A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 43. szám - Színházi jogunk. 18. [r.] - Az elidegenítési tilalom

314 A JOG mint sajátját minden terheléstől és elidegenítéstől megóvni, miért ne biztosithassa, hogy ily irányú akaratát az ő vagyonjogi személyiségének folytatója is hiven fenn fogja tartani? Aki merőben ingyenesen, minden kötelezettség nélkül juttat valakinek valamely ingatlant, az természetszerűleg az adományozott személyéhez való különös viszonyánál fogva (rokonság, barátság stb.) teszi azt s célja az adományozott vagyoni helyzetének javítása. Az ily vagyonra nézve az adományozott hitelezőinek semmi igénye nincs, jogaikat tehát nem sértheti, ha az adományozás tilalommal terhelten történik, mert hiszen teljesen el is maradhatna az, sőt sok esetben a tilalom feljegyzésének lehetetlensége útjában áll az adományozásnak, mert a tulajdonos nem hajlandó vagyonát a biztos tékozlásnak kitenni. Viszont az ingatlant lényeges ok nélkül tilalommal terhelten juttatni nem szokás, ugy hogy ha a törvény megengedi is, miszerint az ingyenes ügylettel átruházott ingatlan adományozója elidegenítési tilalommal terhelje az ingatlant, az ingyen szerző érdekében, ezt csak a legszükségesebb esetekben fogják igénybe venni, amidőn a pusztulásnak más módon biztos gátat vetni nem lehet. Minthogy pedig ily esetekben az okos korlát felállítását sem a közérdek, sem a jogos magánérdek nem ellenzi, de sőt egyenesen megköveteli, részemről a tervezet 563. §-át kibőviteném a következőképen: «A végrendelkező és ajándékozó tulajdonos jogosult a végintézkedés, illetőleg ajándékozás tárgyát képező ingatlanára jogutóda érdekében ennek élte fogytáig, avagy bizonyos előre meghatározott időpontig elidegenítési tilalmat alapítani, mely tilalom a köteles részt nem sértheti és a kózvetetlen jogutód halálával minden esetben megszűnik*. Belföld. A Magyar Jogászegylet f. hó 20-án az ügyvédi kamara dísztermében tartotta meg évnyitó rendes közgyűlését, melynek különös érdekességet kölcsönzött az a körülmény, hogy Balogh Jenő dr. egyetemi tanár, a büntető-novella tudós szerzője a büntetőjogi reform egy nagy horderejű kérdéséről, a gyermekvédelemről tartott értekezést. A tárgy és az előadó személye iránti érdeklődés folytán nagy és előkelő jogászközönség jelent meg. Ott voltak: Wlastics Gyula, a közigazgatási bíróság elnöke, Décsey Zsigmond, I. kúriai tanácselnök, Székely Ferenc, koronaügyész, Zsitvay Leó, a büntető törvényszék elnöke, Ruffy, Rickl miniszteri tanácsosok, Tarnay János, Fodor Ármin, Márkus Dezső kúriai birák, Katona Mór, Vécsey, Hannuy egyet, tanárok, Nagy Dezső és Gisswein orsz. képviselők, stb. Vavrik Béla elnök megnyitotta az ülést és méltatva Balogh Jenőnek a* törvényelőkészités körül szerzett érdemeit, felkérte előadása megtartására. Balogh Jenő dr. előadása elején egybevetette a régi embertelen és okszerűtlen jogszabályokat (pl. még a XIX. század harmadik évtizedében 12 éven alóli bűntettes gyermekre is lopás miatt halálbüntetést alkalmaztak) a kriminológia és poenologia reformeszméivel és kimutatta az utóbbiak fölényét. Vizsgálván a fiatalkorúak kriminalitásának okait, az előadó kimutatta azt, hogy büntető törvényünknek épugy, mint a legtöbb jelenkori jogrendszernek idevágó szabályai (a fiatalkorú bűntettesekkel szemben alkalmazott rövidtartamu fogház, elzárás és toloncházba való elhelyezés) nemcsak hatástalanok és célszerűtlenek, hanem igen gyakran egyenesen ártalmasak is. A büntetőjog