A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 4. szám - A dolus fogalma az olasz büntetőjogi irodalomban

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 4. számához. Budapest, 11)07. január 27. Köztörvényi ügyekben. A szülő nagykorú gyermekét is köteles eltartani, ha az megfelelő kereset hiján és vagyontalansága miatt a maga erejéből nem bir megélni. Ezen kötelezettség azonban a szülőt csak akkor terheli, ha a nagykorú gyermek nemcsak vagyontalan, de kei esetképtelen is, ha a tartást igénylő saját gyermekeinek nincsen oly vagyonuk, amelyből tartást igényelhet és végül, ha a szülő vagyoni viszonyainál fogva tartásra képes. A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa (1906. dec. 29. I. G. 559/1906. sz. a.) következő végzést hozotl • Felperes felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság ítéletét feloldja s ugyanazt a bíróságot tárgyalás tartására, a tényállás szabályszerű megállapítására és az összes perköltségre kiterjedő uj határozat hozatalára utasítja, stb. Indokok: Felperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróság ítéletének feloldását kérte. Felperesnek erre irányuló panasza alaposnak találtatott. Ugyanis jogszabály, hogy a szülő nagykorú gyermekét is eltartani köteles, ha az megfelelő kereset hiján és vagyontalansága miatt a maga erejéből nem bir megélni. (A kir. Kúriának 1905. évi március 10-én I. G. 599/1904. sz. a. hozott határozata). A felebbezési biróság tényként megállapította ugyan, hogy felperest szülői kiházasitották és hogy felperes az időközben elhalt atyja hagyatékából több ezer korona örökségét megkapta, továbbá hogy felperes és férje között a házassági kötelék a felperes hibájából felbontatott, s emiatt a felperes férjétől tartást nem igényelhet : de ez nem ok arra, hogy felperes, ha csakugyan tartásra szorul, keresetével elutasittassék. Azonban a felebbezési biróság nem állapította meg, hogy felperes vagyontalan és keresetképtelen, és e szerint a tartásra reá szorul-e, vagy nem ; nem állapította meg azt sem, hogy felperes gyermekeinek van-e oly vagyona, melyből esetleg tartást nyerhet; sem pedig azt, hogy alperes a felperes eltartására vagyoni viszonyánál fogva képes-e, s így Ítélete a tényállás hiányosságánál fogva érdemileg felül nem vizsgálható : a felebbezési biróság ítéletét a S. E. 204. §-a alapján fel kellett oldani és a felebbezési bíróságot további eljárásra utasítani, stb. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Ha a részvénytársaság közgyűlésén az igazgatóság üzleti jelentésének tudomásulvételére, a zárszámadások helyesnek elismerésére, az igazgatóság felmentvényére, nemkülönben a felügyelő bizottság jelentésének tudomásulvételére von atkozólag hozatik határozat, ezen határozatok hozatalához a közvetlen érdekelt igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok, mint ilyenek, ha részvényesek is, szavazatukkal hozzá nem járulhatnak. Ha azonban igazgatóság vagy felügyelő bizottság tagja a közgyűlésen mint egy más részvényes megbizottja is vesz részt és szavazatát ilyen minőségben gyakorolja, mivel ezen megbízás alapján adott szavazásnál nem a saját, hanem megbízója érdekében jár el, az ebben a minőségben teljesített szavazás érvényes. A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék mint kereskedelmi biróság, K. Ferenc dr. ügyvéd felperesnek Iricz Adolf dr. budapesti ügyvéd által képviselt Acetylen gáz részvénytársaság alperes ellen 1902. évi augusztus hó 16-án 82,221. szám alatt az 1902. évi július hó 27-iki közgyűlés határozatának megsemmisítése iránt indított perében (1904. évi október 12-én 72,457/1904. sz. a.) következő ítéletet hozott: A kir. törvényszék megsemmisíti az 1902. évi július hó 27-iki alperesi közgyűlés jegyzőkönyvében 3., 5. és 6. pontok alatt foglalt, az igazgatóság üzleti jelentésének tudomásul vételére, az 1902. évi június hó 30-ig terjedő zárszámadás helyesnek elismerésére, az igazgatóság telmentvényére, és a felügyelő bizottság jelentésének tudomásulvételére és felmentvényére vonatkozó határozatokat és felperest leszállított kereseti kérelmének ezenfelüli részével elutasítja és végrehajtás terhével kötelezi alperest, hogy felperesnek 15 nap alatt 344 korona 60 fillér perköltséget fizessen, és az ítéleti illetéket viselje. A kir. törvényszék ezt az ítéletet a céghivatallal jogerőre emelkedés után közölni fogja és alperesi ügyvéd munkadiját és kiadását megbízójával szemben 322 korona 30 fillérben megállapítja. Indokok: Felperes a válaszban kérte, hogy a jelen per hasonló kérelmü egyéb perekkel egyesittessék. E kérelem teljesítésére nem volt ok, mert mindegyik per önálló és az egyesítés nem mutatkozott szükségesnek. Felperes részvényesi minősége a felek közt folyó, mai napon 67,713/1904. sz. a. elintézett perben bemutatott részvénynyel van igazolva. Nem alapos a 72,457/1904. számú jegyzőkönyvben a felperesség ellen tett alperesi kifogás, mert az alapszabály 12. §-a csak a közgyűlésen gyakorolható szavazati jogot kapcsolja