A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 51. szám - A perújítás kérdéséhez

378 A JOG 2. §-ba ütköző szerződésből származik, megszerez és azt vagy érvényesiti, vagy másra átruházza, vagy reá biztosítékot szerez. 5. §. Uzsora miatt büntetésnek nincs helye, ha a tettes a feljelentés megtétele előtt a szerződés semmisségét a sértettel szemben elismeri és a 7. és 8. §. szerinti kötelezettségének eleget tesz. 6. §. Semmis minden oly szerződés, amely által az egyik szerződő fél a másik fél szorult helyzetének, könnyelműségének, értelmi gyengeségének vagy tapasztalatlanságának kihasználásával oly vagyoni előnyt köt ki vagy szerez a maga vagy harmadik személy javára, amely a saját szolgáltatásának értékét az eset körülményeihez képest feltűnően aránytalan mértékben meghaladja. 7. §. A szerződő felek mindegyike köteles természetben, vagy ha ez nem lehetséges, értékében az időközben húzott hasznokkal együtt visszatéríteni a másiknak azt, amit a semmis szerződés alapján kapott. A sérelmet okozó fél köteles visszatéríteni azt is, amit a semmis szerződés alapján harmadik személy kapott és a másik félnek okozott kárért teljes kártérítéssel tartozik. A sérelmet szenvedő fél felszabadul a visszatérités kötelezettsége alól, amennyiben a kapott vagyoni előnytől hibáján kívül elesett. Ha a visszatérités tárgya készpénz, a bíróság a teljesítésre a sérelmet szenvedett félnek kérelmére az Ítéletben méltányos halasztást adhat és megengedheti azt is. hogy tartozását részletekben törleszsze. Az engedett halasztás arányában a másik felet terhelő visszatérítési kötelezettség teljesítésének határideje is méltányosan meghosszabbitandó. 8. §. Ha a sérelmet okozó fél a sérelmet szenvedő fél által váltót vagy egyéb oly okiratot adatott magának, vagy másnak, amelynek harmadik jóhiszemű birtokosával szemben az alapúi fekvő jogviszonyból merített kifogásnak helye nincs, a sérelmet szenvedő fél követelheti, hogy a sérelmet okozó fél bírói letétbe helyezés áltai biztosítsa annak az esetleges kárnak összegét, amely a sérelmet szenvedő felet azáltal érheti, hogy az okiratot harmadik személy érvényesiti ellene. 9. §. A semmis szerződésben megállapított követelésre szerzett biztositék a visszatérítési és kártérítési követelés fedezetére szolgál. 10. §. Ha a büntető és polgári eljárás egyidőben van folyamatban : a büntető bíróság a nála folyamatban lévő eljárásról a polgári bíróságot értesiti. Ha a büntető biróság vád alá helyező, főtárgyalást vagy közvetlen idézést elrendelő határozatot hozott (1896 : XXXIII. t.-c. 266., 268., 283. §-ok), ez a polgári bírósággal közlendő s ennek a határozatnak a polgári eljárásban a végrehajtásra a bűnvádi eljárás jogerős befejezéséig az 1881 : LX. t.-c. 36. §-ában meghatározott halasztó hatálya van. Ha a büntető biróság az uzsorát jogerős ítélettel megállapította, a polgári bíróságnak ezzel ellentétes ítélete hatályát veszti és a polgári biróság a per folytatólagos tárgyalását rendeli el. Ennek a végrehajtásra ugyanoly hatálya van, mint a felsőbb biróság azon határozatának, amely a végrehajtás alapjául szolgáló határozatot feloldotta vagy póteljárás elrendelése mellett megsemmisítette (1881: LX. t.-c. 39. §-ának b) pontja). Ezen szabály megfelelően alkalmazandó akkor is, ha a polgári biróság az ügyet nem Ítélettel, hanem végrehajtható végzéssel intézte el. 11. §. E törvény nem alkalmazható az olyan kereskedelmi ügyletekre, amelyek által a fél a vagyoni előnyt bejegyzett terhére kötötte ki vagy szerezte meg. Nem esik e törvény alá évi 8%-ot meg nem haladó kamatnak kikötése vagy szerzése. Kamatnak kell számítani az 1877: VIII. t.