A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 8. szám - A nemzetközi jogi egyesület budapesti konferenciája

A JOG 71 Sérelem. Ügyvédek és végrehajtók. A vidéki végrehajtók ujabb furfangja okoz az ügyvédi karnak kellemetlenségeket. A végreh. törv. 105. §-a értelmében végrehajtató közbenjöttével elrendelt ingó-árverést a végrehajtó csak akkor tarthatja meg, ha végrehajtató kijelenti, hogy magát képviseltetni nem akarja, de az árverés megtartását kívánja. A törvény ezen világos rendelkezése ellenére vidéki végrehajtók kimennek a helyszínére, dacára, hogy a végrehajtó nem elentkezett náluk s dacára, hogy esetleg oly becsértékü ingókról van szó, melyekre az árverés hírlapi közzététel nélkül meg sem tartható, hirlappéldányuk pedig nem lévén, meg sem tarthatnák az árverést. Hogy ezen panaszom mennyire jogosult, igazolja azon körülmény, hogy a végrehajtók ezen eljárását a budapesti ügyvédi kamara jelentésében is szóvá tette. Felhívjuk e visszaélésre az igazságügyminiszter figyelmét, de egyúttal figyelmeztetjük t. kartársainkat, hogy minden esetben, hol nagy a fuvardij, ajánlott levélben irják meg a végrehajtónak előre, hogy az árverést csak akkor tartja meg, ha jelentkezik. Ö. M. dr. Irodalom. Az 1907. évi törvénycikkek. Ráth Mór eló'nyösen ismert kiadásában most jelentek meg ámult esztendőben alkotott magyar törvények. Fűzve 14, vászonkötésben, jelvényekkel ellátva pedig 16 koronáért kaphatók a kiadónál. A zsebkiadásnak — mely két kötetből áll — fűzve 14 korona, két kötetbe kötve (108 iv) 18 korona az ára. Vegyesek. ]L A nemzetközi jogi egyesület budapesti konferenciája. A Londonban székelő Nemzetközi Jogi Egyesület (International Law Association) és a Budapesti Ügyvédi Kamara, a Magyar Jogászegylet és a Budapesti Ügyvédi Kör meghívása folytán ez év szeptemberében 25-ik konferenciáját Budapesten fogja megtartani. A Nemzetközi Jogi Egyesület ez alkalommal először jön Magyarországra és ez a körülmény, valamint az is — hogy az egyesület 25-ik konferenciája megtartására fogadta el számos konkurráló meghívás közül a magyar jogász-testületek meghívását, a konferenciát országos jelentőségű ténynyé emelik. A londoni vezetőség) melynek élén Alverstonc lord és Kennedy Justice lord (a londoni felebbezési bíróság lordbirája) állnak, nagy buzgalommal fáradozik a conferentia előkészítésén, és karöltve halad velük a Budapesten már mult év tavaszán Günther Antal igazságügy miniszter elnöklete alatt tartott ülésén megalakult előkészítő bizottság. Az igazságügyminiszter érdeklődésének, Nagy Ferenc dr. államtitkár, Tó'ry Gusztáv dr. államtitkár és Brüll Ignác kamarai h. elnök, udvari tanácsos, fáradhatatlan működésének köszönhető az, hogy az egyesület régi híre és tagjai állásához mért ünnepélyes fogadtatása biztosítva van. A londoni vezetőség és a budapesti előkészítő bizottság együttműködése folytán sikerült a budapesti konferenciának oly tárgysorozatot biztosítani, mely alkalmas arra, hogy az egész müveit nyugat jogászainak, valamint gazdasági tényezőinek érdeklődését felkeltse. Kiemelendő ugyanis, hogy a nemzetközi Jogi Egyesület nem elvont jogelméleti kérdések fejtegetésével foglalkozik, hanem főképpen gyakorlati, a nemzetközi kereskedelmi forgalmat közelebbről érintő kérdéseknek szenteli működését. Nagy hirét az egyesület épp annak a körülménynek köszönheti, hogy yorki és antwerpeni konferenciájának a művelt államok hajósai között egyes, a nemzetközi hajóforgalomban nagy fontossággal biró kérdések tekintetében megegyezést sikerült létesítenie, melyegyezmény yorki és antwerpeni szabályok neve alatt ismeretes és a gyakorlatba átment. Az egyesület ezen régi alapelveihez hiven a tárgysorozat ugy lett összeállítva, hogy a budapesti konferencián nemcsak jogászok, hanem gazdasági tényezők is részt vehessenek. Nem kerülte el az előkészítő bizottság figyelmét az a körülmény sem, hogy a külföldön Magyarország közjogi állása és törvényei tekintetében igen téves felfogások uralkodnak és felhasználva a kínálkozó alkalmat, informálni fogja a konferenciára nagy számban Budapestre érkező jogászi tekintélyeket, a magyar jog állásáról és törvényeinek tartalmáról. Az informálás nehéz feladatára Nagy Ferenc dr., nyugalmazott • államtitkár, egyetemi