A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 44. szám - A nagygyűlések után - Fiatalkorúak patronage-a. 3. [r.]

A JOG a) a /'//,' hivatásához és illetőségéhez tartozónak tekintessék a peres vitás magánjogi kérdésekben és az ellentétes igények eseteiben, továbbá büntető ügyekben a bűnösség és a büntetés fokozata és módja felett való bíráskodás és ítélkezés, de ne terheltessenek aj bírák azokkal a tulhalmozott egyéb perenkivüli és adminisztratív teendőkkel, amelyek a birót akadályozzák a birói hivatáshoz tartozó teendőkben, holott azok a teendők más módon közhitelességgel elintézhetők; b) az ügyvéd hivatásához — már a szó értelmezése szerint is, — az ügyfeleknek minden jogi ügyben való képviselése, védelmezése, a jogi tanácsadás, továbbá peres ügyekben való eljárás, valamint mindennemű magánszerződések, beadványoK és ezzel rokontermészetű ügyletek rendezése soroztassék ; c) a közjegyző pedig a közhitelesség joghatályával intézze a perenkivüli jogügyleteket ezek közt a hagyatéki ügyeknek az ügyfeleknek egyező akarata alapján egészben és kivétel nélkül hivatalból való rendezését, továbbá okiratoknak közokirat erejével való felvételét, — a kész magánokiratoknak közokirat erejével való felruházását, nemkülönben oly okiratoknál, amelyek az államot kincstári, vagy egyéb közintézeti ügyletnél közérdekből érdeklik, ily okiratoknál szükségkép alkalmazandó kényszer mellett közokiratba való felvételét, és még minden egyéb hitelesítési teendőket; s még a nála lefolyt ügyben szükséges beadványok készítését. Mindezek itt csak általánosságban említve képezik a kiindulási alapot. Erre az alapra és főelvekre fektetett szervezés gyors törvényhozási intézkedést kíván, — mert veszedelmes az ország jogéletére az, ha továbbra is szakképzettség nélküli egyének és hivatáson kivüli közegek, zugirászok beavatkozása megengedtetik. Minden percnyi késedelem nyomában ott van a jogsérelem és a közéletben sokakra nézve a káros jogkövetkezmények lehetősége. A nagygyűlések után. Irta TÓTH GYÖRGY dr., kolozsvári kir. Ítélőtáblai tanácsjegyzőalbiró. Az ország jogászainak rövid időn belül három csoportja tartott országos gyűlést: az ügyvédek, közjegyzők és birák. Valami rothad Dániában ! Az ügyvédgyülés előtt nagy fontosságú, vitális kérdések feküdtek és a nyugdíjintézet megteremtésén kivül aligha alkotott értékeset. Az ügyvédség niveau-jának további alászállását a nagygyűlés tagjai aligha feltartóztatták súlytalan és ingadozó magaTÁRCA. Fiatalkorúak patronage-a. — A Jog eredeti tárcája. — Irta és a pécsi rabsegélyző kongresszuson előadta RUFFY PÁL, az állami gyermekmenhelyek országos felügyelője. (Folytatás.*) A Bécsben ez év tavaszán megtartott ausztriai gyermekvédő kongresszus maga is szakszerüleg foglalkozott azzal a kérdéssel, mint kellene a társadalom jótékonyságát az államigazgatással szorosabb vonatkozásba hozni. Ez a kongresszus is keresett intézményt, melyre a gyermekvédelem rendszeres, az államigazgatással kapcsolatos társadalmi munkája reáruházható lenne. Az Egyesült-Államok Board of charity-jei szintén nem mondhatók tisztán társadalmi intézményeknek, azok a helyi igazgatáshoz szoros vonatkozásban vannak. Ilyenek a Childrens aid society-k is, melyek az igazságszolgáltatásnál is közreműködnek, akiknek sorából a biró a gondnokot kinevezheti s erre a gyermek sorsát reábízhatja. A francia törvényhozás műhelye annál érdekesebb nekünk, mert be kell ismernünk, hogy gyermekvédelmi igazgatásunkban ettől a nagy nemzettől sokat tanultunk. Ha a francia törvényeket tanulmányozzuk, arra a tapasztalatrajutunk, hogy már az 1898. április 19-iki törvény megengedi, hogy a gyermek gondozása ideiglenesen, vagyis a jogerős Ítélet meghozataláig, vagy véglegesen is valamely rokonra, harma*) Előző közlemény a 43. számban. tartásukkal. K legfájóbb sebre az oivosságol ncni találták meg, pedig kézenfekvő házi szerről van szó. A megáradt Tisza is ott tör ki, ahol leggyengébb a gát, és ott terül el, ahol alkalmas az ártér erre. Az egyetemi ifjúság is oda tódul, ahol a legrövidebb idő alatt kényelptes megélhetést, sőt egy kis szerencsével vagyont is szerezhet magának. A szigorlatok nagyon gyönge gátját átszakítva, minden praxis nélkül rohan az ügyvédi vizsgának és az abszolválás után 3 év és pár hó alatt kész a kliens-hajhászó prókátor. Az egyedüli orvosság, amit az 1907. évi XXIV. t.