uj irányai e növekedő társadalmi veszély leküzdésére az eddigieknél hathatósabb eszközöket szolgáltatnak. Ki kell indulni az osztályozás és egyénesités elvéből és a fiatalkorúak különböző csoportjaival szemben más-más elbánást és intézkedést kell megállapítani. A csupán elhagyatott gyermekeket megmenti a praeventiv gyermekvédelem, amely hazánkban jelenleg több mint 33,000 gyermekre terjed ki és mely téren Magyarország a belügyminisztérium nagy arányú socialpolitikai munkássága és az országos felügyelő hivatottsága és buzgalma folytán Európa minden állama közt első helyen áll. Még a züllésnek induló és a bűntettes fiatalkorúakkal szemben is a megelőzésnek sokkal nagyobb jelentősége, sikeresebb és biztosabb hatása van, mint a megtorlásnak. A fiatalkorút rendszerint nem büntetni kell, hanem erkölcsi átalakítását és munkára szoktatását kell megkísérelni. Ez irányban úttörő újításokkal mutatnak példát az Egyesült-Államok, melyeknek az utolsó évtizedben kifejlődötc intézményeit (fiatalkorúak bíróságai, probation, határozatlan tartamban való javitó-nevelés) előadó ismertette. Csupán az abnormális és a fékezhetetlen fiatalkorúak esnek más szempont alá. Az előbbieknek (gyengeelméjüek, degeneráltak, stb.) külön gyógypedagógiai intézetekben, az utóbbiaknak szigorúbb berendezésű állami intézetekben van helyük. Hazánkban a helyes reformok útját a megelőzés terén a belügyminisztériumnak 60,000. számú nagyfontosságú rendelete : a büntetőjog terén a büntető törvénykönyvek módositásáról szóló és a képviselőház előtt fekvő törvényjavaslat II. fejezetének szabályai (15 — 34. §§.), jogrendszerünk egyéb ágaiban pedig a mellőzhetetlenül szükséges külön gyermekvédelmi törvénybe felveendő uj szabályok jelölik meg, melyek egész büntetőjogi rendszerünket ujabb helyes alapokra fogják fektetni. A nagyérdekü előadást nemcsak a büntetőjogi személy tudása, hanem az a humánus szellem is jellemezte, meiy a modern büntetőjogi iskola tanításait áthatja. A közgyűlés zajos tetszéssel kisérte előadó fejtegetéseit, melyek befejezte után Vavrik Béla elnök az igazgató-választmány évi jelentését, valamint a pénztári jelentéseket olvastatta fel. Az egyesület fájdalmas veszteséget szenvedett Fayer László elhunytával, aki az egylet alapítása után mint titkár, majd mint alelnök buzgón vett részt az egylet működésében. A választmány határozata alapján az egyesület Endrey Zoltán festőművész által megfestette a boldogult arcképét és ezt tanácskozási termében Fayer László szokott helye fölé elhelyezte. Emlékének megörökítésére továbbá Fayer Ldszló-alapitvdny létesült, melyből időszakonként büntetőjogi értekezés jutalmazására Fayer Lászlópályadij fog kitüzetni. Az 1908. szeptember 30-án lejárandó pályakérdés «rendszeresen és kritikailag kifejtendő, miképpen szabályozza anyagi és alaki büntetőjogunk a titok védelmét ?» cimmel tüzetett ki. A magánjogi pályadíjra, mely a telekkönyvi oltalomba vetett bizalom kárairól és különösen a kétszeri eladások kérdéséről szól, három munka érkezett. Az e célra kiküldött bíráló-bizottság fejezetten érvényteleneknek nyilvánítani, melyek méltánytalanok, vagy a jó erkölcsökbe ütköznek. A szerződésbe vagy az ezt kiegésztő színházi törvényekbe foglalt oly kikötés, melylyel a tagra birság szabható ki, csak akkor érvényes, ha ezen bírság külön : nyilvános színházi célokra szolgáló alapra fordittatik, vagy a színház nyugdijalapjába folyik. — Nem létezőnek tekintetik azon kikötés, hogy a