A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 52. szám - Impressióim a pécsi első országos rabsegélyző-kongresszusról

208 A nevezeti kir. törvényszék 1907. évi január hó. 22-én 308. sz. a. hozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a bűnösség kérdésében helybenhagyta, ellenben a bűnügyi költségekre vonatkozó részét akkép változtatta meg, hogy a magánvádlót a vádlott részére megállapított 18 korona bűnügyi költség fizetése alól felmentette, még pedig azért, mert «a bűnvádi eljárás jogos gvanuokok alapján tétetvén folyamatba, az jogosulatlan intézkedés jellegével nem bir.> Ezzel az utóbbi rendelkezésével a kir. törvényszék a törvényt megsértette. A Bp. 4*-2. §-ának második bekezdése szerint ugyanis a bűnügyi költségeket abban az esetben, ha a bíróság a vádlottat nem mondja ki bűnösnek és az eljárás egyedül magánvád alapján folyt, a magánvádló köteles megtéríteni, nem tévén e részben különbséget az, hogy a feljelentés jogos gyanuokok alapján tétetett vagy nem. Nyilvánvaló tehát, hogy magánvádló a jelen esetben a vádlott részére megállapított bűnügyi költség fizetése alól a törvényszék másodfokú ~ ítéletében felhozott indokból nem volt felmenthető. Ezeknélfogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani kellett. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve nem bir hatályai, a Bp. -142. §-ának utnlsó bekezdésén alapul. A magáninditvány beterjesztésére engedélyezett ha rom havi határidőbe a cselekvény elkövetésének a napja is beszámítandó. A m. kir. Kúria (1907. október 15-én 8,048/1907. B. sz. a.) nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétségével vádolt A. Zs. és D. A. elleni bűnügyben következő végzést hozóit: .Mindkét alsóbiróság ítélete a B. P. 437. §. 5. bekezdése alapján hivatalból megsemmisíttetik és elutasittatik a kir. törvényszék, hogy ujabb főtárgyalást tartva állapítsa meg, mikor jutott a vádba helyezett bűncselekmény a főmagánvádló tudomására és a kifejlendőkhoz képest hozzon uj határozatot. Indokok: Kétség merült fel arra nézve, hogy a vádba helyezett rágalmazás (Btk. 258., "259. §§.) miatti bűnvádi eljáráshoz a B. T. K. 268. tj-a szerint szükséges magáninditvány a B. T. K. 11*2. § ában meghatározott 3 hó alatt terjesztetett-e elő. A bevádolt cikk ugyan is 190o.január 5-én jelent meg, a feljelentés pedig 1906. április 5-én adatott be. Ha a főmagánvádló a közzététel napján nyert tudomást a közleményről, a magáninditvány elkésett mert a B. T. K. 3. ij-ában a határidők számítására nézve felállított szabály szerint a határidőbe a cselekmény elkövetésének napja is beszámítandó és nem alkalmazható a B. T.K. 11. §-ának rendelkezése, mely kifejezetten csak a bűnvádi perrendtartásban megállapított határidőkre vonatkozik. Minthogy ezek szerint a magáninditvány csak ugy tekinthető kellő időben előterjesztettnek, ha a főmagánvádló a tettről 1906. január 5-ike után nyert tudomást; minthogy erre nézve az alsóbirósági ítéletekben megállapítás nincs, e körülménynek megállapítása pedig a törvény alkalmazhatása végett szükséges : a B. P. 407. §. 5. bekezdéséhez képest a fenti értelemben kellett határozni. Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. 91. §. Az örökösödési eljárás folyama alatt, ha per is indíttatik, 'a hagyatéki ingatlanok sár alá lielyekésére a hagyatéki biróság illetékes. 2,562/1896. I. Az örökösödési eljárás rendén ahagyatéki biróság perreutatitása következtében, ha a per meg is indíttatik, a hagyatéki ingatlanok zár alá helyezésére nem a per bírósága, hanem ez esetben is az 1861: XIV. t.-c. 588. és 1894: XVI. t.-c. 91. vj. értelmében a hagyatéki biróág illetékes; mert ezen zárlat nem vonható az 1881: LX. t.-c. 237. ><-a alá (Kúria 1,5*7/1896.) 117. §. Közjegyzői dij megállapításánál, amennyiben a leltározásnál becsüs alkalmaztatott, a leltári, nem pedig az adó alapján kiszámitott érték az irányadó. 4,7 16/1902. 1. Tekintettel arra, hogy örökhagyó hagyatékának leltározásánál — a leltár tanusitása szerint — becsüs alkalmaztatott, az elsőfokban eljárt biró az 1894. évi XVI. t.-c. 42. §-ának intézkedéséhez képest, a tárgyalással megbízott kir. közjegyző dijának megállapításánál helyesen mellőzte az adó alapján kiszámított értéket, és helyesen vette annak alapjául a terhek levonása . élküli leltári becsértéket. (Kúria 1902. dec. 3-án 6)394. sz. a. hozott végzése.) Sz. 39/1906. 2. A kir. ítélőtábla következően végzett : Az elsőbiróság végzesenek sérelmezett az a része, mely szerint a kir. járásbíróság t.