A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 43. szám - Színházi jogunk. 18. [r.] - Az elidegenítési tilalom

316 A JOG VIII. Biróküldés. A büntető perrendtartás 29. § ának a biróküldésre vonatkozó intézkedése a polgári ügyekre is megtelelő módon kiterjesztendő. Azután Hubert Ottó nagyváradi törvényszéki biró terjesztette elő a második bizottságnak a birák javadalmazására vonatkozólag kidolgozott javaslatát. A javaslat igy hangzik: Kimondja a nagygyűlés, hogy a bírák anyagi javadalmazása türhetlenül elégtelen, ennek következtében az a viszonyoknak megfelelően lényeges javítással külön birói státus alkotása mellett a nagyváradi királyi törvényszék birái által szerkesztett tervezet figyelembe vételével véglegesen rendezendő, ugy azonban, hogy az indítvány kiegészítő részét képező táblázatoicban felsorolt fizetések minimumoknak tekintendők. Kimondja az országos birói nagygyűlés, hogy a birói függetlenség megvalósítása érdekében a javadalmazásnak törvény utján való végleges rendezését kívánja a következő főbb irányalapok figyelembevételével : 1. A birák és ügyészek, bírósági és ügyészségi segédek a többi állami tisztviselőktől elkülönített státusba veendők. 2. Birák és ügyészek, továbbá a bírósági és ügyészségi segédek javadalmazása kizárólag évi fizetésből álljon. 3. Megszüntetendők az eddigi működési, helyi, ügyészi, tanácsjegyzői, vizsgálóbírói, és egyéb pótlékok. 4. Bírósági és ügyészségi segédeknek tekintendők a joggyakornokok és a jegyzők. Az alügyészi és aljegyzői állás megszüntetendő. Ideiglenes joggyakornok évi fizetése 1,000 korona. Véglegesítése után 2,000 korona. Birói képesítés megszerzése után nyomban jegyzőkké neveztessenek ki a joggyakornokok évi 3,000 korona fizetéssel, amely három év elteltével 500 koronával emelendő. A birák kezdő fizetése 4,000 korona (ebben a lakáspénz is benfoglaltatik), amely 8,000 korona eléréséig négyévenként 1,000 koronával emelkedik. Az ítélőtáblai birák és ezekkel egy rangban levő más birák fizetése 10,000 korona, öt év elteltével 12.000 korona. A kir. Kúria bíráinak évi fizetése 16.000 korona, öt év után 18.000 korona. A kir. Kúria tanácselnökei és az ezekkel egyenrangú más birák fizetése 24,000 korona. A kúriai másodelnökéié 28,000 korona és a kúriai elnök fizetése 32,000 korona legyen. Ezt a javaslatot a nagygyűlés egyhangúlag elfogadta. Azután a birói egyesület létesítésének módozatait megvitató albizottság jelentését terjesztette elő Varga Nagy István pécsi táblabíró. A nagygyűlés 102 szóval 48 ellen kimindotta, hogy a létesítést szükségesnek tartja. Azután a birói egyesület nyomban megalakul Országos Birói és Ügyészi Egyesület cimmel, amelynek célja a birák és ügyészek érdekeinek megóvása és előmozdítása. Az egyesület székhelye Budapesten lesz. Elnök Gtrecsák Károly kúriai bíró lett, társelnökök Bary József nagyváradi törvényszéki elnök és Andorfy Vilmos dr. budapesti V. ker. járásbiró, pénztárossá Révay Bódog dr. budapesti VI. ker. aljárásbirót választották meg. Az egyesület igazgatósági tagjai Varga Nagy István kir. táblai biró, Képes Miklós táblai biró, Somlyódy István szegedi járásbiró és Balsay József szegedi törvényszéki biró lettek. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a Balsay József kir. törvényszék biró által kidolgozott alapszabálytervezetet. Ezután Grecsdk Károly elnök köszönetet mondott az előkészítő bizottság munkájáért, Szeged városnak a szives fogadtatásért, valamint a sajtónak a kongresszus szives támogatásáért. Apor László törvényszéki biró azután Grecsdk elnöknek köszönte meg a tanácskozás tapintatos vezetését A kongresszus zajos éljenzés közt ért véget. Közjegyzők gyűlése. A közjegyzők országos egyesülete folyó hó 20-án a budapesti törvényszék helyiségében Rupp Zsigmond közjegyző elnökletével gyűlést tartott, hogy foglalkozzék a nemrég megtartott országos ügyvédgyülésnek ama határozati javaslatával, amely a közjegyzői teendőknek ügyvédek által való ellátását indítványozta. A gyűlés Zimányi Alajos bpesti közjegyzőt udvari tanácsossá történt kineveztetése alkalmával üdvözölvén, elsőnek Charmant Oszkár budapesti közjegyző szólt a kérdéshez. Az indítványt nem tartja komolynak és csodálkozik a felvett, hogy azt az ügyvédgyülés napirendre tűzte. Hiszen a közjegyzői helyettesek mellőzésével úgyis nagyobbára ügyvédeket neveznek ki közjegyzőkké. Ellenben azt méltányosnak tartja, hogy ott, ahol közjegyző nincsen, ott a funkciókat ügyvédek végezzék. Róth Zsigmond dr. félegyházai közjegyző tagadja, hogy az ügyvédi karnak anyagi helyzete olyan rossz, mint aminőnek azt festik. Ha olyan rossz volna, akkor nem tódulna oda az egész intelligencia. Egyébként a kereslet és kínálat törvénye a legmegbízhatóbb útmutató. Szécsi Ferenc dr. hatvani közjegyző azt fejtegeti, hogy aranybányák ma már a szellemi pályákon nem léteznek. De a helyzetet csak az ismerheti, aki a közjegyzői irodák ügyforgalmát is tanulmányozza. A vidéki irodák kilenctizedrésze hagyatéki tárgyalásokból él. Ezeknek túlnyomó része ingyenes munka, a többi pedig igen alacsony tarifa mellett történik. Az ügyvédek — ugy látszik — nem tudják, hogy minő csekély hozománya van a leányzónak. Lipcsey Péter dr. egri közjegyző az ügyvédség állapotának javulását csakis a numerus clausus behozatalában látná. Jakab Géza újpesti közjegyző már csak azért is jogosulatlannak tartja az ügyvédi gyűlésen történt indítványt, mert az ügyvédség és a közjegyzőség között bizonyos incompatibilitás van. Végül határozati javaslatot fogadtak el, amelyben kimondották, hogy az ügyvédek gyűlésén beadott indítványt nagyon elszomorító jelenségnek tartják és azt hiszik, hogyaz nem az egész ügyvédi karnak akciója. Ezért azt PfLLAS RÉSZ VÉN YTÁflSASÁ remélik, hogy az ügyvédi kar azt mint az igazságügy általános érdekébe ütközőt és mint nem célravezetőt, ellenben a rokon közjegyzői kar fennállását vészélyeztető indítványt el fogja ejteni. A gyűlés után a közjegyzők Zimányi vezetésével az igazságügyminiszternél tisztelegtek. A miniszter a tisztelgőket szívélyesen fogadta. Irodalom. A polgári törvénykezési rendtartás mai érvényében. Egybeállította Frank Sala dr. ügyvéd. 3-ik bővített kiadás. Budapest, 1907. Franklin-társulat. Ára 3 K. Kevés bizalommal lehetett szerző a polgári perrendtartás tervezetének a törvényhozás alá való terjesztése és mielőbbi törvényerőre emelése iránt, — midőn munkájának ezen 3-ik kiadását sajtó alá rendezte. Persze sok idő fog még eltelni a hozott törvény életbeléptetése időpontjáig is,—addig pedig e munka felette használható kézikönyvül szolgálhat. Bővítve van a munka az 1907. évi XVII. t.-c. rendszeres beillesztésével, a Kúria jogitéletszerü határozatainak a törvény illető szakaszainál való felsorolásával, a keresk., váltó, lakbérleti és lakfelmondási eljárások felvételével. A kiállítás igen tetszetős és a munkának sok barátot fog szerezni. Kis törvénytár. Repertórium Dárday S. igazságügyi törvénytárából. Budapest, 1907. Az Athenaeum r.