-c. 2. §-a értelmében kamat tekintete alá vonható mindennemű vagyoni előnyt. Kamatnak kell tekinteni különösen azt a vagyoni előnyt is, amelyet valamely hitelintézet a főkötelezettség mellett irásdij, kezelési dij, jutalék, irodai átalány, megszavazási költség vagy más hasonló cimen a kamaton felül, habár az alapszabályok értelmében köt ki vagy szerez, ha az a hitelintézettel szerződő felet törvény alapján nem terheli. Ez a törvény nem érinti azokat a törvényes határozmányokat, amelyek a kamatláb magasságát korlátozó törvényes intézkedések hatálya alól mentességet állapítanak meg 12. § Aki valamely hitelügyletből eredő kötelezettség teljesítését a maga vagy harmadik személy javára kiskorú, gondnokság alatt álló vagy oly személytől, akire nézve az esküvel, becsületszóval vagy hasonló megerősítéssel tett ígéret nem teljesítése állásának elvesztését vonhatja maga után, esküvel, becsületszóval vagy hasonló megerősítéssel, vagy bárkitől oly módon igérteti meg, mely a kötelezett felet bűnvádi eljárásnak teheti ki és a teljesítésnek ily biztosítását a kötelezett ellen bármely uton felhasználja, az, amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik: kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ugyanazzal a büntetéssel büntetendő az is, aki az előbbi bekezdésben emiitett Ígéretből eredő követelést, keletkezésének körülményeit ismerve megszerzi és a teljesítés tiltott biztosításának felhasználásával azt érvényesiti vagy másra átruházza vagy reá biztosítékot szerez. 13. §. Ennek a törvénynek hatálybaléptével az 1883: XXV. t.-c. 1—18. §-ai elvesztik hatályukat. Az e törvény hatálybalépte előtt elkövetett uzsora miatt is a bűnvádi eljárás hivatalból indítandó meg. Ennek a törvénynek 1—3. és 5. §-ai alkalmazandók arra is, aki az e törvény hatálybalépte előtt kötött szerződést e törvény hatálybalépte után érvényesiti, másra átruházza vagy reá biztosítékot szerez, úgyszintén arra is, aki az ily szerződésből származó követelést, tudva, hogy az az 1. §-ba vagy a 2. §-ba ütköző szerződésből származik, ennek a törvénynek hatálybalépte előtt vagy hatálybalépte után megszerzi, ha azt a törvény hatálybalépte után érvényesiti, másra átruházza, vagy reá biztosítékot szerez. A 6—9. §-t ennek a törvénynek hatálybalépte előtt kötött azokra a szerződésekre is alkalmazni kell, amelyek a. törvény hatálybalépte előtt teljesítéssel vagy más módon még le nem bonyolittattak. A harmadik és negyedik bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a^ követelés tekintetében ennek a törvénynek hatálybalépte előtt jogerős ítélet, ítélet hatályával biró jogerős végzés vagy birói egyesség keletkezett. 14. §. E törvény hatálya kiterjed a magyar állam egész területére, Horvát-Szlavonországok kivételével. Az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883: XXV. törvénycikknek e törvény által nem érintett rendelkezései Fiume városára és kerületére kiterjesztetnek. 