A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 47. szám - Állandó szabálytalanságok büntető ítéletek kihirdetése, a jogorvoslatok bejelentése és elfogadása, valamint a jogerős itéletek foganatosítása körül. 2. [r.]

A JOG 347 kitétel (utsáttande) és a párbaj (envig) bűncselekményét. A fejtegetésekben ugyanazon mély alaposságot és önállóságot találjuk, amely az első kötetet jellemzi. A munka alaposságának a jellemzéséül meg kell említenünk, miszerint az illusztris szerző minden egyes bűncselekménynél külön és részletesen tárgyalja az objektív és a szubjektív kellékeket a bevégzést, az előkészületi cselekményeket, a kísérletet és a részességet. Ismételten óhajtjuk e kiváló, monumentális munka német, vagy francia fordításának a mielőbbi megjelenését, hogy igy a svéd büntetőjogi irodalom a francia és a német szakközönség előtt is méltóképpen legyen képviselve. Ihót László dr. Nyilt kérdések és feleletek. A hagyatéki eljárás köréből. — Kérdés. — Az 1894. évi XVI. t.-c. 54. §-a igy szól: «A távol levő örökös, vagy örökösök, ha tartózkodási helye ismeretlen, a kir. közjegyző által kibocsátandó hirdetmény utján három hónapi határidőre azzal a megjegyzéssel idézendők» és a többi, tehát örökös, vagy örökösök! E szerint, ha más érdekelt tartózkodik ismeretlen helyen — ezekre vonatkozólag ilyen jogvédelmet a törvény nem nyújt. Tekintettel azonban arra, hogy az 53. §. imperative előírja, miszerint a tárgyalásra «megidézendők : az örökösök, az utóörökösök, a köteles részre jogosítottak, az örökhagyó özvegye, a végrendeleti végrehajtó, valamint azok a hagyományosok, esetleg utóhagyományosok, akiknek javára a hagyatékhoz tartozó valamely ingatlan van hagyományozva)) ennélfogva szerény véleményem szerint az 54. §-ban körülírt hirdetményi eljárást ki kell terjeszteni mindazokra, akik az 53. §. szerint ntnegidésendőkn — nagyon természetes, az 53. §. harmadik és negyedik bekezdésére való figyelemmel és illetve korlátozással — s igy is járok el a törvény életbelépte óta anélkül, hogy a hagyatékbiróságok eljárásomat kifogásolták volna. Egyedül a végrendeleti végrehajtóra nézve, ha ismeretlen helyen tartózkodik, a hirdetményi eljárást mellőzendőnek tartom, mert örökhagyó bizalma személyhez lévén kötve, ezen tiszt másra át nem ruházható. S mert ily esetben, vagy ha a végrendeleti végrehajtó a végrendelkező előtt elhal — a hagyatékbiróság és exponense a kir. közjegyző látszik hivatva lenni arra, hogy örökhagyó végakarata — intencióinak lehető kiderítésével — keresztül vitessék. Megjegyzem, hogy némelyek — különösen a köteles részre jogosítottakra nézve — a hirdetményi eljárást teljesen mellőzendőnek vélik. Felkérem mindazokat, akiket a dolog érdekel és különösen az igen tisztelt biró urakat, hogy kegyeskedjenek ezen kérdés tisztázásához hozzájárulni s A y^-ban velem becses véleményüket közölni. Fejér Vicmos, kir. közjegyzőjelölt. Sérelem. A kassai ítélőtábla figyelmébe. Újfajta igényperi rendszer Szikszón. Egyik vidéki gyárnak már öt év óta tartozik egy vidéki földbirtokos és neje mintegy 3,000 koronára rugó, jogerősen megítélt váltóköveteléssel. A gyár budapesti ügyvédje erős hajsza után csak most jutott azon helyzetbe, hogy a követelés fedezetéül adósoknál 30,000 korona értékű ingót lefoglalhatott. A nehezen megszerzett födözetnek azonban nem sokáig örülhetett, mert a végrehajtást szenvedett a saját neve alatt, mint gyám, igénypert adott be a szikszói járásbíróságnál. Ezen igényperben sógorát is szerepelteti fölperesként, de utóbbi sem alá nem irta az igénykeresetet, se meghatalmazást nem adott az ellenjegyző szikszói ügyvédnek igényper benyújtására, legalább ily okirat a keresethez csatolva nem lett. A keresetből nem tünt ki, vájjon mit igényel az egyik, mit a másik «felperes,> a vonatkozó végrehajtási jegyzőkönyvek a keresethez csatolva nem letttk, szóval az igénykereset tulsok oly alaki és anyagi hibában szenvedett, amelyek miatt hivatalból lett volna visszautasítandó annál is inkább, mert a kereset sem a sommás, sem a végrehajtási törvényben előirt kellékeknek meg nem felelvén, hián;,pótlásra is absolute alkalmatlan. A szikszói jbiróság azonban nem akadt föl e «csekélységeken », hanem halasztó hatályúnak mondotta ki ezen 30,000 koronás igénykeresetet s kitűzte a tárgyalást. A