A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 12. szám - A nemzetközi jogi egyesület (Internationale Law Association) budapesti konferenciája

104 A JOG lesz; ha ez az eredmény elmarad, hiába költekezett, ha pedig bekövetkezik, a költséget nem attól követelik, akinek ö a költséget fizette : a bélyeget nem r kincstártól, az ügyvédi dijat nem az ügyvédtől, hanem csakis ellenfelétől, ki alaptalan fellépésével vagy védekezésével neki a költséget okozta. A nemzetközi jogi egyesület (Internationale Law Association) budapesti konferenciája. Az Internationnal Law^Association budapesti konferenciáját előkészítő bizottság f. hó 14-én Nagy Ferenc dr. ny államtitkár, egyetemi tanár elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak ; Tó'ry Gusztáv dr. államtitkár, Fülepp Kálmán dr. lőpolgámester, Rickl la dr. Gonda Béla min. tanácsosok, Schwarz Gusztáv dr. gyStemi tanár, Tarnai Jánás dr., kúriai biró, Baumgarten Károly dr. Reichárd Zzigmond dr., Ítélőtáblai birák, haraszti Jellinek Henrik és Brüll Ignác dr., udvari tanácsos éz még számosan a birói és ügyvédi kar előkelőségei közül. Nagy Ferenc dr. üdvözölte a megjelenteket és felkérte Brüll Ignác elnököt, hogy a tisztikar jelentését terjessze elő. A tisztikar jelentésében kiemelte, hegy a londoni központi bizottság felkérése Gűniher Antal dr. v. b. t. t. igazságügyi minisztet a konferencia diszelnökségét elválallta. A konferencia ügyvezető elnöke Sir Walter Philimore a londoni High Court birája lesz. Utalt a jelentés arra, hogy hosszas tárgyalások után sikerült a konferencia idejét szemptember 22-2*5-ikára meghatározni. A konferencián tárgyalás alá kerülő kérdések tekintetéijen végleges megállapodás az előkészítő bizottság és a londoni központi bizottság között még nem jött létre' és az előkészítő bizottság bármely oldalról jövő iniciativákat szivesen vesz. Mégis meg lett állapítva, hogy Nagy Ferenc dr. a magyar jogról fog ismertető élőadást tartani, továbbá, hogy a következő kérdések lesznek tárgyalva : A semlegesség (Előadók Lord Kennedy lord biró Londonban) A váltójog egységesítése (Előadók : Kammcrgerichtsrath Mayer dr. Berlin és Byles ügyvéd London) Az adásvétel nemzetközi szempontból (Előadók : Schwarz Gusztáv dr. egyetemi tanár Budapest és Jitta dr. egyetemi tanár) A nemzetközi választott bíróságok (előadó Varby dr. London) Kettős dóztatás (előadó Wittmann Ernő dr. ügyvéd Budapest) A munkásbiztositás nemzetközi szabályai (előadó • Baumgarten Nándor dr. egyetemi m. tanár.Budapest) A kiadatási szerződések (előadó: Belinkey dr. tvszéki biró és Vámbéry Rusztem dr. egyetemi m. tanár.) A választott birósági ítéletek végrehajthatósága (előadó : König Vilmos dr. ügyvéd Budapest). Ezenkívül még a nemzetközi utjog, a törvénybizonylatok és néhány tengerjogi kérdés tárgyalása lett elhatározva. Ezen kérdések előadója tekintetében azonban megállapodás még nem létesült. A tisztikar jelentésében utalt arra, hogy nagy eredményt ért el akkor, midőn sikerült keresztülvinnie a londoni központi bizottságnál, hogy eltérően az egyesület alapszabályaitól, Nagy Ferenc dr.-nak a magyar jogot ismertető, tehát nem nemzetközi jogi tárgyú előadása napirendre tűzessék. Ezen előadás napirendre tűzése elsőrendű érdekű, mert informálni van hivatva a külföldi jogi tekintélyeket hazai jogunkról. A konferencia egyéb tárgyai ugy lettek összeállítva, hogy azok nemcsak a jogászokra, hanem a gazdasági érdekeltségekre nézve is értékkel bírnak. A tisztikar jelentésének felolvasása után ló'ry Gusztáv államtitkár az elnökség nevében utalt arra, hogy a m. kir. kormány támogatásáról biztosította a konferenciát és ama reményének adott kifejezést, hogy Budapest székesfőváros, valamint a hazai jogász körök és gazdasági érdekeltségek a konferenciát támogatni fogják. Nagy Ferenc dr. elnök ezután a megjelenteknek köszönetet mondván megjelenésükért, az ülést bezárta. Megrendelések átvétele végett nyitott fióküzletre ipariga zolvány adható, azonban a nem helyben lakó iparos vagy megbízottja a fogyasztók felkeresésével megrendeléseket nem gyűjthetA m. kir. kereskedelemügyi miniszter (1906. évi 44,033. sz. h.) A városi tanácsnak az elsőfokú iparhatósági véghatározatot megváltoztató másodfokú véghatározatát, melyben a M. K. n—i lakos, kékfestő részére a kelme- és fonalfestési ipar körébe és a vegy_ tisztító szakmába vágó munkák és megrendelések iparszerü gyűjtésével foglalkozó üzletre kiadott iparigazolványt hatályon kivül helyezi, annak feltétlen visszaadását elrendeli s egyúttal a véghatározatot birtokon kivül felebbezhetőnek jelenti ki, nevezett részéről a törvényes határidőben beadott felebbezés következtében felülbirálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett másodfokú iparhatósági véghatározatot megváltoztatom s a szóban levő iparigazolvány érvényét fenntartom. így kellett határoznom, mert az 1900: XXV. t.