tanár vállalkozott. A választás igen sikerült, mert Nagy Ferenc dr. neve és szaktekintélye a külföldön általánosan el volt ismerve és ő volt különben az első magyar jogász, ki mint a kolozsvári egyetem kiküldötte már 1875. évben az International Law Association antwerpeni konferenciáján részt vett. A tárgysorozat fontosabb pontjai a következők : A váltójog egységesítése, kettős adóztatás, választott bíróságok ítéleteinek végrehajthatósága, bűntettesek kiadatásának kérdése, külföldi társaságok. Tervbe vannak véve egyes tengerjogi kérdéseknek megvitatása is. Tekintettel a konferencia fontosságára, a titkárság perraanenciában van és érdeklődőknek szívesen szolgál felvilágosítással. Levelek a titkárság cimére, V. ker., Szemere-utca 10. szám, intézendők, szóbeli felvilágosítások pedig február hó 8-tól minden második szombaton 5y2 órakor a budapesti Ügyvédi Kamara helyiségében kaphatók. Osztrák bíróság illetékességének megállapítása egy a máv. ellen indított perben. Mult év március havában egy bécsi cég X. máv. állomáson egy kocsirakomány szalmát adott fel N. osztrák állomásra való továbbítás végett. A szállítmány útközben teljesen elégett, mire a cég 907 K. 65 f. kártérítés iránt keresetet adott be a wieni elsőfokú kereskedelmi bíróságnál. A máv. igazgatósága a per ellen kifogással élt és vitatta az osztrák bíróság illetékességét, mert szerinte egy Magyarországon kötött és ott végrehajtott fuvarozási ügyletből kifolyó pernek osztrák bíróság előtt való vitele ellenkezik az állam territoriális fensőbbségének elvével. Ez alapon a kereset elutasítását kérte. A bíróság a kifogásnak nem adott helyt és az illetékességet megállapította, mert szerinte — miután a kereset a m. kir. államvasutak budapesti bej. cég ellen adatott be, — nem az állam, mint ilyen, hanem ez esetben, mint a kereskedelmi törvénykönyv értelmében vett kereskedő szerepel. Az állam is, mint bármely más kereskedő, e minőségben a rendes bírósági eljárásnak van alávetve, nincs tehát ok arra nézve, hogy e szabály alól külföldi államokkal szemben kivétel tétessék. A bécsi kereskedelmi bíróság, hova az ügy feiebbezés utján került, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és kimondotta, hogy a magyar állam ellen beadottnak tekintendő a kereset, ha közvetlenül a magy. kir. államvasutak vannak is érdekelve. Már pedig az általános államjogi elvek alapján ily esetben a pernek hely nem adható. A cs. kir. legfelsőbb törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét fogadta el és döntését a következőkkel indokolta: «Az állam, mint vállalkozó: magánjogi személy s mint ilyen polgári peres ügyekben épp ugy alá van vetve a rendes birói eljárásnak, mint bármely más fizikai, vagy jogi személy. Az állam határain belül az elv feltétlenül érvényes, de külállamokkal szemben sincs ok a szabálytól való eltérésre. A kerületi fenségjog megsértésé ről épp oly kevéssé lehet beszélni, mint az esetben, ha egy külföldi polgár hazai bíróság előtt pereltetik, hacsak a jogi elvek alapján az illetékesség egyáltalán megállapíthatók Öröklés a házközösségi vagyonban. Az öröklési igényt, melyet V. V. hagyatékára egyik fia támasztott, ki a házközösségnek 1891-ben történt megszüntetésekor annak tagja nem volt, mert házasság folytán abból kilépett, az alsóbiróságok elismerték, mert V. V. az 1885 : XXIV. t.-c. 25. §-a szerinti megszorítást törültette és mert a megszorítás megszüntetése esetében csak azok a gyermekek vannak az 1898 : XII. t.-c. 12. §-a értelmében az öröklésből kizárva, akik házközösségi jutalékukat külön tulajdonkép megkapták volt. A Kűria elutasította a keresetet, mert az 1885: XXIV. t.-c. 25. §-a szerint felperest, aki a házközösségnek akkor, amikor a vagyon az apának átadatott, tagja nem volt, örökrész nem illeti. (1908 jan. 28. 2,558/907. sz. a.) A vasút szavatossága az útátjárók hiányos kivilágításáért. Mintegy másfél hét előtt N. kereskedőnek üzleti útjában a brohl—anwernachi országúton, a vasúti átjárón kellett egy este átmennie kocsijával. A vasúti átjáró hiányosan volt megvilágítva, minélfogva az utas nem látta, hogy abban a pillanatban, amidőn az első vasúti sorompón áthaladt, épp egy vonat közeledett s a sorompókat leeresztették, úgyhogy ilyképp a két sorompó közé