-c. 1 a hagyaték tárgyalásánál 1905. évi szeptember hó 20-án felvett ikvben a kir. közjegyző által felszámított és a felek által kifizetett 76 korona tárgyalási díjátalányból 8 koronát megállapított a 68 korona többletnek pedig az örökösök részére való visszafizetését rendelte el - helyben hagyatik. Indokok: A hagyaték tárgyalásáért a kir. közjegyzőt az 1894 : X.VT .17. t}-a szerint illető díjátalánya a 121. szerint az átadást vagy perreutasitást rendelő végzésben lévén megállapítandó, ebből önként következik, hogy a hagyatéki tárgyalás rendszerint a perre utasító végzéssel is befejezettnek tekintendő és azon esetben, amidőn a perreutasitott fél a keresetnek a kitűzött határidő alatti megindítását elmulasztja és ennek következtében, a perreutasitott igényre való tekintet nélkül, az osztály megtételének és a hagyaték átadásának eszközlése céljából a 87. utólagos rendelkezése szerint a hagyatéki biróság feloldását képező intézkedés megtétele válik szükségessé, amennyiben az a perreutasitást megelőzött hagyatéki tárgyalás alapján eszközölhető, az osztály megejtésével a kir. közjegyző meg nem bizható. Azonban, ha a perreutasitást megelőzött hagyatéki tárgyalás alapján, annak hiányos volta miatt, az osztály a biróság által meg nem ejthető: a hagyaték ujabb tárgyalásával, illetve annak kiegészítésével a kir. közjegyző a perreutasitó végzés meghozatala és a kir. közjegyző dijának abban történt megállapítása után is meghozható, mely eljárásáért a kir. közjegyzőt az idézett törv. 120. §-a szerint a 117. §-ban meghatározott díjátalánynál magasabb, illetve ujabb díjazás nem illeti. Minthogy ebben az ügyben a kir. járásbíróság 1905. Ü. 385/6. sz. a. kelt végzése szerint a perreutasitó végzés meghozatala után a per meg nem indítása miatt szükségessé vált hagyaték átadó végzés meghozatala előtt, a hagyaték ujabb tárgyalását és azon okból rendelte el, mivel a perre utasítás előtt megtartott tárgyalásról felvett jkv. nem tartalmazza mindazon adatokat, melyek szükségesek arra nézve, hogy az egész hagyatéki vagyonra kiterjedő áradó végzést lehessen hozni ; továbbá minthogy az első hagyatéki tárgyalásról felvett jkv. tanusitása szerint a IV-ik hagyaték felosztására nézve az örökösök akkor megállapodásra nem juthattak és kifejezetten kérték, hogy a hagyatékok megosztása közöttük a peireutasitás eredménye után foganatosittassék : ennél fogva kétségtelen, hogy a hagyatéki biróság által a fennebb idézett végzéssel elrendelt és megtartott ujabb tárgyalás az első tárgyalás pótlását képezi, melyért a kir. közjegyzőt a 120. 4?. szerint külön dijatalány nem illeti. Ez okból az elsőbiróság végzésének sérelmezett részét helybenhagyni kellett, és pedig annál is inkább, mert miután az 1905. évi szeptember hó 20-án felvett hagyatéktárgyalás jkvben helyesen felszámított 76 K. tárgyalási díjátalányból a perreutasitó végzésben csak 68 K. voit megállapítva a 8 K. különbözeti összegpótlólag az átadó végzésben volt megállapítandó. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A temesvári tszéknél Joszits György temesnagyfalui kereskedő ellen, bej. jan. Hl, fsz. febr. 27, csb. Pavlovits Márk dr., tg. l'rankl Miksa dr. — A nagybecskereki tszéknél Gida Alajos helybeli ékszerész ellen, bej. jan. 18, fsz. jan. 31, csb. Gramling Kornél, tg. Gyorgyevits Milos dr — A debreceni tszéknél Boros Izidor helybeli lakos ellen bej. jan. 30, tsz. febr. 20, csb. Rózsa Lőrinc, tg. Berger Andor dr. - A budapesti keresk. és váltótszékné! Mocsári és Woititz helybeli közkereseti társaság ellen bej. jan. 27, fsz. febr. 25, csb. Hoselitz Gyula dr., tg. rrater Béla dr. — A veszprémi tszéknél Adler Vilmos devecseri kereskedő ellen, bej. jan. 31, fsz. febr. 7, csb. Misley Sándor dr„ tg. Barcza Béla. - A szatmárnémeti tszéknél Löwy Lajos helybeli keresdSjóz^dn" Ja"- ' fCbr- 17' CSb' H°rváth Benö dr" Benc" Pályázatok: A gyön tszéknél aljegyzői áll ian 4 i29(n A szolnok! tszéknél albirói áll, jan. 4 (290, - A assa " fbSenál f 29°).- A debreceni jbiróságnál albirói áll. jan. 4 (290?- A marosai!Mta,1 W29ff' albírÓÍ j3n- í ,(290) ~ A tíSai JMiSSU at-eTyzői S» A h l~ K "^y^.^klós, jbiróságnál aljegyzői áll fan 7 (292) ~ A hajdúszoboszlói jbiróságnál aljegyzői áll ian 7 (9W\ A pestvidéki tszéknél albirói áll. jan 7 (292) A L [ ? Z ságnál birói áll ian 7 í5X»9i A I • - i ' ,T A nagysomkuti jbiróian 7 rsiSr 'AJ * - ' ~ , k,svarda' Jbiróságnál két albirói áll d^JtSnéi ás0rrá,r-Si árn^ r « kánona a. „.ar&helyi 'ftig!-ÜL £„. íg" k°Z™™ Közjegyzők, ügy^S^^^ 1^^J^^Y^^JOGJiirdetéSei utján. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. e«..(. v K-4} * Stüler Mór dr. V • Kálmán-utca líj v D . .„