-t. kiadása. Ára bőrkötésben 14 K. — Az egész törvénytár kényelmesen a zsebben hordható, — ez persze csak a betűk parányisága révén elérhető. De az élelmes kiadó ezen is segit, mert minden vevőnek rendelkezésére bocsát egy nagyító üveget (lupa). Ezentúl e munkával felszerelve fogjuk látni ügyvédi gárdánkat a tárgyalásokon megjelenni, — az alaposságnak nem csekély előnyére. A munkában a remek nyomdai kiállítás folytán közre vannak bocsátva mindazok az igazságügyi törvények, melyek gyakorlati jogéletünkben tekintetbe jöhetnek. Külföldön sem létezik törvénykiadás, amely ennyire megfelelő és kezelhető alaicban ily óriási anyagot ölelne fel. A közel 1,000 lapot magában foglaló kötet teljes szövegben tartalmazza a polgári törvénykezési rendtartást, a sommás eljárásról, a fizetési meghagyásokról, a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról, a végrehajtási eljárásról, az örökösödési eljárásról, a végrendeletek stb. alaki kellékeiről szóló törvényeket, a telekkönyvi rentartást, a gyámügyről, a házassági jogról szóló törvény eket, a váltótörvényt, a csődtörvényt, a kereskedelmi törvényt, az árués uzsoratörvényl, a sajtótörvényt, a bűnvádi perrendtartást, az esküdtbiróságokról szóló törvényt, stb., stb., függelékben pedig a teljes osztrák polgári törvénykönyv szövegét. A könyv betűi tiszták és élesek, ugy, hogy általában igen jól olvasható. Magától értetődik, hogy a könyv iiy kötetben nekünk csakis a törvények szövegét közli, de annak a célnak, amelyre készült, kitűnően megfelel. «A közigazgatási bíróság adóügyi határozatainak rendszeres gyűjteményei cim alatt hézagpótló szakmunka jelent meg a napokban, melyet Benedek Sándor a közigazgatási bíróság ítélő birája szerkesztett. Nélkülözheteten kézikönyv ez a gyakorlati adóügyi közigazgatásban, mert hü tükre a mai adóügyi jogszolgáltatásnak s biztos vezérfonal az adótörvények és szabályok tekervényeiben, melyet az adóügyi hatóságok, az adófelszólamlási és adókivető bizottságok, az ügyvédek, a községi elöjárók. sőt maguk az adózók is sikerrel használhatnak. A mű 1100 elvi határozatot foglal magában s zárjel között azt a sorszámot is közli, amely alatt az illető határozat a volt pénzügyi bíróság, illetve a közigazgatási bíróság kiadványaiban megjelent. Jelezve van továbbá minden határozatnál az a törvényhely, melyre a határozat vonatkozik. E mellett a munkát nagy gonddal szerkesztett törvényhely szerinti és betüsoros tárgymutató egészíti ki, amiből nyilvánvaló, hogy a munka technikai beosztása is példányszerü. A közölt elvi határozatok 14 fejezetben tárgyaltatnak, u. m.: I. A közigazgatási bírósági hatáskör és eljárás. II. A közadók kezelése. III. Földadó és elemi károk. IV. Házadó. V. Kereseti adók. VI. Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója. VII. Bányaadó. VIII. Tőkekamat- és járadékadó. IX. Betéti kamatadó. X. Általános jövedelmi pótadó. XI. Fegyver- és vadászati adó.; XII. Szállítási adó. XIII. Hadmentességi dij. XIV. Tőzsdeadó. — Ára fűzve 4 korona, vászonkötésben 5 korona. Megrendelhető a «Magyar Közigazgatás» szerkesztőségénél (IV. Ferenciek-tere 7. sz.) Vegyesek. A kamarai választmány bankett-je. A kamara válaszmányának régi és újonnan választott tagjai szükségét érezték annak, hogy elnökük : Szivák Imre tiszteletére bankettet rendezzenek. E bankett f. hó 23-án este ment véghez a Hungária-szkWofa egyik kisebb éttermében. A 15 koronás menu igen sovány volt és minden résztvevőt megbotránkoztatott. Annál fényesebb volt Szivák felköszöntője, aki közel egy órai beszédében azon tág látkört megvilágította, mely a kamara válaszmányának és a karnak tevékenységét hosszú időn fogja igénybe venni. Szivák uj eszmékkel lepett elő és azok közül bizonyára megvalósítani is fog többeket. Mert nálunk csak komolyan kell akarni és az akadályok önmaguktól megszűnnek. A baj eddig mindig az volt, hogy frázisokkal bőven _éltunk, de tenni mégsem kísérlettünk. Ez talán ezentúl máskép lesz. 10 NYOMDÁJA BUOAPtíTEN '