A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 10. szám - Uj bányatörvényünkben kőszenünket szabaddá kell tennünk

86 A JOG dolog, hogy a kőszénkérdésnek, az alkotandó uj magyar bányatörvényben eminens fontosságú szerep jut. Ha a kőszén kérdését törvényhozásunk sikeresen oldja meg s ha a sok ellentétes érdeket oly módon sikerül majd kiegyenlíteni, hogy a bányászat érdekei abban megvédessenek, az uj magyar bányatörvény hazai szénbányászatunk s vele hazai nagyiparunk alapotvetője leszA kőszénkérdés témáját régóta tárgyalják már bányászkörökben, a legutóbbi időben már a jogászvilág is foglalkozott vele; az igazságügyminiszter az uj bányatörvényjavaslat tervezetét és annak indokolását az összes ügyvédi kamaráknak észrevételezés, illetve véleményezés végett megküldötte s ezzel a bányajog reformálásának a kérdése uj stádiumába lépett és aktuálissá vált. Helyénvaló és időszerű volt tehát, hogy Fehér Manó dr., ki az «Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület* 1894. évi nagybányai kongresszusán a bányatörvényjavaslatnak és különösen a kőszénkérdésnek felkért referense volt, a kormány legújabb bányatörvénytervezetével behatóan foglalkozva, ezt általános és részletes bírálat tárgyává tette. Az «Uj bányatörvényünkben kőszenünket szabaddá kell tennünk* cimü legújabb bányajogirodalmi dolgozatában Fehér Manó dr., a kőszénkérdés kormánytervezeti megoldását nem fogadja el s elutasító kritikáját jogtörténeti alapon okadatolja meg. Nagyon messzire vezetne, ha mindazon megokolt és részletezett, minden kérdésre kiterjeszkedő, minden lehetséges ellenvetést cáfoló, a legcsekélyebb részletkérdést is nagy alapossággal megvitató érvelések nagy sorát csak jelezni is akarnók, amelyeket Fehér Manó dr , a kőszén szabaddá tételének érdekében sorompóba állit. Az «Uj bányatörvényünkben kőszenünket szabaddá kell tennünk* felirásu dolgozat gyakorlatilag sok tekintetben kifogásolható és szénbányászatunk jövőjére nézve egyenesen káros kompenzácionális módozatnak nyilvánítja az uj bányatörvénytervezet által kontemplált kártalanítási eljárást, amely a földtulajdonosnak termelési jutalékot akar adni és határozottan szembeszáll a «Magyar Bányaés Kohóvállalatok Egyesületéinek és a «Magyar Mezőgazdák Országos Egyesületé»-nek azon határozati javaslatával, mely nemcsak a szén szabaddá tétele ellen, hanem még a kormány legújabb bányatörvényjavaslatának ^termelési jutaléka» ellen -is tiltakozván, kimondja, miszerint a bánya- és a kohóvállalatok és a magyar mezőgazdák, okvetlen szükségesnek tartják, hogy a kőszén nálunk a jövőben is a födibirtok tartozékát képezze. Fehér Manó dr. a termelési jutalék elvében veszélyt lát hazánk szénbányászatára és hazafias kötelességből sikra száll a szén röghöz-kötöttsége ellen. S ezt teszi 15 év óra szakadatlanul s teszi ma, mikor a kőszén szabaddá tételének elengedhetetlen szükségességét, a tudomány és logika fegyvereivel, még egyszer kimutatni törekszik. Fehér Manó dr. munkáját olvasni kell, tanulmányozni kell, mert e rövid ismertetés keretében még halvány képet sem lehet nyújtani a tudományos és gyakorlati bizonyító anyag azon tömegének, mely abban, a kőszén szabaddá tétele mellett harcba van állítva. Kérjük, olvassák, tanulmányozzák bányászaink, jogászaink és törvényhozóink Fehér Manó dr. jeles s mindenesetre megszívlelésre érdemes érveléseit. A kis munkát a hazai bányászat iránt érzett, igaz lelkesedés és páratlanul önzetlen ügyszeretet irattá meg Fehér Manó dr.-ral, amelyért még a vele egyet nem értök köszönetét és elismerését is méltán megérdemli. A könyv rövid időn belül minden hazai könyvkereskedőnél kapható lesz. Ára 70 fillér. A megyei intézmény alakulása és működése Nagy Lajos alatt. Oklevelek alapján. Irta Gábor Gyula dr. ügyvéd. Budapest, Grill Károly kiadása 1908.A megye, mely alkotmányos küzdelmeinkben oly nagy szerepet játszik már évszázadok óta, és mely önkormányzatunk első szervezete, mindig újra meg újra vonzza ami történetiróinkat. Alaposan és rendszeresen azonban alig foglalkozott egy két író ezen nagyfontosságú történelmi intézmény, nyel. Annál örvendetesebb, hogy Gábor dr.