A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 1. szám - A kir. közjegyzők dijainak behajtásánál felmerülő visszásságok. 1. [r.]

6 A JOG kérhető viszonkereset nélkül is vétkességkimondás, a fél és mindkét fél is vétkesnek nyilvánítható lévén, a vétkesség nem előfeltétele a bontásnak és igy a vétkesség nincs azzal oly legszorosabb kapcsolatban, hogy tekintettel arra, hogy a vétkességhez a törvény értelmében, a névviselésnek kérdését kivéve, vagyoníogi viszonyok fűződnek, helyt kellene adni ezen szempontból a perújításnak. A kir. közjegyzők dijainak behajtásánál felmerülő visszásságok. Irta dr. STEINER ÁRMIN, Budapest Az igazságügyi szervezetben kétségtelenül előkelő hely illeti meg a közjegyzői kart, s a «Jog», mint ezen érdemes karnak is szaklapja és közlönye : szives készséggel nyitott utat annak, hogy ezen kérdés, mely a jogászközönséget, de különösen a közjegyzői kart oly élénken érdekli, - e lap hasábjain megvitatható legyen. Immár több mint három évtizede, hogy közjegyzői intézményünk él és működik. Annál meglepőbb, hogy a dijbehajtás kérdése máig sincs tisztázva. Annyira nincs, hogy egy hajszálnyit sem nagyítunk akkor, midőn tényként konstatáljuk, hogy ebbeli joggyakorlatunk nemcsak Ítélőtáblák, de még járásbíróságok körében is fölötte eltérő, sőt vannak oly vidéki járásbíróságok is, amelyeknél, a hagyatéki dijakat kivéve, még dijbehajtás esete elő sem fordult. Közérdeket vélek tehát szolgálni, midőn hozzászólás s a nézetek tisztázása céljából fölvetem a cimbe foglalt kényes kérdést, annál is inkább, mert hazai felsőbb bíróságaink adott esetek alkalmával gondosan őrizkedtek attól, hogy elvi jelentőségű döntésekkel belevilágítsanak ezen, mindeddig homályban hagyott ügybe. Mint minden kérdésnél, ügy itt is legcélszerűbb magát a tételes törvényt választani kiindulási pontul. A közjegyzői dijakról legrészletesebben az 1880. évi LA. t.-c intézkedik, amely — összevetve a közjegyzői intézményt rendszeresítő 1874. évi XXXV. t.-cikkel és az ezt módosító 1886. évi VII. t.-c 53. §-ával, valamint a hagyatéki eljárást szabályozó 1894. évi XVI. t.-cikkel — többféle közjegyzői dijat különböztet meg. Miután közleményünk a dijbehajtást óhajtja tisztázni: indokoltnak mutatkozik a különféle dijakat ezen szempontból osztályozni. Áttekinthetőség kedvéért tehát három csoportba osztályozzuk e dijakat. A közjegyzői novella (1886: VII. t.-c.) 53. §a nyomán első csoportba oszthatjuk azon dijakat, melyek közokiratok felvételénél, végrendelkezések felvételénél, tanúsítványok kiállításánál és végül okiratok és értéknemüek őrzéséből kifolyólag merülnek fel. Ezen első csoportba tartozó dijak mérvét az 1880: LI. t.-c. 3—21. §-ai pontosan szabályozzák s a közjegyzői dijak kiszámításánál ezek szolgálnak zsinórmértékül. Már most vegyünk elő ezen első csoportból egy példát! A li. §. g) pontja alapján a közjegyzőt egy névaláírás hitelesítéséért, — az 1 korona bélyeggel együtt — 2 K. 50. f. dij illeti meg s mondjuk, hogy az ügyfél ezen dijjal adós maradt. Felmerül a kérdés : vájjon miként hajtja be a közjegyző — esetleg csökönyös adósától — ezen 2 K. 50 f.-t ? A relytéles kis kérdést, legalább látszólag, megoldja az 1874. évi XXXV. t.