A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 5. szám - Az arányositási eljárás alatt az arányrészek adás-vételére nézve kötött szerződések sorsáról

34 A JOG vezetett törzskönyv kivonata pár perc alatt nyomban beszerezhető, igy konkrét adat van a biró kezében. De nagy segítségére lehetnek a bíróságoknak a községi elöljáróságok is, melyek rendesen ismerik a lakosok egyéni viszonyait, igy az eddig beszerezni szokott u. n. vagyoni és erkölcsi bizonyítványok a legtöbb esetben igazán megbízható adatokat közöltek vádlott előéletéről és tájékoztatónak minden esetben jó, különösen ha más bíróság területén volt vádlott megbüntetve, az illető idegen bíróságtól törzskönyvi kivonat beszerzése iránt intézkedés tételére irányítja a biró figyelmét. De hogy e községi bizonyítványok mennél megbízhatóbbak legyenek, elrendelendő volna, hogy minden büntető ítélet vádlott illetékes községi elöljáróságával, illetve illetékes rendőri hatóságával közlendő, melyek azokat kötelesek legyenek betűrendes tárgymutató mellett gondosan megőrizni. Az állandó tartózkodással nem bírókra nézve a születési hely elöljáróságának küldendő meg az ítélet. A jelenlegi javaslat kifejezetten nem zárja ki a büntetés feltételes elengedésének kedvezményéből az állandó tartózkodással nem bírókat sem, pedig nem ártott volna e korlátozás kitétele, mint az előző javaslatban volt, valószinüleg a javaslat a bírói kar józan ítélőképességében bizik, mely remélhetőleg a vásári zsebmetszőket nem fogja részesíteni e kedvezményben, de az állandó tartózkodással nem birók amúgy is ritkán élvezhetnék a feltételes elitélés kedvezményét, mert ezek többnyire előzetes letartóztatásba kerülnek s igy büntetésüket nagyobbrészt ez által kitöltik. Feltűnő a javaslatban, hogy a biztosítékadást mellőzi, a jelenlegi javaslat leginkább ebben tér el előzőitől, főként a Fayer-íéle javaslattól, melyhez egyébként legjobban hasonlít, a biztosítékadás ellen pedig, kivált ha attól a vagyontalanoknál a bíróság eltekint, alig lehet mással érvelni, mint hogy kissé komplikálja az eljárást. A feltételes elitélésnél legfontosabb azon kérdés, annak mily terjedelemben adassék hely, illetőleg mily feltételektől és megszorításoktól függjön a büntetés feltételes elengedése. A f. e. lelkes apostolai ez intézménynek minél tágabb körben leendő megvalósítását óhajtják, igy az ő szempontjukból alig volna törvényes korlát állitható, a törvényhozások megegyeztek azonban abban, hogy annak több korlátot szabtak, ilyen korlát az általános büntetési tétel mértéke, melyet a javaslat egy évben szab meg, elég helytelenül, mert igy pl. előáll az a visszás helyzet, hogy a lopás vétségére alkalmazható, mig az orgazdaságra nem, az orgazda tehát feltétlenül bűnhődik, mig a föbüriós, a tolvaj menekülhet a büntetés alól, ez a korlát tehát szük. Ezzel szemben az ítéletben konkrété kiszabandó büntetési tétel korlátja nagyon tág, tudjuk ugyanis, hogy egy-évi törvényes büntetési maximumnak a gyakorlatban átlag nem 3 hó konkrét büntetési tétel felel meg, hanem pár nap, legfeljebb 1—2 hét, már pedig az átlagot és nem a rendkívüli eseteket kell figyelembe venni; országosan bevett gyakorlat például, hogy könnyű testi sértésért 8 nap, súlyos testi sértésért 2 hét, lopás vétségéért 8 nap, legfeljebb 2 hét jár, járásbirósági hatáskörbe-tartozó bűncselekményeknél ritka esetben szabatik ki egy hó, 2 —3 hó pedig éppen csak elvétve a legsúlyosabb esetekben, hol lényeges súlyosbító körülmények forognak fenn, ezekre az esetekre pedig felesleges a törvényhozónak gondolnia, mert feltételes elitélésnek csak a könnyebb esetekben, méltánylást érdemlő okokból, tehát csak kivételesen lehet helye. De a jogrend védelme szempontjából sem kívánatos, hogy a feltételes elitélésnek tág körben adassék hely. A személy- és vagyonbiztonságot elméletek kedvéért nem lehet feláldozni, személy- és vagyonbiztonság tekintetében pedig őszintén bevallva, nem állunk a legjobban. Nem egyes elszigetelt bűncselekményekre gondolok, melyek a törvényhozásra nem lehetnek mérvadók, hanem általánosságban, különösen a vagyon elleni bűncselekmények • nagyon sürüek, éppen azért a javaslat 41/a §-ában megállapított három havi konkrét büntetési tétel maximumát helyes volna egy hónapra leszállítani, mert a jogbiztonság és jogrend védelme megköveteli azt, hogy a büntetés csak oly esetekben engedtessék el, melyek kisebb jelentőségüknél fogva a jogrendet és jogbiztonságot kevéssé sértik és ez intézmény ennek dacára igy is megfelelhet, sőt igy felel meg igazán ama rendeltetésének, hogy a rövid tartamú szabadságvesztésbüntetések számát apassza és az állampolgároknak a szabadságvesztésbüntetéshez való hozzászoktatását megakadályozza. E tekintetben legjelentősebb