öt részvény birtokához, de ez nem érinti a minden részvényesnek a kereskedelmi törvény 174. §-ában megadott és alapszabályilag nem is korlátolható azt a jogot, hogy a közgyűlési határozatot törvényesség vagy alapszabályszerüség szempontjából megtámadhassa. Ennélfogva ezt a jogot a részvényes ötnél kevesebb részvény alapján is gyakorolhatja. Felperes előadta, hogy a közgyűlés tanácskozása nagy részben németül folyt, noha G. és M. részvényesek és a jegyzőkönyvvezető V. Géza részvényes nem értenek németül. Azonban minthogy sem a törvény, sem az alapszabály nem teszi kötelezővé a magyar nyelv kizárólagos használatát a közgyűlésen, ennélfogva nem lehet a részben németül lefolytatott közgyűlés határozatait semmiseknek tekinteni. Abból az Á/2. és B. alkérdőpontokkal bizonyítani kívánt körülményből, hogy G. és M. részvényesek nem értenek németül, B. és E. (helyesen Eibnschitz) részvényesek pedig nem értették meg a magyar beszédeket, legfeljebb csak a nevezett részvényesek meríthetnének alapot a határozatok megtámadására. Az a körülmény, hogy a jegyzőkönyvvezető V. Géza nem ért németül, bizonyított volta esetében is csak ugy lehetne oka a megsemmisítésnek, ha V. Géza a német nyelv megértésének hiánya folytán valamely határozatot tévesen vett volna jegyzőkönyvbe. Ezt felperes nem is állította, az az előadása pedig, hogy a jegyzőkönyv 8. pontjában foglalt határozat valósággal nem hozatott, nem döntő azért, mert felperes a jegyzőkönyv e pontjában foglalt határozat megtámadásától e határozat hivatalbóli megsemmisítése folytán elállott. Ennélfogva a tanácskozás nyelvére alapított megtámadás sikertelen. Alperes nem tagadta azt a kereseti előadást, hogy a közgyűlésen résztvevő részvényesek közül I., E. (a hivatalból megtekintett cégiratok szerint helyesen E.) B., S. és B. az igazgatóság, illetve a felügyelő bizottság tagjai voltak. Azonkívül ezek közül B. neve nem fordul elő a hivatalból megtekintett cégiratokban az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjai közt és igy B. említése téves. Ellenben felügyelő bizottsági tagok voltak a közgyűlésen résztvevők közül D. Gusztáv és B. Marcel, akiket felperes nem említett és akik együtt 4 szavazatot képviseltek, azaz ugyanannyit, mint a felperes által számításba vett B. egyedül képviselt, minthogy az igazgatóság és felügyelő bizottsági tagok az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentése és a mérleg és zárszámadás feletti határozathozatal tekintetében a dolog természete szerint érdekelve vannak és igy ők a közgyűlésen e tárgyakban sem saját nevükben, sem más képviseletében hatálylyal nem szavazhatnak, ennélfogva e tárgyak feletti szavazatukat hatálytalannak kell tartani. A közgyűlési jegyzőkönyvből kitünőleg a jegyzőkönyv 3., 5. és 6. pontjában az igazgatóság üzleti jelentésének, továbbá a zárszámadásoknak és a felügyelő bizottság jelentésének tudomásulvétele és a felmentvény megadása tekintetében 571 szavazat adatott be, melyek közül az emiitett igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok (B. nélkül, de B. és B. figyelembevételével számitva) 525 szavazatot képviseltek a saját nevükben és a Sch. Zsigmond által képviselt részvényesek képviseletében adott szavazatok együttes figyelembe vételével. E szavazatok a fent kifejtettek szerint hatálytalanok Ha ezen 525 szavazat mint hatálytalan leszámittatik, marad 46 hatályos szavazat, melyek közül 37 nemmel szavazó van 9 igennel szavazóval szemben. E szerint az említett közgyűlési határozatok meghozatalánál a jegyzőkönyv szerint mutatkozó többség a hatálytalan szavazatok leszámítása után kisebbséggé változik. Blumenthál, Detsinyi és Bénesy szavazatának figyelmen kivül hagyása, illetve figyelembe vétele nem változtatna azon az eredményen, hogy a többi igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok szavazatainak beszámításával a jegyzőkönyv 3., 5. és 6. pontjaiban foglalt határozatok csak a hatálytalan szavazatok számításba vételével tekinthetők a többség határozatának és a hatályos szavazatok többségének ellenére hozattak Ennélfogva csak a határozatok semmisek. A kereset c), d) és e) pontjaiban foglalt és a mérleg hiányára, illetve aláírásának hiányára és a tárgyalás sorrendjére vonatkozó felperesi előadás, ha alaposnak találtatik, a jegyzőkönyv 3., 5. és 6. pontjában foglalt határozatok megtámadására szolgálhat okul. Minthogy pedig a határozatok a fenti okból semmisek, ennélfogva a kereset c), d) és e) pontjában foglalt előadás alaposságát nem kellett elbírálás tárgyává tenni. Felperes a kereset b) pontjában foglalt előadása szerint a közgyűlésen a közgyűlés tárgysorozata feletti határozathozatal elhalasztását indítványozta, avval az okadatolással, hogv egy korábbi közgyűlés határozatai bíróilag megsemmisíttettek és egy más korábbi közgyűlés határozatai perrel megtámadtattak és igy az előző évek mérlege és zárszámadása a közgyűlés idejében még nem volt végérvényesen megállapítva. Ezen indítvány elvetésére vonatkozó és a közgyűlési