-c. 202. §-ának második bekezdése, mely egyetlen mondatban ezt deklarálja :«A közjegyzői dij s költség végrehajtás utján azon szabályok szerint hajtatik be, minta birói dijak.» Már most felmerül a további kérdés: mi módon hajtják be hát a birói dijakat? Erről törvényünk nincs, a birói kiküldetési dijakat szabályozó 1896. évi (21,224- számú igazs. min. rendelet és illetve az ezt kiegészítő 1896. évi 811. számú pénzügyminiszteri rendelet pedig a dijaknak esetleg a felektől leendő behajtására nézve szabályokat nem állit fel. Van azonban erre nézve egy több évszázados birói állandó gyakorlat. Ezen gyakorlat szerint — azon esetektől eltekintve, midőn a birói felhívás folytán a fél előlegezi a birói dijakat — ha az az eset áll be, hogy valaki, valamelyik eljárt b ró diját, a biró szóbeli helyszíni felhívása dacára ki nem fizette, ugy az illető biró egyszerűen végrehajtást rendel el dijaira s vagy kiküldöttet biz meg a behajtással vagy más bíróságot keres meg a véghajtás foganatosítása végett. (Folytatása következik.) Belföld Ügyvédvizsgáló bizottságok az 1908. évre. Az igazságügyminiszter az 191)8. év tartamára a bpesti ügyvédvizsgáló bizottságelnökévé Székely Ferenc dr., kir. koronaügyészt; elnök-helyetteseivé a birák közül Gottl Ágoston és Adám András kir. kúriai tanácselnököket és Zachár Emil budapesti királyi ítélőtáblai tanácselnököt; a budapesti ügyvédi kamara által választott tagok közül pedig Pap József dr., Kánig Vilmos és Burián Béla budapesti ügyvédeket, továbbá a bizottság titkárává Osvald István dr., budapesti királyi ítélőtáblai elnöki titkár, végül a bizottság tagjaivá Adám András királyi kúria tanácselnököt, Balog Jenő dr., budapesti királyi tudományegyetemi ny. r. tanárt, Balogh György dr. budapesti "királyi főügyészi helyettest Balonyi Imre budapesti királyi ítélőtáblai birót, Baumgarten Izidor dr., koronaügyészi helyettest, Baumgarten Károly dr., budapesti királyi Ítélőtáblai birót, Charmant Oszkár dr., budapesti királyi közjegyzőt, Csérén István budapesti királyi főügyészt, Fittler Imre királyi kúriai birót, Fodor Ármin budapesti királyi Ítélőtáblai birót, Gaér Vilmos budapesti királyi Ítélőtáblai birót, Gottl Ágoston királyi kúriai tanácselnököt, Grecsák Károly királyi kúriai birót, Gyurkwich László dr. budapesti királyi ítélőtáblai birót, Halász Lajos dr. budapesti kir. főügyészi helyettest, Hartnos Károly királyi közigazgatási birót, Hatvány László budapesti királyi Ítélőtáblai birót, Istvénffy Lajos dr. budapesti királyi Ítélőtáblai birót, Karay Lajos dr. királyi kúriai birót, Langcr Jenő dr. királyi ítélőtáblai birói cimmel és jelleggel felruházott budapesti királyi büntető törvényszéki birót, Ligetkuti Ivánt, a királyi Kúriához berendelt budapesti királyi Ítélőtáblai birót, Magyary déza dr. budapesti király tudományegyetemi ny. r. tanárt, Nagy János királyi közigazgatási birót, Osvald István dr. budapesti királyi Ítélőtáblai elnöki titkárt, Plopu György dr. a királyi Kúriához berendelt nagyváradi királyi Ítélőtáblai birót, Sólyom Andor magyar királyi igazságügyminisztériumi osztálytanácsost, Sászy Béla dr. magy. királyi igazságügyminiszter osztálytanácsost, Szladits Károly dr. pestvidéki királyi törvényszéki birót, Tar/tai János dr. királyi kúriai birót, Térfi Gyula dr. magyar királyi igazságügyminiszter osztálytanácsost, Tolnay Antal királyi kúriai bírót, Tury Sándor dr., királyi kúriai birót, Vargha Ferenc koronaügyészhelyettest, Zachár Emil budapesti királyi Ítélőtáblai tanácselnököt; a marosvásárhel) i ügyvédvizsgáló bizottság elnökévé Dobai Albert marosvásárhelyi királyi Ítélőtáblai tanácselnököt; elnökhelyetteseivé a birák közül Jakab Rudolf marosvásárhelyi királyi