgyalás megtartása esetében a Bp. 19. igának és 22. §-ának egybevett értelme szerint a Kbtk. 75. §-ába ütköző közrend elleni kihágás elbírálására is illetékessé válik. (4«M77 907. I. M. sz.) Haszonélvező jogai, midőn a haszonélvezettel terhelt épület lebontatván, a tulajdonos ujat épített. Felperest az alperesek tulajdonát képező ingatlan « ,-ának életfogytiglani haszonélvezete illeti. Az ingatlanon létezett és közösen használt lakóház, közveszélyes állapota miatt hatósági rendeletre lebontatott; a tulajdonosok a telek egy részén két uj házat építettek, felperesnek fentartották a telek egy harmadrészét, hogy ott ő építsen magának házat ; megkínálták a bontásból kikerült anyag harmadrészével is. Felperes az ajánlatot nem fogadta el, az ingatlan és az uj ház egyharmadrészének haszonélvezetébe való bocsátását követelte. A Kúria, az alsóbiróságok elutasító ítéletének megváltoztatásával helyt adott a keresetnek, mert : a szolgalommal terhelt épület elenyésztével a szolgalmi jog gyakorlása szünetel ; a haszonélvező nem kötelezhető az épület felállítására; őt az ingatlan osztatlan 1 ,-ának haszonélvezete illeti; ha a szolgalommal terhelt telekre uj épület emeltetik, a szolgalmi jog újra feléled, az pedig nincs megállapítva, hogy a felperes jogának terjedelme így lényegesen kiterjesztetnék. (5908. márc. 24. 6,779'907. sz. a.) (L. részletesen a Jogesetek Tárában.) Tőzsdei választott bíróság iiletékessége a falsus procuratorral szemben. A budapesti kir. ítélő tábla : Az elsőbiróság végzését megváltoztatja, a jelen perre a választott bíróságot illetékesnek mondja ki. Indokok : A jelen pert megelőzte a felperes által K. G. ellen a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága előtt 435/902. sz. alatt folyamatba tett per, amely pernek | ide csatolt irataiból az tűnik ki, hogy a választott bíróság illetékessége leszállittatott, mert az ott A) alatt csatolt szerződésnek az alperes nevében való megkötésére L. A. a jelenlegi alperes, nem volt feljogosítva. Felperes most L. ellen tordul s annak a kárnak a megítélését kéri, amit l..-nak mint álképviselőnek (falsus procurator) ténykedése folytán szenvedett. Alperes beismerte hogy a csatolt perben A) alatt mellékelt kötlevélre K. G. nevét aláirta. Minthogy pedig ebben a kötlevélben a választott bíróság illetékessége ki van kötve: minthogy ez a kikötés az emiitett korábbi perben hozott határozatok szerint K. G -t nem kötelezi, tehát ennek következtében az a meghatalmazás nélkül eljárt alperest, mint aki azt aláirta s igy a választott bíróság kikötéséhez Írásban is kifejezetten hozzájárult, kötelezi, s igy felperes jogát ezen szerződés alapján annál a bíróságnál érvényesítheti, a melynél az állítólagos megbízó ellen érvényesíthette volna: ennélfogva az elsőbiróság végzésének megváltoztatása mellett a választott bíróság illetékességét annál is inkább meg kellett állapítani, mert az a kérdés, vájjon fenforog-e a K. T. 52. $-ának 2. bekezdésében irt eset, t. i. hogy felperes ismerte alperes jogkörét s ezt tudva bocsátkozott bele az ügybe, s hogy ennek folytán alperes felperes káráért nem felelős, a per érdeméhez tartozik. (1907. december 23-án, 3400. sz.)— A kir. Kúria: A másodbiróség végzését helybenhagyja indokolása alapján és azért, mert az álképviselő az állítólagos meghatalmazó kötelezettségébe lépvén és a vele szerződött harmadik személy tőle mindazon kötelezettségek teljesítését követelhetvén, amelyeket az állítólagos meghatalmazó nevében magára vállalt, amennyiben tehát az álképviselő állítólagos meghatalmazóját a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának alávetette, ez a kötelezettség az álképviselőt is terheli és a vele szerződött fél ennek a jogának érvényesítését is követelheti. (1908. február 26-án, 72/V. 908. sz.) Hirdetmény közzététele házassági perben. A m. kir. Kúria : A házassági perekben fennálló joggyakorlatnak megfelelően, az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. §-a b) pontjában megjelölt birói hirdetmény, melylyel a házassági életközösséget megbontó és imeretlen tartózkodásu házasfél az életközösségnek egy év alatt leendő visszaállítására felhivatik, a hivatalos lapban háromszor az egy évi határidő sikertelen letelte után beadott keresetre vonatkozó idézés pedig egyszer teendő közzé. Lényeges eljárási szabályt sértett tehát meg az elsőbiróság azzal hogy a 6,707 905. sz. kereset, helyesen kérvény folytán kibocsátott, az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. £-a b) pontjában meghatározott hirdetményt felperes által a hivatalos lapban csupán egyszer tétette közzé, s eme szabálytalanság dacára a 6,447 9®6. sz. kérvénye alapján tárgyalást tartott és ítéletet hozott a másodbíróság az által, hogy az ügyet e fennforgó szabálytalanság mellett is érdemben megvizsgálta : miért is mindkét alsóbiróság ítéletét a megelőző eljárássál együtt hivatalból megsemmisíteni s az elsőbiróságot további szabályszerű eljárásra utasítani kellelt. (1908. évi február hó 2-án 3,363/907. sz.) Ha a vasúti jegyvizsgáló vasúton utazó férfit és nőt közösülésen tetten ér, az ily cselekmény a btkv. 249. §-ába ü tközö szemérem elleni vétség ismérveit foglalja magában és elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tattozik. A m. kir. minisztertanács 1907. évi december hó 17-én hozott határozata. A kir. minisztérium a S. Pável és P. Flóra i—i lakosok ellen szemérmet sértő cselekmény elkövetése miatt folyamatba tett ügyben a p—i kir. járásbíróság és a p—i járás főszolgabirája között felmerült hatásköri összeütközési esetet megvizsgálván következőleg határozott: Ebben az ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok : A m. kir. államvasutak p—i állomásfönöksége azt a jelentést tette a p—i járás főszolgabirájánál, hogy a P—ba 1907. évi július 7-én este 11 óra 44 perckor érkező vegyesvonat egy harmadosztályú szakaszában P. Tivadar vonatmálházó, jegyvizsgáló a jegyvizsgálat alkalmával S. Pávelt és P. Flórát nemi ösztönük kielégítése közben találta. A főszoiga, bíró ezt a jelentést a p—i kir. járásbírósághoz tette át. A járásbíróság az ügyészi megbizottnak indítványa alapján a feljelentést azért mert abból a közigazgatási hatóság hatáskörébe íartozó kihágás,cselekményt látott megállapíthatónak, 1907. évi 1,201. szám