vállalkozónak jogában álljon: több rendű birság kiszabása után, a szerződést felbontani. Ha a tag a szinház vezetősége, vagy közegei által, — a szerződés vagy a színházi törvények alapján — reá kiszabott büntetést igazságtalannak vagy a körülményeknek meg nem felelőnek tekinti — ugy a politikai hatóságnál a büntetés elengedését, vagy enyhítését kérheti. (32. §.) Azon kikötés, hogy a vállalkozó a szerződést : a tagnak művészeti képtelensége okából felbonthassa, — nem létezőnek tekintetik. (33. §.) Ha a tagnak: művészi foglalkoztatása tekintetében szerződésileg tett ígéretek — be nem váltatnak, — ugy ez a szerződés teljesítésére irányuló kereseten kivül, jogot nyer arra is, hogy per utján szerződése felbontását és mindenesetre kártérítést is követelhessen. Ezen kártérítés: azon esetre, ha külön kárösszeg nem igazolható és kötbér sem lett kikötve, — az évi illetmények egy hányadával, vagy az eset fontosságához mérten, — a teljes évi fizetésnek erejéig lesz kiszabandó. Ha a tagtól — a művészi tehetségeinek megfelelő foglalkoztatása, azon művészeti téren, amelyre szerződése irányul, megtagadtatik, — ugy jogában áll : egy évnél hosszabb időre kötött szerződésnél,— ezen szerződésnek felbontását peruiján követelni. Ha a szerződésben külön műszakma nem foglaltatik, — az igazgató azon tag ellen, aki valamely szerep elvállalását azon okból tagadja meg, mert e szerep vagy nem esik szakmájába, vagy jelentéktelensége miatt neki ki nem osztható, — csak akkor járhat el, ha a tag által: szerződtetése alkalmával benyújtott repertoirból, vagy ha az ilyen be nem nyújtatott, az általa a szerződés megkötése óta, vagy az előző évben tényleg játszott repertoirból azt igazolja, hogy a szereposztás a tag képességének és művészi feladatának megfelelő. (34. §.) Színházi vállalkozók közt kötött oly megegyezések, melyekkel azok kötelezettséget vállalnak : a más vállalatnál szerződésszegőkké vált tagokat nem szerződtetni, vagy fel nem léptetni, - hatálytalanok.30) Azonban minden vállalkozó, aki az ily, más 30j Ezen szakasz: a magyar színpadokra nézve is kiváló aktualitással és fontossággal bir, mert az Orsz. Szinészegyesület törvényeinek 5. § jj pontja szerint: fegyelmi vétséget követ el azon. igazgató, aki olyan egyéneket léptet fel, akik azO. Sz.' E.-nek nem tagjai, vagy ebből ideiglenesen, vagy véglegesen k i z árattak. Az O. Sz. E. alapszabályainak 87. §-a szerint is : nyilvános magyar színpadokon, belépő dijakhoz kötött szini előadásokon — akár szerződött tagképpen, akár vendégképpen : csak az működhetik, aki az O. S z. E. tagja. A kizárt vagy szerződéstszegő tag eszerint boykottálva van és egyedüli kenyérkeresetétől, megélhetése feltételeitől, — gyakran kicsinyes és büntetéséhez arányban nem álló okokból — erőszakosan meg lesz fosztva, Bizonyításra sem szorul, hogy ezen kemény rendszabály messze túlmegy az O. Sz. E. — józan ésszel megengedhető disciplinaris hatalmának korlátain és sürgős correcturára szorul. E correctura — ha más módon el nem érhető. — törvényhozási uton volna eszközlendő. Mert az csak nem járja, hogy valaki önhatalmúlag — bírói ítélet nélkül — pályájából kizökkentessék és koldusbotra juttattassék. A gyenge az erőssel szemben: a törvény által legyen megvédendő. — Szóvolt arról, hogy a K ú r i a egy boykottált munkás pártjára állott és kártériritési igényét a boykottálókkal szemben megállapította volna. Közvetlen tudomással nem birunk ezen érdekes jogesetről. De ha e hir igaz, akkor