tárgyaláson a végrehajtató képviselője mindenekelőtt a kereset hiányait s főleg azt kifogásolta, hogy ez ügyben nincs perrendszerü fölperes, mert hiszen a végrehajtást szenvedett — az érdekellentéttől el is tekintve — önmaga ellen annál kevésbbé léphet föl felperesként, mert a jelen esetben külön gondnok — kirendelésre lett volna szükség, már pedig a végrehajtásról, sőt a perről is, értesített illetékes árvaszék nem adott az igényper vitelére senkinek se megbízást. A szikszói bíróság, a végrehajtató tiltakozása és a végr. törv 97. §-a dacára fölfüggesztette az igényper tárgyalását mindaddig, mig az árvaszék gondnokot rendelni nem fog, ami többheti huzavona végre meg is történt. A bíróság a gondnokrendelés után felperes kérelmére a helyszínére, a községházára kitűzi az igényper tárgyalását, holott az árvaszékileg kirendelt gondnok se magáévá nem tette az igénykeresetet, sem uj pert be nem adott, ugy hogy ezen igényperben most nincs is felperes. Most következik azon újfajta rendszer, amiből tanulhatnak a furfangos, budapesti igénylők is s különösen megtanulhatják, vájjon miként lehet egy felperes nélküli igénypert elhúzni. A tárgyalásra ismét leutazik a végrehajtató budapesti képviselője. A szikszói jbiró azzal a meglepő hírrel fogadja, hogy a tárgyalást nem fogja megtartani, mert a végrehajtást szenvedett tegnap nála volt s azt állította (de mivel se bizonyította), hogy két gyermeke tifuszbeteg s ezért ő a tárgyalást bizonytalan időre felfüggesztette. Ki kell emelnem, hogy a tifuszbetegségből egy betű se igaz, de ha igaz lenne is, a tárgyalást a községházán akkor is meg lehetett volna tartani. De megtartható lett volna a tárgyalás az ingók túlnyomó (n/i0) részére a helyszínén is, mert a lefoglalt gazdasági ingók a végrehajtást szenvedett lakásától 6 kilométernyire, a szomszédos Kupa község határában vannak. Mi sem természetesebb, minthogy a végrehajtást szenvedett vérszemet kap az elért sikertől s a jövő tárgyalás előtt egy nappal bejelenti a bíróságnak, hogy most az unokaöcscse beteg, ami szintén elegendő ok lehet a tárgyalás elnapolására. Ahol ennyiszer és ily rlagransan sértik meg a törvényt : ott erélyes vétóra van szükség. Módot nyújtunk a kassai ítélőtáblának arra, hogy a törvénysértéseket orvosolhassa. Siríus, Vegyesek. Az Ügyvédjelöltek Országos Egyesülete már megállapította tudományos felolvasásainak sorrendjét. A téli vitaesték sorát november 30 án Lázár Ferenc dr. ügyvédjelöltnek az «Ügyvéd jelöltek jogállása az uj perrendtartási tervezetben') cimü felolvasása nyitja meg. A második téli vitaestén Szcmcthy Károly ügyvédjelölt ^Méltányosság a törvény alkalmazásában» címen tart felolvasást. A negyedik vitaestét Szegedy Miklós dr. ügyvédjelöltnek «A szellemi tulajdonjog a nemzetgazdaságtanban» cimü értekezlete tölti be. Az ötödik vitaestén pedig Némethy Béla dr. ügyvédjelölt, kincstári jogügyi fogalmazó-gyakornok «Az állam magánjogi felelőssége, különös tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére* cimen tart szabad előadást. Az ügyvédi kamara dísztermében tartandó vitaüléseken vendégeket is szívesen lát az egyesület. Akik a vitaestékre szóló meghívóra igényt tartanak, forduljanak levélileg Némethy Béla br. vitavezető alelnökhöz, aki minden kedden és pénteken az egyesület helyiségében (V. Szemereutca 10.) 6 — 7 óráig tartandó hivatalos órái alatt bárkinek szívesen nyújt ez ügyben felvilágosítást. Az igazságügyi kezelőtisztviselők mozgalma. Az igazságügyi kezelőtisztviselők országos mozgalmat indítottak anyagi helyzetük javítása érdekében, Ezen mozgalom folytán november 17-én, vasárnap délután három órakor a pestvidéki törvényszék II. emeleti tanácstermében országos gyűlést tartottak. Ezen a gyűlésen előterjesztették kívánalmaikat. írásbeli szerződésbe nem foglalt gazdasági munkabér iránti ügy birói útra tartozik. (Minisztertanács 1907 június 5. 25,071 907. I. M. sz. a.) A m. kir. minisztérium következő határozatot hozott: Ebben az ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: V. L. O. községi lakos Cz. I. o —i lakoshoz 16 hold kukorica megmunkálására szerződött a termésből meghatározott résznek bérként kikötése ellenében. Munkájának végeztével két holdra eső munkabért munkaadója nem adott ki, miért is ellene a községi bíróságnál panaszt emelt.