A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 13. szám - A Magyar Büntető Eljárás Tankönyve

112 A JOG nyilvánvaló, hogy a felperes az alperesnél teljesített szolgálatát tekintve, az 1876. évi XIII. t.-cikk 3. §-ának meghatározása alá eső alkalmazottnak nem tekinthető, a cselédbérhez való jog pedig a közigazgatási hatósághoz tartozik. A kir. Kúria 1907, év 3,998 sz. alatt hozott végzésével a másodbiróság végzését indokaiból helybenhagyta. Eszerint a m. kir. Kúria és R. rendezett tanácsú város rendőrkapitánya között hatásköri összeütközés esete merült fel, amelynek elintézéseképen a közigazgatási hatóság hatáskörébe kellett az eljárást utasítani: mert J. B. cselédbért követel, a cselédbérkövetelést az 1876. évi XIII. t.-c. 115. és a 116. §-ai értelmében közigazgatási hatóság előtt kell érvényesíteni, olyan felfogásnak pedig, amely szerint a követelésnek régi időről hát­ralékban léte a cselédbérkövetelésre nézve bírói hatáskört alapi­tana meg, semmi törvényes alapja sincsen. (51,783/907. I. M. sz.) A kifogások tárgyalására kitűzött határnap előtt tárgyta­lanná vált váltókereset. A kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: A sommás végzés hatályon kivül helyezése mellett a kereset tárgytalannak nyilvánit­tatik és a tárgyalási költség kölcsönösen megszüntettetik. Indokok: . . . . Alperes a kereseti óvásdijat és a sommás végzésben megállapított költséget a kifogás beadása után, de a tárgyalási határnapot megelőzőleg felperesnek megfizette és fel­peres a kereseti váltót alperesnek már ki is adta. Ily körülmények között már szükség nem volt a tárgyalás megtartására, hanem felperes tartozott volna keresetét, alperes pedig kifogásait visszavonni. Minthogy pedig ekként a tárgyalási költség felmerülését mind a két fél okozta, annak megtérítését egyik fél sem követelheti a másikától, miért is stb. (1906. decem­ber 7-én, 100,730. sz.) A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét indokai­nál fogva helybenhagyja. (1907. március 26-án, 468. sz. a.) A kir. Kúria: A másodbiróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. (1907. december 27-én, 716/V. sz.) Vasúti vészfék indokolatlan használata által elkövetett kihágásra nézve a konkrét esetben a járásbíróság mondatott illetékesnek, minthogy ebben az ügyben a kir. járásbíróság ér­demi tárgyalást tartott, s minthogy a Bp. 22. §-a értelmébe n az érdemi tárgyalás megkezdése után a kisebb hatáskörű hacóság elé tartozó bűncselekményre nézve áttételnek többé helye nincs. (Minisztertanács 1908. február 17. 1,780/908. I. M. sz.) A kir. minisztérium következőleg határozott: Ezen ügy el­bírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: Az arad—hegyaljai helyi érdekű motoros vasút igazgatósága azt a feljelentést tette a világosi járás főszolgabirája előtt, hogy G. J. világosi lakos kádármester 1907. évi január hó 13-án a vasúti vészféket kellő ok nélkül használta, s ezáltal a haladó vonatot megállította. Kérte az igazgatóság G. J. ellen a kihágási eljárás megindítását. A főszolgabíró a feljelentést a világosi kir. járásbírósághoz tette át, amely azonban 1907. évi május 25-én B. 193/1907. szám alatt kelt végzésével a bűnvádi eljárás megindítását meg­tagadta, mert a feljelentésben nem volt megemlítve, hogy a vész­fék használata olyan körülmények közt történt volna, hogy az az utasok testi épségét veszélyeztethette volna, s különben is az ügyészségi megbízott vádat nem emelt. A világosi járás főszolgabirája a kihallgatások foganatosítása után 1907. évi július hó 25-én 58. khg. sz. alatt kelt iratával az iratokat egy korábbi minisztertanácsi határozatra való hivatkozás­sal, azzal küldte vissza a kir. járásbírósághoz, hogy a vasúti vész­fék indokolatlan meghúzása miatt indított ügy elbírálása a kir bíróság hatáskörébe tartozik. A világosi kir. járásbíróság ezután az ügyészségi megbízott indítványához képest 1907. évi szemptember hó 26-ára tárgyalást tűzött ki, amelyen a panaszlottat, valamint a tanukat is kihall­gatta. A tárgyalás folyama alatt az ügyészségi megbízott a vádat elejtette s a vasút képviselője azt indítványozta, hogy a vasúti üzletrendtartásban irt rendbírság kiszabása végett az ügy a közigaz­gatási hatósághoz áttétessék. A kir. járásbíróság ehhez képest 1907. évi szept. hó 26-án 1907. B. 193/3. sz. alatt kelt végzésével a testi épség elleni kihágással terhelt G. j. ügyében a büntető eljárást a Bp. 323. §-a alapján megszüntette s <a vasúti üzlet­rendtartás ellen elkövetett kihágás elbírálása végett* az iratokat a világosi járás főszolgabirájához tette át. Minthogy a fentiek szerint ebben az ügyben a