15. §. E törvény végrehajtásával az igazságügyi és belügyi miniszterek bízatnak meg. A birói é§ ügyészi szervezet reformja. A képviselőház igazságügyi bizottsága f. hó 18-án délután hat órakor Holló Lajos elnöklésével ülést tartott, amelyen a birói és ügyészi szervezet módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. Az ülésen jelen voltak Günther Antal igazságügyiminiszter, Meskó László, hnling Konrád és Tó'ry Gusztáv államtitkárok. Bizony Ákos előadó elfogadásra ajánlja a javaslatot, kiemelve, hogy abban a birák és ügyészek részéről fölmerült jogosult kívánságok legnagyobb része méltányos kielégítést nyer. A bizottság a rendezést csak ideglenesnek tekinti, a végleges rendezésre a polgári perrendtartás megalkotása után kerül a sor. Visontai Soma, Nagy Sándor, Petrogally Oszkár Pescha Miklós, Nagy Dezső, Bakonyi Samu, Ajtay Aladár, Nagy Emil, és Csizmazia Endre egyaránt elismerik, hogy a javaslat benyújtásával az igazságügyi kormány lényegesen javit a birák és ügyészek helyzetén, de rámutatnak, hogy kívánatos a joggyakornokok helyzetének mielőbbi szanálása, kívánatos, hogy a birói képesség megszerzése után, azonnal jegyzővé neveztessenek ki. Szükségesnek tartják a VI. fizetési osztályba tartozó birák létszámának emelését és a törvényszéki elnökök helyzetének javítását olyformán, hogy föl kellene ruházni az idősebb elnököket a kúriai cimmel és jelleggel. A vizsgáló birák és ügyészek pótlékait különösen a vidéken megokolatlannak tartják. Igazságosabb volna, ha ezekkel az elnökök fokozottabb munkáját jutalmaznák. Ugyancsak kívánatosnak tartják azonban az ügyészek különleges helyzetének figyelembe vételét, és hogy az egyszer megadott pótlékot az ügyészektől meg ne vonhassák. Bakonyi Samu kívánatosnak tartja, hogy telekkönyvvezetők anyagi helyzetének fokozatos javitás mellett az általuk végzett fontosabb funkciókhoz képest minősítésük is emeltessék. Nagy Emil az idősebb birák javadalmazásának emelése végett ennek pénzügyi keresztülvitele érdekében ajánlja, hogy a bélyegkötelezettséget a tisztán magánvádra üldözendő ügyekre kiterjeszszék. Eltörlendő a birák titkos minősítése, megszüntetendő a kisegítő kúriai birói intézmény. Csizmazia Endre a törvényszéki elnökök fizetésének rendezését méltányosnak tartja, de nem tekintheti olyan sürgősnek, mint a joggyakornokok, aljegyzők és az idősebb birák által támasztott ennél sokkal méltányosabb kívánságokat. Holló Lajos elnök köszmétét mond az igazságügyi kormányzatnak az előadott javaslatért. Günther Antal: A javaslat megalkotásánál elment a legmesszebb határig és 2,250,834 K-át eszközölt ki a birák javadalmazásának emelésére. Az, hogy a joggyakornokok egyenest jegyzővé fognak kineveztetni és a jegyzők két évi szolgálat után négyszáz korona pótlékban részesülnek, a legmesszebbmenő javításnak tekinthető. Ami a bírákat illeti, azok helyzete eddig az volt, hogy mintegy tiz év telt el, míg valaki a IX. osztályból a VIII. és onnét a VII. osztályba jutott; az uj rendelkezéssel csak azok maradnak e fizetési osztályokban, akik három év óta szolgálnak, ami olyan jelentős státus-javitás, amelynél kedvezőbbre a birák sem gondolhattak. A törvényszéki elnökök javadalmazásánál osztja Csizmazia Endre fölszólalását. A VI. fizetési osztályba tartozó birák létszámának nagyobb emelését az öregebb birák érdekében maga is óhajtaná, de azt a pénzügyi helyzet most nem engedi. Igyekezni fog azonban arra, hogy az 1909. évi költségvetésben a IX. fizetési osztályba tartozó birák létszámát apasztva, a VI. fizetési osztályba tartozókét már a végleges rendezés előtt megfelelően emelje. A végleges rendezésnél uj állások szervezésének szüksége önként fog előállani, akkor előreláthatólag szervezni kell több tanácselnöki állást. A kisegítő kúriai birói intézményt megszüntetni kívánja