Ítélőtáblai birót, a marosvásárhelyi ügyvédi kamara által választott tagok közül pedig Csongvay Lajos marosvásárhelyi ügyvédet, továbbá a bizottság titkárává Kusztrich János marosvásárhelyi királyi Ítélőtáblai tanácsjegyző albirót, végül a bizottság tagjaivá : Bella János dr. marosvásárhelyi királyi Ítélőtáblai elnöki titkárt, Bocskor Antal kir. Ítélőtáblai birót, Bodó Sándor marosvásárhelyi királyi törvényszéki elnököt, Csiki László kiiályi főügyészi helyettest, Hatfaludi István kir. kúriai cimmel és jelleggel felruházott királyi ítélőtáblai YÁt6i}JakábRudolf, Illyés Lőrinc dr., Keczer Gyula, Kelemen András, Nagy Elek, Gridi-Pap Imre, j Posoni Gábor dr., Simó Balász dr., és Schuster Rudof dr. királyi Ítélőtáblai bírákat nevezte ki; az 1908. évre megválasztott budapesti ügyvédvizsgáló bizottsági tagok névsora: 1. Baumgarten Nándor, 2. Berger Miksa, 3. Bunczel Alfréd, 4. Burián Béla, 5. Csukássy Jenő, 6. Darvai Fülöp, 7. Eisler Zsigmond, 8. Fried Vilmos, 9. Fürst Mátyás, 10. Gábor Gyula, lL Gráner Ernő, 12. Gyöngyösi József, 13. Halász Frigyes, 14. Hirschler Henrik, lő. Hódossy Imre, 16. Jacobi Béla, 17. Kemény Miklós, 18. Kétly István, 19. Kánig Ferenc, 20. Kánig Vilmos, 21. Köves Béla, 22. Lévy Béla, 23. Loschitz Lajos, 24. Afessinger Simon, 25. Metzler Gusztáv, 26. Odönfi Miksa, 27. Pap Dávid, 28. Pap József, 29. Reiner János, 30. Sebes József, 31. Székely Lajos, 32. Szirmai Rikárd, 33. Tóth Kálmán (VII., Almásy-tér 8.), 34. Várady Gábor, 35. Venczel Árpád, 36. IVolf Vilmos. Vegyesek. A budapesti VIII—X. kerületi kir. járásbíróságnak 1908. évre megállapított ügybeosztása. 1. A jegyzői irodák és ügycsoportok beosztása, fegyzői irodák : í. Jegyzői iroda I. emelet l. ajtó. Bihari Soma irodatiszt. Helyettese: Vinczek Boldizsár dijnok. Birák : Bíbcr (iyula dr., kir. járásbiró. I. emelet 6. ajtó. l.sz Ügycsoportok: sommás perek: Sp. I. E., N., T., U., Ü. betűs I ső rendű felperesekkel. Pv. [. Polgári vegyes ügyek saját pereiben s az azokra vonatkozó előleges bizonyítás. El. Elnöki ügyek. Csitö Zsigmond kir. járásbiró. I. emelet 6. ajtó. V: Végrehajtási ügyek. (). Rendes örök. elj. tárgyát képező ügyek. Öb. Örök. és hagyom, bizonyítvány ir. ügyek. A. Anyakönyvi ügyek. Eg. Egyezségi ügyek. Pv: IX. Polgári vegyes ügyek saját ügyeiben. II. Jegyzői iroda. Kezelő : Stcincr Ármin irnok. Helyettese: Márkus Géza díjnok. Bi ó: Huzella Mátyás dr., kir. járásbiró. Földszint 3. ajtó. Ügycsoportok : Sommás perek : Sp. II. H., I., J. betűs I. rendű felperesekkel. M. Polgári ügyekben érkező megkeresések. Fh. Fizetési meghagyások. Fm. Fizetési meghagyásokra vonatkozó megkeresések. Pv. II. Polgári vegyes ügyek saját pereiben; az azokra vonatkozó előleges bizonyítás, ugy a más bíróhoz nem tartozó polgári vegyes ügvek. III. Jegyzői iroda. Kezelő: Mayer Miklós dijnok. Helyettese: Igaz László dijnok. Biró : Sziits Ödön dr. kir. járásbiró. I. emelet 16. ajtó. Ügycsoportok: Sommás perek: Sp. III. S., Sz. betűs I-sö rendű felperesekkel. Pv. III. Polgári vegyes ügyek saját pereiben s az azokra vonatkozó előleges bizonyítás. Járásbirósági iroda. Vezető: Bihari Soma irodatiszt. L emelet 1. ajtó. (Régi ügyek beosztása.) IV. Jegyzői iroda. Kezelő : Vajgel János irnok. Helyettese : Nyikos Kálmán irnok. Biró: Benda Béla dr. kir. aljárásbiró. [. emelet 19. ajtó. Ügycsoportok : Sp. IV. A., D., Ga., Gá., L., R., Z betűs I -ső rendű felperesekkel. Pv. IV. Polgári vegyes ügyek saját perei-