-c. szempontjából nincs akadálya annak, hogy a nevezett P. szabad királyi város területén oly telepet tartson, melyben a telepet felkereső megrendelők megrendeléseit átveszi s e célra iparigazolvány is adható, természetesen ki van zárva ezen telep működési köréből az, hogy nevezett, mint helyben kékfestő ipart tényleg nem gyakorló iparos telepe vagy megbízottja utján a megrendeléseket olykép gyűjtse, hogy a fogyasztókat felkereshesse. A vasúti vonaton elkövetett gyilkosságért a vasút nem felelős. Egy év előtt az altona-blankensee-i h. é. v. egyik kocsiszakaszában Claussen fogorvost meggyilkolták. A meggyilkolt orvos özvegye az altonai országos törvényszéknél a szavatosságról szóló törvény alapján kártérítési pert indított a vasút ellen. A törvényszék a keresetet, azon az alapon, hogy felsőbb erőhatalom forgott fenn, elutasította és a panaszost a felmerült költségek megtérítésére kötelezte. A panaszos a kiéli országos főtörvényszéknél felebbezett az ítélet ellen. Felebbezésében előadta, hogy a vasút a birodalmi szavatossági törvény értelmében kártalanítást köteles adni a megtörtént szerencsétlenségért. Ámbár — úgymond — a vasúti igazgatást nem lehet a vonaton elkövetett minden gyilkosságért felelőssé tenni, de a jelen esetben belső összefüggés áll fenn a vasúti üzem és a baleset között. Ugyanis a gyilkos a h. é. vasút üzemét és a kocsik berendezését használta fel tettének végrehajtására. Az a kifogás, hogy felsőbb erőhatalom forgott fenn, teljesen alaptalan. Az korántsem volt oly kívülről jövő esemény, melyet a legnagyobb óvatossággal el nem lehetett volna hárítani. Még csak egyedül álló esetről sincsen szó, amint ezt a vasút állítja. A külföldön több ilyen eset fordult elo. A vasutigazgatóságnak kötelessége lett volna átjáró kocsikat beállítani, vagy az egyes szakaszok válaszfalait áttörni, avagy azokat ablakokkal ellátni. Azt sem lehet beigazolni, hogy a meggyilkolt önmaga hibázható a balesetért. A vasút képviselője kiemelte, hogy üzemi balesetről nem lehet szó, miután a gyilkosság semmiféle összefüggésben nem áll a vasúti üzem különös módjával. Az esemény nem volt előre látható és azt még a legnagyobb gondosság kifejtése mellett sem lehetett megakadályozni. Az előző biróság nagyon találóan alkalmazta a <felsobb erőhatalom* fogalmát. Az átjáró kocsikat a h. é. v. forgalmában nem kedvelik és az átvágott válaszfalakkal biró kocsiszakaszokat kerülik az utasok. A kiéli országos főtörvényszék a panaszos felebbezését elutasította és az elsőfokú biróság Ítéletét jóváhagyta. «Szolgálati uton* elbocsátott vasúti tisztviselő keresete, az elbocsátás jogosultságának kimondása iránt. Az alperes vasút szolgálati szabályzata szerint a véglegesen alkalmazott tiszviseloknek csak a szabályzatban felsorolt esetekben lehet a szolgálatot felmondani. Felmondásnak van helye — egyebek közt — abban az esetben, ha fegyelmi vagy szolgálati uton meg állapíttatott, hogy a tisztviselő a szolgálatnak az intézet érdekei és tekintélyének megfelelő ellátására alkalmatlan. Felperes esetében a fegyelmi bizottság fegyelmi büntetés alkalmazását nem hozta javaslatba, hanem «szakbizottsággá» átalakulva, a szolgálatnak a fentidézett határozat alapján való felmondását indítványozta; a felmondás ily módon szolgálati uton megtörtént. Az alkalmatlanságnak szolgálati — és nem fegyelmi — uton való megállapítása annyit jelent, hogy a megállapítás a felperessel szemben az alperes tényének tekintendő, és igy a perben korlátlanul a birói elbírálás körébe tartozik az a kérdés, hogy az elbocsátás okául felhozott tény, azaz a szolgálatra való alkalmatlanság fennforog-e. A jelen esetben a bíróságok ugy találták, hogy a felhozotttény az alkalmatlanságot meg nem állapítja és igy a felmondás jogosulatlan volt. (Kűria 1908 jan. 22. 1,257. V. sz. a.) Három évi teljes gyakorlattal biró, magyarul, németül tótul beszélő ügyvédjelölt azonnali belépés mellett alkalmazást keres. Cim a kiadóhivatalban. Románul tökéletesen tudó, teljes gyakorlattal biró ügyvéd jelölt alkalmazást kaphat dr. Mérő Samu ügyvédnél Borosjenőn