kir. járás­bíróság érdemi tárgyalást tartott s minthogy a Bp. 22. §-a értel­mében, amely szakasz a Bp. 521. §-ának rendelkezése folytán a járásbíróság előtti eljárásban is alkalmazandó, a főtárgyalás elren­delése után s illetve járásbíróság előtti eljárásban az érdemi tár­gyalás megkezdése után a kisebb hatáskörű hatóság elé tartozó bűncselekményre nézve áttételnek többé helye nincs, ennélfogva ebben az ügyben a további eljárást s illetve az ügy elbírálását a közigazgatási bíróságnál szélesebb hatáskörben eljáró kir. bíró­ság hatáskörébe kellett utalni, amely a Bp. 22. §-ának rendelke­zése folytán a cselekményt akkor is hivatva van érdemlegesen elbírálni, ha azt nem a Kbtk. 111. §-ába tartozó testi épség elleni kihágásnak, hanem esetleg valamely más oly kihágásnak tartja minősitendőnek, amelynek elbírálása különben nem az ő, hanem kisebb hatáskörben eljáró közigazgatási bíróság hatáskörébe tar­toznék. Azon tevékenység, hogy többen egy létesítendő tűzoltó­egyesület szervezése tárgyában bejelentés nélkül gyűlést tartot­tak és az alakítandó egyesület alapszabályait jóváhagyás végett felterjesztették, az egylet működésében való részvételnek nem tekinthető és az 1898. évi 1,136/eJn. B. M. sz. rendeletbe ütköző kihágás tényálladékát nem állapítja meg. A m. kir. belügyminiszter 1907. évi 4138. sz. határozata. S, vármegye közönségének. I. Dr. R. Ernő és II. D0 István ellen őket jogosan meg nem illető cim használata és szabálytalanul alakult egylet vezetésében való részvétel miatt folyamatba tett kihágási ügy vádlottak felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott: A vármegye alispánja által 1997. évi 7,304. sz. alatt a k—i rendőrkapitány elsőfokú ítéletének megváltoztatásával hozott másodfokú büntető ítélete megváltoztattatik s vádlottak a ter­hükre rótt kihágások vádja és jogkövetkezményei alól felmentet­nek. Mert azon körülmény, hogy vádlottak az általuk használt címeket akár azon célzattal vették volna fel, hogy ez által a közönséget tévútra vezessék, akár, hogy a közönség tényleg félre­vezettetett volna, beigazolást nem nyert, miért is a kbtk. 45. §-ában körülirt kihágás tényálladéka megállapítva nem lett. De fel kellett menteni vádlottakat a másodsorban terhökre rótt kihágás vádja alól is, mert azon körülmény, hogy vádlottak egy létesítendő tűzoltó-egyesület szervezése tárgyában gyűlést tartottak és az alakítandó egyesület alapszabályait jóváhagyás végett felterjesztették, a szabályellenesen alakult egylet működé­sében való részvétel tényét s ez által az 1,136/898. B. M. számú rendeletbe ütköző kihágást meg nem állapítja. A jelen esetben csakis a 766/898. évi B. M. számú rendeletbe ütköző engedély nélküli gyűlés tartása által elkövetett kihágásról lehetne szór tekintettel azonban azon körülményre, hogy az 1888. évi aug. 12-én 53,888. sz. a. kiadott itteni rendelet behatása alatt vádlot­tak jogosan vélhettek eljárni akkor, amidőn a város tűzbiztonsá­gának érdekében a tűzoltói intézmény hathatósabb ápolása cél­jából egy tűzoltó-egyesület létesítése és alapszabályainak jóváha­gyás végett leendő felterjesztése miatt gyűlést tartottak és tekin­tettel arra, hogy tudomást szerezvén arról, hogy az ily ülések tartása a rendőrhatóságnak bejelentendő, — azt bár elkésve mégis bejelentették — vádlottak mulasztását vétlennek kell minő­síteni, s igy mulasztásukért e címen sem voltak büntethetők. PAU.A8 HéezvÉNYTAneASÁG NVOVDJUA BUOW»TB< Azon egyén, aki engedélylyel folytatott ujságárusitás köz­ben alamizsnát kapott szánalmas külseje miatt, koldulás miatt nem büntethető. (A m. kir. belügyminiszter 1907. évi 4,726. sz. határozata.) A fő- és székváros rendőrkapitányának. Sch. M. újságárus ellen engedély nélkül ismételt koldulás miatt a Kbtk. 67. §-a alapján folyamatba tett kihágási ügy vádlott felebbezése folytán felülvizs­gáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott. A főkapitány­nagy 1907. évi 4,643. kih. sz. a. a VI. kerületi főkapitányi első­fokú ítélet helybenhagyásával hozott másodfokú büntető Ítélete megváltoztattatik s panaszlott a terhére rótt kihágás vádja és jogkövetkezményei alól felmentetik, mert panaszlott azon cselek­ménye, hogy újság árusítása közben amelyre engedélye van, szánalmas megjelenése miatt egyesektől alamizsnát kapott, a nélkül hogy kért volna, a terhére rótt kihágás ismérveit magában nem foglalja, annál kevésbé, mert feljelentő rendőr maga sem állítja azt, hogy panaszlott koldult volna, hanem csak azt mondja, hogy az ujságárulás csak ürügy volt a koldulásra, mi egymagában véve panaszlott marasztalására elengedő indokul nem szolgálhat.

Next

/
Thumbnails
Contents