-ban egy uj hivatott művelője akadt ezen nemzeti intézménynek, ki annak történelmünk egyik legfontosabb korszakában való alakulását és működését tette kutforrási tanulmányainak tárgyává. Rendkívüli szorgalommal összekutatta mind az ezen tárgyra vonatkozó eredeti kutforrásokat, és hatalmas tudással és éleseszüséggel boncolgatva és rostálva az anyagot, pompás és életerős képét rajzolja meg a megyei intézmény fejlődésének és működésének Nagy Lajos korszakában. Kitűnő nyelvezeten, egyszerű magyarsággal irt munkájának eredményét abban foglalja össze, hogy <Nagy Lajos alkotmányában a korona és a megye egymást kölcsönösen ellensúlyozó alkotmányjogi tényezők*. Ebből látni, mi volt a megye jelentősége. Gábor dr műve külömben a magy. tud. egyetem bölcsészeti karán a ScktparU ner dijjal jutalmazott pályamunka. Mindazoknak, kik a megyei intézmény iránt érdeklődnek, legmelegebben ajánlhatjuk ezen kitűnő forrásmunkát, mely dacára a nagy tudományos apparátusnak, melyet alapul vett, ment minden tudákosságtól és az azzal járó száraz előadástól. Régi igazságszolgáltatásnak történetére vonatkozólag is sok érdekes adatot fognak találni az érdeklődők szerzőnek ezen munkájában. Vegyesek. Az orvosi ölés*. Ohio állam törvényhozó testülete előtt . egy törvényjavaslat fekszik, amely szerint az orvosok fel lennének jogosítva arra, hogy a gyógyíthatatlan betegeket megöljékEgy, ehhez hasonló javaslatot nyújtottak be nem régen Jowa állam törvényhozó testületéhez is; ez a javaslat arra hatalmazná fel az orvosokat, hogy a hülyéket, szörnyszülötteket és az elmebetegeket megöljék. Ha a beteg orvosilag való megöletése iránt kifejezi az óhajtását, akkor a kezelőorvos még két orvost vesz maga mellé s ezekkel, valamint a coroner-rel s a grófság rendőrfőnökével tanácskozást folytat s ha mindnyájan azon a véleményen vannak, hogy a halál elkerülhetetlen, s hogy a betegre nagy testi és lelki fájdalmak várnak, akkor a beteg legközelebbi rokonát, vagy törvényes képviselőjét is bevonják a tanácskozásba s ha a coroner jelenlétében ez is beleegyezik a terv kivitelébe, akkor az orvosok felhatalmazást nyernek arra, hogy a beteget valamely erős és gyorsan ölő méreggel megöljék. Angliában egy St. L. nevü nő az élve való eltemettetés félelmétől végrendeletében meghagyta, hogy eltemettetése előtt szúrják át a szivét. Megjegyezzük, hogy Angliában a halál beállásának orvos által való megállapittatása nincs szokásban s ezért ott gyakori eset az élve eltemetés. Az ügyvédi költségek Angliában. Angliában az ügyvédi költségek megállapítására nézve a következő, a londoni High Court által kimondott alapelvek a mérvadók : «Nagy jelentőséggel bir, hogy a vesztes fél ne legyen terhelve azzal, hogy fölösleges költségeket kelljen fizetnie. A költségek megállapításánál csak azon költségeknek a megtérítését lehet kívánni, amelyek az ellenfélre nézve a jogkeresés szempontjából szükségesek voltak. Minden olyan kiadás, amely nem erre a célra szolgált, hanem csak arra, hogy a per kényelmesen vitessék, luxus-kiadásnak tekintetik s azt azon fél köteles viselni, aki annak az alkalmazását kívánta*. Ami a részleteket illeti : A 20—25 sterling közöttiértékekre nézve a grófsági bíróság illetékes. Az ilyen ügyekben fölszólító levélért, az idézés kézbesítéséért — amit a felperesi képviselő eszközöltet — s a keresetlevélért átlag 40 koronát állapítanak meg ; bizonyitásfelvétel dija 60—70 korona; helyettesítési dij a tárgyaláson 30 korona. Bonyolultabb ügyekben az említett dijak 150—260 és 14<> koronára rúgnak. Az 50 sterlingen felüli értéket képviselő ügyek a Iondoni High Court «King's Bench Division»-jához tartoznak. Itt az egyszerűbb ügyekben az ügyvédnek átlag 7—800 koronát, a komplikáltabb ügyekben pedig 1,600—2,500 koronát állapítanak meg. Még borsosabbak a perköltségek a felsőbb bíróságok előtt vitt ügyekben. így az 1906. évben a lordok háza előtt lefolytatott 58 per közül 7 esetben 26,000 koronánál is többre rúgott. A kolozsvári ügyvédi kamara és az ügyvédjelöltek kizárása a felsőbb bírósági tárgyalásokból. A kamara a polgári prts. életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat előadói tervezetének 92-ik szakaszát az ügyvédi karra sérelmesnek és az ügyvédképzésre károsnak tartja, mert ez a szakasz az ügyvédjelölteket a felsőbb bíróságoktól teljesen elzárja és ezután csupán a járásbirósági prakszisra szorítja. A kamara felterjesztésében a következőket mondja : Sérelmes ez a rendelkezés az ügyvédi karra azért, mert az uj perrendtartás a szóbeli eljárást az egész vonalon kiterjesztvén, természetszerűleg az ügyvéd ügyei ellátásában mindig személye-