-c.-böl kifelejtettek, a gyakorlati évek számának a növelése és az ügyvédi diploma elnyerése utáni további 2 évi kötelező gyakorlat beállítása. Ez csak egyszerű s ha numerus is, mégsem olyan numerus clausus, aminőt sokan akarnak. A közjegyzők az országos ügyvédgyülés ama határozati javaslatával szemben foglaltak állást, amely azt kívánja, hogy az ügyvédek is megbízhatók legyenek «közhitelü okiratoks felvételével. Szóval a hiteles helyek jelenlegi boldog birtokosai félnek a '-(hites ügyvédektől.» A közjogilag szervezett birák, Magyarország szegénységi fogadalmat tett jogászainak kellően elő nem készített országos nagygyűlésére hárult a leglehetetlenebb szerep eljátszása. Elég rosszul is játszották. Ennek a mozdulatlanságában oly méltóságteljes és sulylyal biró testületnek a mozgolódása és megmozdulása azoknak a terhére írandó, akik ennek a bekövetkezését elintézték. A kormányok és parlament a bíróság igazi bajai iránt évtizedek óta — Szilágyi minisztert kivéve — érzéktelenek voltak. Szomorú való, hogy nálunk a közszükségletek csak akkor evidensek, ha a kormányok is ráérnek annak tekinteni. Ezt pedig még eddig a bíróság bajaival szemben nem tették! Ez~juttatta a bíróságokat oda, hogy megmozdultak. A mozgáshoz azonban rutin is kell. Ez hiányzott! Mindenekelőtt nagy sebbel-lobbal megalakították a koldusok egyesületét és továbbra is megelégesznek a spanyolországi koldusok ama büszke öntudatával: koldusok vagyunk, de legalább urak. Én ugyanis alig hiszem, hogy a zajnélküli, csöndes, odaadó, lelkiismeretes munkához szokott birói testület tagjai a birói testület méltóságának megfelelő, komoly agitációra ráfanyalodjanak és ráérjenek. A birói foglalkozás kizárja a szervezéssel járó piaci lármát. Akik erre ráérnek, azok nem birák! Ha pedig eddig jutottunk, hogy ez létjogosultsággal bir, akkor az igazságügyminiszter zárja be a boltot. Amennyiben pedig a piacon is lehet érdemeket szerezni a birói pályán való előhaladáshoz és a atiagy száj» közibénk is bevonul, akkor megszűnt a birói állás az a tisztes állás lenni, dik személyre, valamely jótékony intézményre, «ou enfin» az Assistance publique-ra bizassék. Az 1900. évben Párisban megtartott nemzetközi kongresszus már tovább fejleszti az 1898. törvény felfogását. Kívánja, hogy a magánintézetek állami felügyelet alá helyeztessenek s a gyermek tartásdija megállapittassék. De erre szükség is volt, mert a magánpatronage-ok anélkül, hogy a saját anyagi erejükkel számoltak volna, az állami intézmények helyébe akartak lépni s tulbizakodva jövedelmi forrásaikban, elhalmozták intézményeiket a gondozásukba fogadott gyermekekkel. Ez állapotnak természetszerű következménye volt az 1904. június 28-i törvény. Ez integráns része az 1904. június 27-i törvénynek, mely az államilag gondviselt gyermekekre vonatkozó szolgálati szabályzatot tartalmazza. Ez a törvény szabályozza a szigorított intézeteket (ecoles professionelles), melyekbe a gyermek beutalása az inspecteur departamental ajánlatára a prefet által történik. Ez intézetek vagy departement-beliek, vagy magántulajdont képeznek. A törvény gondoskodik a tartási költségeknek behajtásáról. A belügyminiszter évenkint közölni tartozik az intézeteknek jegyzékét, melyek az ily gyermekek befogadására feljogosítva vannak. A külföldön merített tapasztalatok is arra vezetnek tehát, hogy intézményeinknek szilárd szervezetet keressünk, hogy oly fa alatt vonuljunk meg, melynek sudarai munkás terünket beárnyékolják s melynek gyökerei az állam egész területét beágazzák s az egész államélet erejéből táplálkoznak. Ily intézmény egyedül és kizárólag az állami gyermekvédelem. Csakis az állami gyermekvédelem és ennek intézményei által vagyunk képesek megoldani annak a feladatnak legna gyobb részét, melyet a m. t. kongresszus a büntetőbíróságok