feladata van a bün tetés feltételes elengedésének a tisztán pénzbüntetéssel büntetendő vétségek és kihágások eseteiben. Ezen delictumok a törvényben csekély számmal vannak, annál nagyobb jelentőségük van az életben, a járásbíróságok büntető ügyforgalmának ÍL részét képezik; ezek a pénzbüntetések többnyire be nem hajthatók, mert miniszteri rendeletek intézkednek, hogy a pénzbüntetés behajtása tulszigoru ne legyen, az elitéit es családtagjainak fentartásához szükséges ingatlan vagyont lehetőleg meg ne támadja. Igy a járásbirósági fogházak többnyire ilyen csekély pénzbüntetésre elítéltekkel telnek meg, kik ily módon szoknak hozzá a fogház levegőjéhez és válnak hajlandókká nagyobb bűncselekmények elkövetésére is. Ha a felteteles elitélés folytán sikerül ezen elemektől a fogházat, ha nem is teljesen megtisztítani, de tetemesen csökkenteni a becsületes rabok számát, ugy célját fényesen elérte. (Vége köv.) Az arányositási eljárás alatt az arányrészek adás-vételére nézve kötött szerződések sorsáról. Irta WEISZ IGNÁC dr. brassói ügyvéd. Az ország erdélyi részeiben folyamatban volt és még folyamatban levő arányositási ügyekben az arányositási törvény és eljárás alapján a birói gyakorlat az volt, hogy ha valaki több egyes jogosulttól, — kiknek egyenként 100 kat. holdon aluli igényük volt, arányrészeket vásárolt meg, és ezen arányrészek együttesen 100, vagy ezenfelüli kat. holdnyi jogot tettek ki, — az illető jutalékának egy tagban való ' kihasitását követelhette a közhelyekből és a törvényi és a birói gyakorlat sem tett különbséget arra nézve, hogy azon arányrészek az arányositási kereset beadása előtt vagy után vétettek, a fődolog az volt, hogy az illető jogainak tulajdonjogát az eljáró biró által kitűzött határidőben mutassa ki. Ezen állandó birói gyakorlat alapján, különösen miután a székelyföldön a vasútépítés megkezdetett és a székely havasok fenyvesei hozzáférhetőbbek lettek, számos fakereskedő vásárolt össze arányrészeket, sokszor pár ezer holdhoz való jogot azért, hogy azon erdőkben vagy a hozzájuk szomszédos községekben gőzfürészgyár-telepet létesítsen az erdő fájának kihasználása erdekében. Az eladók és vevők között az adásvételi szerződések különböző tartalommal köttettek. Voltak és vannak szerződések, melyekben arányjogok eladattak és a vételár az eladónak kifizettetett; vannak szerződések, melyekben az eladó a jutalékába kerülő erdőnek csak íakihasználási jogát adta el, de a talajt megtartotta; vannak szerződések, melyekben a talaj is eladatott, de erre nézve visszavásárlási jogot tartott fenn az eladó ; vannak szerdődések, melyek szerint a vételár csak akkor fizetendő, mikor a megvett jutalékok már kiszakittatva, a vevő birtokába adattak jogerejüleg; némely szerződésben a vételár egy része előre kifizettetett, többi része a jogerős birtokbavételkor vagy azután fizetendő ; némely szerződés szerint a vételár csak a külön kiszakítás és birtokbaadás után egyszerre vagy részletekben fizetendő és vannak szerződések, melyekben az eladó szavatosságot vállal, vagy nem vállal arra nézve, hogy az eladott arányrészek egy tagban fognak kihasittatni és vannak végre olyan szerződések, melyekben az eladó az eladott holdak mennyiségeért is szavatol vagy nem szavatol. Mivel az erdélyrészi arányosításokra nézve most egy uj javaslatot készített Sebess dr. az igazságügyi m. kir. miniszter megbizásából és ezen javaslat azt célozza, hogy ha valaki többektől — az arányositási kereset beadása után — tehát az arányosítás folyama alatt oly arányjogokat vett, melyek különkülön nem, de összesítve külön kiszakitási jogot adtak, ezen vevő ezen összesített jogok alapján, 100 vagy azon felüli hold kiszakitását többé ne követelhesse és ezen intézkedésnek visszaható erő akar tulajdoníttatni, mindazon arányositási perekre, melyek még hitelesítéssel jogerőre nem emelkedtek, felmerül a kérdés, hogy mi lesz azon szerződések sorsa, melyekkel arányrészek vásároltattak. Ezen kérdés ma ezer meg ezer vevőt és eladót érdekel, mert ettől ma ezer meg ezer ember existenciája függ, ettől a székelyföldi kisebb bankok és szövetkezetek létele függ, mert számtalan ember vagyonát felülmúló kölcsönöket vett fel, hogy arányjogokat vásárolhasson, mert ezen kérdéstől számos adásvételi szerződés perfektuálása függ és mert ezen kérdés eldöntésétől függ a székelyeknek és a székely erdőknek sorsa és jövője. Mert ha a javaslat, ugy amint van, törvényerőre emelkedik, mindazoknak, — kik a fenn ecsetelt célzattal, hogy t. i. a vett arányrészek kiszakitásával egy testben kapjanak erdőt, vásároltak arányrészeket, — szerződéses célzatuk megsemmisül, és nem mondható, hogy a vételárra nézve fedezetet nyernek a közösségben kapandó jutalékokkal, mert nem tekintve azt,